A Szent Tűz körbejárja az ortodox keresztény világot
2016. 05. 01.
A keleti ortodox egyházak ma ünneplik Jézus Krisztus feltámadásának napját. Etiópiától egészen Oroszországig külön repülőjáratokon viszik el a Jeruzsálemben meggyújtott szent tűz lángját.
A Húsvét előtti böjt utolsó hetében már nagy készülődések vannak a keleti keresztény templomokban. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora estéjén, keresztények körbejárják a környék templomait, ahol több órás szentmiséket tartanak.
Nagypénteken, Jézus keresztre feszítésének napján, körmeneteket tartanak a helyi cserkész szervezetek. A különböző egyházhoz tartozó ortodox keresztények ezen a napon is több templomot látogatnak meg.
Nagy Pénteki körmenet Damaszkuszban
A nagyhét szombatja imádságokkal és a vasárnapi ünnepekre való készülődéssel telik. Sokan kolostorokba és szent helyekre zarándokolnak.
A Tűzszentelés napján Jeruzsálembe ezrek érkeznek, az ortodox keresztény Húsvét Nagyszombatján.
Az ortodox keresztény hívők a hagyományoknak megfelelően ezen a napon is felkeresték a jeruzsálemi Szent Sír-templomot. A templom belső szentélyében a jeruzsálemi görög ortodox pátriárka ezúttal is tovább adta a “szent tűz” lángját a jelen lévő hívőknek. A tűzszentelési szertartás az ortodox hit szerint arra emlékeztet, hogy Jézus ma is az emberek között van.
A Szent Tűz megjelenik a Szent Sír kápolnában
Minden évben csoda történik a Szent Sír-kápolnában
A IV. századra visszanyúló szokás szerint, amikor Nagyszombatkor a pátriárka egyedül imádkozik Krisztus sírjánál a Szent Sír-kápolna sötétjében, akkor a kövön, amelyre a hagyomány szerint Jézus testét fektették, fellobban egy láng, amellyel azután a pátriárka már a hívők jelenlétében meggyújtja a templom bejáratánál elhelyezett két gyertyát.
Az ortodox hit szerint a láng csodálatos körülmények között, külső beavatkozás nélkül jelenik meg a sírban. Az örökkévalóságot, a békét és a megújhodást jelképező “szent tüzet” a templomban és a környező utcákban összegyűlt hívők a kezükben tartott gyertyákat, fáklyákat meggyújtva adják tovább egymásnak. A lángot tovább szállítják közeli és távoli keresztény településekre.
A Szent Tűz körbejárja az egész ortodox keresztény világot
A húsvétot ünneplik az ortodox keresztények, ez a legfontosabb egyházi ünnepük.
Az orosz fővárosban az elnök, Vlagyimir Putyin és Dimitrij Medvegyev miniszterelnök is elment a misére, a Megváltó Krisztus székesegyházba. A szombat este kezdődött szertartás vasárnap reggelig tart. A szent misén résztvevő hívek alig várják már a Szent Tűz megérkezését, amit már 2003 óta minden évben egyenesen Jeruzsálemből hozatnak külön repülőgéppel.
A Szent Tűz a világ minden ortodox közösségéhez eljut idén is. Így Szíriába, Jordániába, Egyiptomba, Libanonba, Örményországba, Oroszországba, Szerbiába, Romániába, Görögországba és Etiópiába is eljut A Szent Tűz lángja.
Görögországba érkezett a Szent Tűz
Szerbiába is ezrek várják, hogy meggyújthassák a gyertyájukat a Jeruzsálemből érkezett tűzről
.
Az Ortodox naptár
Jelenleg az Ortodox Egyházban két féle naptár is használatos: a julián naptár (ónaptár) és a javított julián naptár (újnaptár). 1923-ig minden helyi ortodox egyházban az ónaptárt használták, amely a Gergely-naptárhoz képest 13 napi késésben van. Ezért ünnepli az Ortodox Egyház az Úr Születésének ünnepét (Karácsony) január 7-én. Ma már azonban minden helyi egyház szabadon áttérhet az újnaptárra. A Húsvét ünnepét és a húsvéti ünnepkört minden helyi egyházban továbbra is julián naptár szerint ünneplik, amelynek időpontja kihat az összes további vasárnap istentiszteleti rendjére. Ebben tehát megmaradt az ortodoxián belül a liturgikus egység, amelynek oka az, hogy az Ortodox Egyház legnagyobb ünnepe (Ünnepek Ünnepe) a Húsvét és ezért nem tartozik a tizenkét nagy ünnep közé sem.
Az egyházi év szeptember 1-én kezdődik és augusztus 31-én zárul. Szűz Mária születése és elszenderülése fogja közre a liturgikus évet, amely során vannak állandó és mozgó ünnepek. Az év minden napján az Egyház valamely szentről emlékezik meg.
A mozgó ünnepek között említhetjük a Húsvét szent ünnepét, amelynek időpontját, a tavaszi napéjegyenlőséget és az azt követő első tavaszi holdtöltét követő vasárnapon ünnepel Szent Egyházunk. Ősi szabály szerint az Ortodox Egyházban a Húsvét nem eshet egybe a zsidó húsvéttal. Ha ugyanakkorra esne a zsidó húsvét, akkor az ortodox keresztények a Húsvét ünnepét egy héttel későbbre halasztják.
Orientalista.hu – Sinoda (Russia Today, MTI, SANA, Euronews, Ortodox kereszténység
A gázai keresztények keresztutat járnak →
A terroristákat bombázta Idlebben az orosz és szíriai légierő (videó) →
Keresztény milíciát támadtak a törökök Szíriában →
