Publicisztika

2015. 06. 22.

A fal nem megoldás



Az nem úgy kezdődött, hogy idejöttek, hanem úgy, hogy a világ rablótársadalmai, akiket ma keresztény értékrenddel rendelkező demokráciáknak hívunk, odamentek és évszázadokon keresztül kifosztották őket.

Ez a keresztény értékrend lehetővé tette a fosztogatást, rabszolgavadászatot, felsőbbrendűség hirdetését, miközben a megváltó szeretetet hirdette. Ez az értékrend gátja volt a felfedezéseknek, szabad gondolkodásnak, máglyahalálra vetett mindenkit, aki megkérdőjelezte az egyház szavát és hatalmát. Ez az egyház még ma is tartozik Giordano Bruno és Kopernikusz rehabilitálásával. Ennek az értékrendnek szolgálatában verte le VI. Alfonz kasztíliai király a mórokat Toledóban, ahol napokig bolyongott a könyvek halmaza között, melyek minden mór család házi könyvtárában sokasodtak. Arisztotelész, Galénosz, Szókratész, Platón sohasem ültethetett volna gondolatokat európai fejekben Jahja Ibn al-Bitrik és Hunajn Ibn Iszhák al-Ibádi fordításai, kommentárjai nélkül. Al-Biruni, Al-Hajszam, Al-Battani nélkül hogy alakult volna ki a mai matematikai és csillagászati gondolkodás? Annak, hogy Armstrong évezredekkel később holdra lépett, igenis ennek a kultúrának része volt!

Amíg Toledo, Córdoba és Bagdad tengely képezte a kor NASA-jának technológiáját, gondolati felvirágzását, addig a keresztény értékrenddel bíró Európa nem győzte előállítani az inkvizíció áldozatait és az abroncsokat, melyek azóta is visszaszorítják a gondolatokat a fejekbe.

Ma az iszlám éli sötét középkorát. Nem mintha a muszlim tömegek erre vágynának, de ez a gondolatokat visszaszorító abroncs a muszlimok fejére is rákerült. Igaz, ebben ők maguk is hibásak, de hibás a világ is, ami az iszlámot minden erővel át akarja írni, ezzel a háború, békétlenség és az elmaradottság vallásává kívánja azt tenni.

A világ változik, ahogy Róma is változott. Róma elbukott, mert tönkretette a kamatos világ és a barbár népek beáramlása. A pénz és hatalom olyan kezekben összpontosult, akik a tőkét csak magukhoz tudták ragadni, de működtetni azt nem tudták. A külső népek pedig megindultak Róma felé és hasonló folyamat történt, mint azt ma tapasztaljuk Európában. Róma nem hadak által veszett el, hanem a kulturális felhígulás martalékává vált. Megállíthatta-e volna ezt a folyamatot akkor egy fal, vagy kerítés?

Európa értékrendeket rögzített, holott az értékrendek változó kategóriák. Minél erősebb az agyak köré vont abroncs, annál nagyobbat reccsen és törik szét darabokra az értékrend maga. Keresztény értékrendről beszélni akkor, amikor beindult a globalizáció, teljességgel badarság. Itt csak globalizált értékrendről eshet szó, melyben a kereszténység, zsidóság és az iszlám egyaránt ki kell, hogy vegye a részét. Ez egy kulturális harc, küzdelem is egyben, ahol a résztvevők egymás gondolatait is meghamisítják annak reményében, hogy nagyobb részt kaphassanak a jövő kommunikációjában, értékeinek kialakításában. Aki ma ezen áramlatoknak kerítést állít, azt a folyamatok elsodorják, és Róma sorsára jut. Egy világban, amely arról vált híressé, hogy lebontotta a vasfüggönyt, lebontotta a berlini falat, nem lehet kerítéssel védekezni. Ha ma a déli határon emelünk kerítést, akkor talán holnap a romák és magyarok között fogjuk ugyanezt tenni? Ha valaki ebben akarja megtalálni a megoldást, végül magát zárja be egy olyan térbe, ahol idővel maga is rabbá válik.

Térjünk vissza az alap igehirdetésekre. Ha Isten egy, akkor nem létezhet külön keresztény, zsidó és muzulmán Isten. Itt az ideje felismerni, hogy ennek az egyházasdinak vége. Isten mindenkiben ott van, aki szívében hordozza, és legkevésbé van már ott, ahol falakat emelnek Istennek és templomokba, mecsetekbe zárják. A szabadságnak, gondolkodásnak sem léteznek határai. Miért pont a köré vonunk határt, Aki végtelen?

Ha pedig mind ugyanazt szolgáljuk, akkor miért ne tehetnénk ezt együtt? A világ egyszer úgyis összeér. Nem ennek az összeérésnek a folyamatát kell meggátolni, hanem ennek a medrét kellene kiásni, hogy az összeérés megfelelő csatornában történhessen. Ebben pedig kerítéseknek, falaknak nincs helye.

Orientalista.hu – Mihálffy Balázs

Címkék: ,






Back to Top ↑