Keresztények

2017. 03. 25.

A széthúzás eltávolíthatatlan létrája



Kétszáz év alatt tudtak megegyezni a Szent Sír-székesegyházat irányító keresztény felekezetek arról, hogyan lehet felújítani a templo­mot, kinek mihez van joga, és mihez nem szabad nyúlni. A mostani felújítás azonban nem az egész épületet érinti, a homlokzat ma is hasonló, mint a XVIII. század végén, amióta egy létra áll az egyik ablak alatt.

A létra egyszerre misztikus és szimbolikus az ősi épület homlokzatán. Az építőmunkás, aki egykor ottfelejtette az ablak előtt, nem tudta, milyen viszályt okoz, és egy nap a legnagyobb egyházi vezetők fognak a faalkotmányról beszélni. Márpedig ez történt. A székesegyház esetében a legfontosabb elv a status quo, hogy az intézményt fenntartó hat felekezet hogyan tud kiegyezni egy-egy kérdésben.

A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy jobb minden, akár apró-cseprőnek tűnő ügyet is nyugalomban hagyni, ha az a felekezetek mindegyikének támogatását nem bírja, mert baj lehet belőle. A zegzugos, számos kápolnát, kerengőt, lépcsőházat és szentélyt magába foglaló gigászi épület egyes részei közös irányításúak, azaz a római katolikus, az örmény ortodox, a görög ortodox, a kopt, a szíriai katolikus és az etióp katolikus egyház együtt felel azok működéséért, más területek viszont egy-egy felekezethez tartoznak, megint mások kettő vagy több felekezet területének számítanak.

A szertartások rendje is nagyon szigorúan meg van szabva, a kialakult rendet féltékenyen őrzi a hat közösség, figyelve a többi öt esetleges lépéseire. A különböző felekezetek egymást kerülgetve tartják meg szertartásaikat a templom helyiségeiben, másodpercre pontosan időzítve, nehogy megzavarják a törékeny békét. A törékenységre jellemző, hogy 2008-ban az izraeli rendőrség választotta szét az örmény és a görög közösség szerzeteseit, miután ökölcsata robbant ki közöttük.

1970-ben a kopt szerzetesek a húsvéti időszakban egy rövid időre elhagyták az épület tetején levő, koptoknak fenntartott területet, ezalatt az etióp szerzetesek kicserélték a zárakat, és az egész területet a birtokukba vették. Azóta az egyiptomi felekezet egy szerzetese minden percben őrzi a tetőn lévő fennhatóságot. Amikor 2002-ben egy etióp szerzetes 20 centit mozdított a székén, beülve a kopt területre, azonnal összecsaptak a felek, a harcban tízen sérültek meg.

A létra a status quo áldozata. A hat felekezet nem tud megállapodni arról, hogy ki hagyta fönn, így egyik csoport sem jogosult arra, hogy levegye, beleavatkozva ezzel az épület külső megjelenésébe, önkényes módon megváltoztatva azt. A vita pedig tart, s amíg nem jut nyugvópontra, nemzedékek halnak meg, új szerzetesek költöznek Jeruzsálembe, új nagyhatalmak kerülnek a Szentföldre és távoznak, új országok születnek, de a létra minden viszályt kibír.

Első alkalommal 1757-ben említik a létrát egy oszmán török feljegyzésben, az első fényképfelvétel pedig 1852-ben készült róla. VI. Pál pápa 1964-es szentföldi látogatásakor az ökumenizmus fontos szimbólumának nevezte, amely emlékeztet a kiegyezés fontosságára, így addig ne is vegyék le a templom homlokzatáról, amíg nem sikerül elsimítani az ellentéteket a közösségek között.

Magyar Idők – Sitkei Levente

Címkék: , , , ,






Back to Top ↑