Cadmus fordítás Cadmus
Keresztények

2017. 04. 29.

A pápa csak annyira fél, mint bárki más

2017. 04. 29.

A Vatikán minél inkább próbálja erősíteni a diplomáciai és vallási kapcsolatokat a Közel-Kelet összes felekezetével, legyen az muszlim vagy kisebbségi keresztény. A katolikus pápa és a szunnita nagyimám a római egyházfő egyiptomi látogatásán arról beszéltek, keresztények és muszlimok testvérek ugyanannak az istennek a napja alatt. Talán ennél is többet számított, hogy nyilvánosan átölelték egymást, és elítélték az erőszakot.

Kétnapos látogatásra érkezett Egyiptomba pénteken Ferenc pápa a keresztény és a muzulmán vallás közötti párbeszéd jegyében. A katolikus egyházfő a szunnita muszlim világ szellemi központjának számító kairói al-Azhar egyetemen mondott beszédében a terrorizmus és az erőszak elleni közös küzdelemre szólította fel a felekezeteket.

Régóta tervezték

A Kossuth Rádió római tudósítója, Sárközy Júlia szerint nem volt meglepetés, hogy a pápa Egyiptomba látogatott, utazásáról hónapok óta szó volt, sőt feltehetően már megválasztása évétől, 2013-tól tervezték, hogy a keresztény egyházfő felkeresi a népes közel-keleti muszlim országot.

A szunnitákkal a vatikáni diplomácia, közvetlenül Ferenc megválasztása után kapcsolatba lépett, de korábban is zajlottak már találkozók a két egyház magas rangú képviselői között, ha nem is a pápa részvételével. A hosszas előkészítést követően végül tavaly tűnt úgy, hogy az egyiptomi utazás idén létrejöhet.

A riporter szerint ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert Ferenc elődje, XVI. Benedek pápa alatt még feszült volt a két felekezet kapcsolata. A mostani látogatás azonban helyreállította az egyensúlyt – tette hozzá.

Az ölelés talán még fontosabb

Ferenc pápa pénteken találkozott az al-Azhar egyetem nagyimámjával, Ahmed et-Tajjebbel is, akinek intézményét a “szunnita Vatikánként” is emlegetik, és amely szellemi, vallási útmutatóként szolgál a muszlim világ jelentős része számára. Ezért volt különösen fontos, hogy a pápa és a nagyimám kimondta, amit mindenki várt, vagyis hogy testvérek ugyanannak az istennek a napja alatt. Talán ennél is többet számított, hogy átölelték egymást, és elítélték az erőszakot – mondta a tudósító.

A pápa csak annyira fél, mint bármely más ember

Ferenc látogatását, amely magyar idő szerint szombat délután öt órakor ér végett, rendkívüli biztonsági intézkedések kísérik. Kairó nagyobb sugárútjain átmenetileg megtiltották az autóközlekedést, az elnöki palota elé páncélozott gépjárműveket vezényeltek, a Níluson pedig rendőrhajók járőröznek, valamint nagyon sok katonát is az utcákra küldtek az esetleges merényletek megelőzésére.

Ferenc pápa azonban, mint a riporter mondta, szokása szerint most sem igényelt semmilyen közvetlen személyi védelmet, azon túl, hogy hűséges, egyetlen egy biztonsági embere mindig ott van a sarkában. Az egyházfő zárt autóban közlekedett, de a jármű nem volt páncélozott, és kairói stadionban is nyitott pápamobillal megy majd körbe. A vatikáni szóvivő szerint a pápa nem aggódik, ugyanolyan félelemérzete van, mint bárkinek a világban.

Nem csak más keresztényekkel akarják erősíteni a kapcsolatot

A pápa a muszlimok mellett a kopt keresztényeket és természetesen saját felekezetét is felkeresi. Szombaton, elutazása előtt misét tart egy kairói stadionban, ahol az ország apró, néhány százezres katolikus közösségének tagjaival találkozik. Elmondható tehát, hogy a Vatikán minél inkább próbálja erősíteni a diplomáciai és vallási kapcsolatokat a Közel-Keleti összes felekezetével, legyen az muszlim vagy kisebbségi keresztény – hangsúlyozta a tudósító.

Újabb lépéssel közeledett egymáshoz a két pápa

A pápa tárgyalt a 92 milliós ország 10 százalékát adó kopt keresztények vezetőjével, II. Tavadrosz pátriárkával is tárgyalt, ami azért fontos, mert a Vatikán az utóbbi évtizedekben fokozatosan igyekezett közeledni a Közel-Kelet legnagyobb keresztény közösségéhez.

