Cadmus fordítás Cadmus
Energia

2017. 07. 24.

A Déli Áramlat utódja szállíthat gázt Magyarországra is

2017. 07. 24.

Tíz évvel a Déli Áramlat gázvezetékről szóló megállapodás megszületése után az érintett országok, közöttük Magyarország, újra tárgyalnak egy hasonló útvonalon vezető, ám kisebb kapacitású gázvezeték építéséről. Az orosz gázt Dél-Európából szállító vezeték megvalósulása azonban addig várhatóan nem indul el, amíg nem születik megállapodás az Északi Áramlat bővítéséről – véli az NRGreport által megkérdezett szakértő.

Bár Európa energiatermelésének döntő részét megújuló energiából biztosítja 2030-ra a Nemzetközi Energiaügynökség szerint, a földgáz jó ideig az egyenlet része marad, akárcsak Oroszország, amely a szénnél kevésbé szennyező földgáz fő forrása az uniós országok számára. Arról, hogy pontosan milyen vezetékrendszeren keresztül érkezhet orosz gáz Európába és Magyarországra, több lehetőség is felmerült az elmúlt években. Ilyen volt a Dél-Európát érintő Déli Áramlat. Ám ezt még indulása előtt megölte az uniós lobbi. Az elmúlt hetekben azonban újabb opcióról kezdett tárgyalni többek között Magyarország.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a július elején írt alá megállapodást a Gazprom vezérigazgatójával a Török Áramlat déli gázfolyosóval kapcsolatos magyarországi fejlesztésekről.

A tervezett vezeték a Déli Áramlat nyomvonalát követné, ám Oroszországból nem közvetlenül Bulgáriába, hanem először Törökországba vezetne. A tárgyalások, valamint a terv leporolásának fő oka, hogy több, Közép-Európa gázellátását biztosítandó projekt késik. Horvátországban még mindig nem épült meg a cseppfolyós földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminál, bár szakértők szerint előrelépés várható. Románia sem kétirányúsította a gázcsatlakozást. Az energiabiztonság mellett gazdasági szempontokkal is érvelt a miniszter. A déli gázfolyosóhoz csatlakozva a magyar gáztározók is kihasználtabbakká válnak, ami komoly bevételt jelent Magyarország számára, mondta. A tervek szerint 2019-től működő vezetéken nyolcmilliárd köbméter földgáz érkezhet Magyarországra.

Oroszország hosszú ideje eltökélt egy déli gázvezeték építésében. Szintén régóta ígérik, hogy Ukrajnát, amennyire csak lehet elkerülik, illetve csak azon országok ellátást biztosítják az országon keresztül, ahol másképp nem megoldható. A durván 120 milliárd köbméteres ukrán útvonal helyettesítésére az Északi-áramlat bővítése mellet is szüksége van egy másik ágra – mondta lapunknak Beöthy Ákos, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) gázpiaci szakértője. A tervezett vezeték 2×16 milliárd köbméter kapacitású lenne, és az egyik ág kizárólag Törökország ellátását szolgálná. A másik ág útvonala máig kérdéses. Oroszország ezidáig arról beszélt, hogy a vezeték Görögországban lépne be az EU-ba, és onnan a TAP-ra csatlakozva (Adria-gázvezeték, angolul Trans Adriatic Pipeline), vagy a tervezett Poseidónon keresztül Olaszországba menne tovább – mondta Beöthy. Hogy Bulgárián keresztül Magyarországot is érintené, új fejlemény, májusban került napirendre. A szakember szerint Oroszország több vasat tart a tűzben, s feltehetően ők sem tudják még, melyik lesz a preferált opció.

Különösen, hogy a jóval előrehaladottabb fázisban lévő Északi Áramlat bővítését is vita övezi, az uniós országok megosztottak. Valószínű, hogy a Török Áramlattal a Gazprom inkább a pozícióját fedi le, s várhatóan a kisebb ellenállás felé fog haladni – tette hozzá.

Ami a további alternatívákat illeti, Beöthy nem pesszimista. Románia jelentős uniós forrásban részesült, hogy hálózatát korszerűsítve előremozdítsa a BRUA-vezetéket (bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosó romániai szakasza)– nem teheti meg, hogy tarifák alkalmazásával gátolja az exportot – mondta. (Nemrég életbe lépett az új uniós tarifa (network code), amely nem is engedi, hogy indokolatlanul magas határkeresztező tarifákat szabjon egy ország.) A Bizottság egyébként vizsgálja, hogy a Tranzgas, a román átviteli hálózatüzemeltető (TSO), mesterséges eszközökkel nem akadályozza-e az exportot, legyen szó műszaki vagy kereskedelmi feltételekről.

