Lapszemle

2017. 06. 06.

A világ legveszélyesebb országában várják, hogy egyszer hazatérhessenek



6,3 millió ember – köztük 2,8 millió gyerek – kényszerült eddig arra, hogy elmeneküljön a lakhelyéről, és Szíria más részén telepedjen le. Így ma a szíriai a világ legnagyobb közössége, amely saját hazájának határai között kényszerült menekültsorba.

A szám jóval nagyobb annál, mint ahányan Szíriát elhagyták a háború kezdete óta, a világ közvéleménye gyakorlatilag mégsem vesz tudomást a létezésükről. Pedig az életük jóval nehezebb, mint azoké, akik elindultak Törökországba és Európába a jobb sors reményében.

A számadatok elborzasztók. Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) adatai szerint csak a Damaszkuszt és környékét magában foglaló tartományban (Rif Dimask) a hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek (IDP-k) száma eléri az 1,3 milliót. Utána következik Aleppó tartomány a maga egymilliónyi belső menekültjével. A nagyrészt a lázadók által ellenőrzött Idlíb tartományban 900 ezren élnek menekültsorban, és még ez is elmarad a főként kormányerők által ellenőrzött tartományokban ideiglenesen elszállásolt menekültek számától. Ami igazán meglepő lehet a szíriai háborúval foglalkozók számára: a döntően az Iszlám Állam (IÁ) által ellenőrzött Dajr ez-Zaur tartományban is 182 ezren vannak a menekültek.

Nagy a baj

A Szírián belüli népességmozgás a konfliktus kezdete óta folyamatos. A háború elején igen sokan döntöttek úgy, hogy a biztonságosnak számító Latakia és Tartúsz tartományba költöznek. E két tengermelléki kormányzóságban lakást vettek maguknak, vagy az ott élő rokonaikhoz mentek.

A konfliktus eszkalálódásával egyre többen és többen érkeztek, akiket szükséglakásokban és kiürített közösségi épületekben szállásolt el a szír kormány. Amely maga is működtet a területén menekülttáborokat saját állampolgárainak. Más területeken is mindennapossá vált az országon belüli kényszerű lakhelyváltás. Rengetegen menekültek Idlíb tartományba, a kormányerők által ellenőrzött tengerparti területekre pedig valóságos népvándorlás indult.

A belső menekültek egyre tarthatatlanabb helyzetét látva az ENSZ már 2012-ben akciót indított, melynek keretében alapvető segélyeket adnak, illetve egészségügyi szolgáltatást nyújtanak a menekülteknek. A Szíriai Vöröskereszt ennél is nagyobb terhet vállalt. Ők sokszor olyan szíriai menekülttáborokban tevékenykednek, amelyek közel fekszenek a frontvonalakhoz. Így a háború kezdete óta 36 munkatársukat veszítették el. Mindezzel együtt a szíriai belső menekültek helyzete továbbra is tarthatatlan: a deeszkalációs zónákban valamelyest javult ugyan a biztonsági helyzet, ám az itt élők ellátása továbbra is súlyos kihívást jelent az országban, ahol egyelőre elképzelhetetlen a békés rendezés.

Politikai okokból hallgatnak róluk?

Miért esik kevés szó arról a 6,3 milliónyi menekültről, akik Szírián belül kényszerültek új otthont találni? – a kérdést ezúttal Sógor Dániel arabistának, történésznek tettük fel. Azt mondta: az elsődleges ok abban keresendő, hogy a nemzetközi migrációs kérdésnek fontos politikai vetületei vannak, ezért a Szíriából elmenekültekről esik szó. A nemzetközi sajtó szerinte démonizálni akarja a szíriai kormányt. Ha hangsúlyos lenne, hogy a háborútól szenvedő polgárok túlnyomó része mind a mai napig a szír állam oltalmát keresi, összeomlana a narratíva, melyet felépítettek a szíriai helyzetről – állította a történész.

Magyar Nemzet Online  – Majláth Roland

Címkék: , , , ,






Back to Top ↑