A folyamat a második vatikáni zsinattal (1962-1965)kezdődött, majd az első magasabb szintű találkozóra 1968-ban került sor, 1973-ban VI. Pál római katolikus és III. Senuda kopt pápák pedig már közös nyilatkozatot írtak alá, ami véget vetett az évszázados bizalmatlanságnak. Negyven négy év után a két egyház vezetői, Ferenc és II. Tavadrosz az ökumené jegyében pénteken újabb nyilatkozatot adtak ki.

A koptok eredete

Habár évszázadok óta népes kopt közösség el Etiópiában, Szudánban és a Közel-Kelet több országában is, a kopt keresztények története Egyiptomba nyúlik vissza, Márk evangélistához, aki Alexandriában kezdet meg a keresztény hit terjesztését. Tehát míg a katolikus egyház a saját történetét, az első vezetőjéig, Péterig vezeti vissza, a koptok a kezdetet Márkhoz kötik.

Az Újszövetség tanúsága szerint Márk nem tartozott a tizenkét apostol közé, de az eggyel szélesebb körbe, a tanítványokéba igen. Több missziós úton vett részt Péter és Pál társaságában, akik közül előbbihez állt közelebb, és valószínű az ő tanításaiból, prédikációiból állította össze saját evangéliumát. Később Alexandriába került, ahol ő alapította meg a keresztény közösséget, és amelynek első püspöke lett. Az I. század közepén, második felében működő evangélista egyes feltételezések szerint Traianus császár alatt halt vértanúhalált. A kopt keresztények feje az alexandriai pátriárka, a jelenlegi egyházfőt, II. Tavadroszt Szent Márk 118. utódjának tekintik.

Talán nem is Krisztusról szólt a vita

A kopt eleinte csak egy népnevet jelölt, az Egyiptomban akkor még ezen a nyelven beszélő emberek közösségét. Az ott működő keresztény egyházra csak azt követően kezdték használni az elnevezést, hogy a kopt közösség útjai 451-ben, a khalkédoni zsinaton elváltak az aztán még több évszázadig egységes nyugati (római katolikus) és keleti (ortodox) irányzatoktól. A szakítás oka, hogy a koptok és és a kereszténység fő irányzata nem tudta összeegyeztetni Jézus természetéről vallott nézeteit. A nyugati és az ortodox kereszténység szerint Jézus Krisztus igazi isten és igazi ember, egy személy és két természet – ezt hívják diafizitizmusnak. Ezzel szemben a monofiziták azt vallják, hogy vallásuk fő alakja egy, de kevert személyiség: istenember. A diafizitzmusból és a monofizitizmusból jön a miafizitizmus – ők a koptok. Szerintük Jézus Krisztus természete istenemberi, de nem kevert.

Vannak teológusok, akik szerint a zsinaton nem ezekről az árnyalati különbségekről szólt a vita, hanem egyszerűen arról volt szó, hogy a kopt egyház szerette volna megőrizni az önállóságát a többi ortodox közösséghez képest, a Jézus Krisztusról szóló vita tehát egy politikai küzdelem leképeződése volt teológia nyelvére.

Sokan félnek bevallani

A koptok, felekezetként önállóak tudtak maradni, de nyelvi közösségként nem, a muszlim hódítás után viszonylag rövid idővel, nagyjából a VIII. századtól átvették az arab nyelvet. Ma már ezt használják a szertartásaikon is, habár egyes szövegeket eredeti kopt nyelven, sőt Márk evangélista nyelvén, ógörögül is mondanak.

A leggyakoribb közlések szerint az arabul beszélő, de a muszlim többségtől élesen elkülönülő koptok Egyiptom lakosságának tizedét adják, de egyes becslések szerint számuk ennek dupláját vagyis közel húszmillióm főt is elérheti. A bizonytalanság nem véletlen, mert sokan titkolhatják identitásukat a hatóságok előtt. Ennek oka, hogy az egyik legősibb keresztény közösség évszázadok óta hátrányos megkülönböztetésben él, a radikális iszlamisták támadásainak gyakori célpontja.

Épp a folyamatos keresztényellenes erőszak miatt is, koptok világszerte élnek. Diaszpórájuk van több európai országban – így Magyarországon is –, valamint az Egyesült Államokban és Ausztráliában.

Orientalista.hu – (Szombat reggel Kossuth Rádió)

Megosztom:

, , , ,




Back to Top ↑