A horvát LNG-terminál története szintén fontos mérföldkőhöz ért. A Krk-szigetre tervezett cseppfolyós gázterminál megépítésének uniós támogatásáról – a Connecting Europe Facility alapból – februárban született döntés, ami alapján itt is várható előrelépés a szakember szerint. Horvátország 2019-re ígéri egy ún. floating, kisebb kapacitású terminál átadását. Ráadásul idén augusztusban indul az ún. open season, mely során felmérik a piac igényeket, s jelezhetik a piaci szereplők, hogy milyen idősávon, milyen kapacitásokat kötnének le a terminálon. A nem kötelező szakaszt követően az igény kötelező érvényű ajánlattá válik, a kapacitás teljesítését garantálja a terminál, s az ajánlatokból származó bevételből finanszírozzák a terminál beruházás egy részét.

Bár az orosz fél a Déli Áramlat megbukásakor úgy nyilatkozott, a jövőben az EU-határán „leteszik” a gázt, és nem vágnak építkezésbe az unió területén, a Török Áramlat esetén úgy fest, mégis lehet szó európai vezeték-beruházásokról. Erre utalnak a Gazprom azzal kapcsolatos nyilatkozatai, melyek szerint garanciát várnak az EU-tól arra, hogy azon vezetékeket, melyeket Bulgária és Magyarország területén közös beruházóként építenék, használhatják is. A felvetést az Északi Áramlattal kapcsolatos problémák magyarázzák: mivel a kapcsolódó Opal vezeték kapacitásának csak 50 százalékát használhatja a Gazprom, az Észak Áramlat sem működhet teljes kapacitáson. Az Északi Áramlat bővítése kapcsán ugyancsak nagy a bizonytalanság az új kapacitások használatának szabályozásáról, és az Európai Bizottság mandátumot vár arra, hogy a tagállamok nevében tárgyaljon a Gazprommal a beruházásról. Amíg ez nem rendeződik, a szakember nem számít arra, hogy az orosz cég új projekt esetében bármilyen pénzügyi elkötelezettséget vállalna.

Az egyik legjelentősebb, Dél-Európát érintő vezetékrendszer-terv a Déli Áramlat volt, mely a Fekete-tenger alatt szállított volna orosz földgázt Bulgárián keresztül Délkelet-Európába. Ennek volt versenytársa az eredetileg Törökországból Ausztriába (későbbi verzió szerint Bulgárián, Románián és Magyarországon) földgázt szállító Nabucco. A Déli Áramlat létrehozásáról tíz éve, 2007 júniusában állapodott meg az olasz energiavállalat, az Eni és az orosz Gazprom. Bulgária, Görögország és Magyarország egy évvel később csatlakozott. (Szerbiával pedig 2006-ban állapodott meg a Gazprom). A tervek szerint 2015-től földgázt szállító Déli Áramlat megvalósítását az Európai Bizottság torpedózta meg, amely szerint az egyes országokkal aláírt kormányközi megállapodások több pontban sértették a harmadik energiacsomagban foglalt jogszabályokat. Ezek, többek között előírják, hogy szét kell választani az energiatermelést és a hálózatüzemeltetést, a szerződések szerint azonban a Gazprom kezében maradt volna a gázvezeték irányítása.

A mostani megállapodást tárgya, a Török Áramlat sem újkeletű. Nyomvonalát nem sokkal azután jelölte ki Vladimir Putyin orosz államfő, amikor 2014 év végén a Déli Áramlat lekerült az asztalról. A tárgyalások, előkészítés azonban megszakadt, a törökök által lelőtt orosz katonai gép miatt kialakult diplomáciai botrány miatt. A tárgyalások egy éve, 2016 júniusában kezdődtek újra, amikor Recep Tayyip Erdoğan, török elnök hivatalos bocsánatkérő levelet küldött Moszkvába. Hivatalos megállapodást novemberben írt alá a két ország, a vezeték építése pedig idén májusban indult a Fekete-tenger fenekén, az orosz partok közelében.

Nrgreport.com – Végh Zsófia

Megosztom:

, , , , , , , , ,




Back to Top ↑