Abbasz utolsó reménye: Donald Trump
2017. 05. 13.
Donald Trumpnak sikerült rávennie Mahmud Abbaszt arra, hogy a béketárgyalások érdekében tegyen engedményeket – állította Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus vezetője a The Jerusalem Post éves konferenciáján New Yorkban.
A palesztin vezető reménykedik abban, hogy az amerikai elnök kimenti őt szorult helyzetéből. A cél érdekében hajlandó találkozni Benjamin Netanyahu izraeli elnökkel is.
Új közel-keleti békefolyamat elindítását jelentette be Donald Trump, amikor nemrég vendégül látta a Fehér Házban Mahmud Abbasz palesztin vezetőt. Az amerikai elnök kijelentéseiből töretlen optimizmus áradt. Tanács-adói váltig állítják, hogy Trump nem szokványos módszerei olyan lehetőséget teremthetnek, amellyel stabilizálni lehet a Közel-Keletet. H.R. McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó úgy nyilatkozott, hogy „a múlt elbukott politikái helyett egy üzletember eredményorientált megközelítésével oldaná meg a problémákat”. Elemzők szerint viszont Trump valószínűleg nincs tisztában azzal, milyen nagy fába vágta a fejszéjét. Az eddigi megnyilvánulásaiból még az sem világos, milyen állásponton is van a kérdést illetően.
Így nem meglepő, hogy az amerikai elnököt Izraelben is sokan kiszámíthatatlannak tartják következetlen és spontán politikája miatt.
A washingtoni látogatás során Trump méltatta a Palesztin Hatóság vezetőjét, amiért aláírója volt az ún. „első izraeli–palesztin békemegállapodásnak”. Az amerikai elnök kijelentette: támogatni szeretné Abbaszt abban, hogy „ő legyen az a palesztin vezető, akinek a végső és legfontosabb békeszerződésen szerepel majd a neve”. Ennek az utópisztikus elképzelésnek azonban már csupán Abbasz részéről is számos akadálya van.
A Palesztin Hatóság elnökének életbevágó volt, hogy ügyét az amerikai elnök felkarolja, miután politikai befolyása jelentősen visszaesett, még saját népe között is. Valójában nem is tekinthető legitim vezetőnek. 2005-ben választották meg, hivatali ideje már nyolc éve lejárt. Felmérések szerint a palesztin közvélemény kétharmada azt szeretné, hogy mondjon le. Az emberek nagy része nem hiszi, hogy helyzetükön javítani tudna, és az „ügyüket” hatékonyan tudná képviselni.
Abbasznak kudarcba fulladt minden olyan erőfeszítése is, amely által a Gázai övezetet uraló Hamasz terrorszervezettel akart kibékülni. Ez pedig azt eredményezte, hogy a palesztinok továbbra is megosztottak Ramallah és Gáza között. A Hamasz szóvivője Abbasz washingtoni vizitje után közölte, hogy „senki sem hatalmazta fel Abbaszt, hogy a palesztin népet képviselje, ezért egy kijelentése vagy ígérete sem kötelező érvényű”.
Benjamin Netanyahu egyáltalán nem örült
Nyugaton tárgyalóképes félként tekintenek Abbaszra azok után, hogy a második intifáda alatt ellenezte a „fegyveres felkelést”, vagyis az öngyilkos merényleteket. Az igazság azonban az, hogy a palesztin vezető továbbra sem ismeri el Izrael zsidó államának létezéshez való jogát, és valójában a diplomácia terén folytat háborút Izrael ellen. Mindemellett a fegyveres ellenállástól sem határolódik el teljesen. Erre egyértelmű bizonyíték, hogy segélyekkel támogatja az elhunyt vagy bebörtönzött terroristák családjait.
A találkozó előtt többen azt várták Trumptól, hogy nyilvánosan felszólítja Abbaszt a terroristák családjai szponzorálásának beszüntetésére, ám ez csak a zárt ajtók mögött történt meg. A palesztin elnök vezető külpolitikai tanácsadója szerint őrültség a bebörtönzött palesztinok anyagi támogatásának megvonását követelni Ramallahtól. Nabil Shaath úgy fogalmazott: az elítéltek „Izrael áldozatai és a megszállás eredményei”. Abbasz ugyancsak izraeli megszállásról beszélt Washingtonban, aminek véget kell vetni.
A béke megteremtéséhez olyan feltételeket vázolt fel, amelyek Izrael számára elfogadhatatlanok: önálló palesztin államot akar Kelet-Jeruzsálem fővárossal, az 1967-es hatnapos háború előtti határvonalak alapján.
Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke ugyanakkor azt mondta izraeli politikusoknak a Jerusalem Post éves konferenciáján, hogy Trumpnak sikerült olyan engedményeket kicsikarnia Abbasztól, amelyekkel újra lehet indítani a diplomáciai folyamatokat. Lauderről egyébként tudni kell, hogy az amerikai elnök egyik legszorosabb zsidó barátja, családjaik évtizedek óta szoros kapcsolatban állnak. Értesülések szerint Lauder már jó ideje egy regionális béketerv elfogadtatásán fáradozik, és úgy tűnik, Trumpnál megértő fülekre talál. A zsidó vezető Abbasszal is tárgyalt: New York-i otthonában fogadta a Palesztin Hatóság elnökét, hogy felkészítse a fehér házi találkozóra. Az izraeli miniszterelnökhöz közeli források szerint ennek Benjamin Netanyahu egyáltalán nem örült.
Hogy pontosan milyen engedményre utalt Lauder, azt nem tudni. Abbasz mindenesetre a napokban bejelentette, hogy az amerikai elnök békére tett erőfeszítései részeként hajlandó találkozni Benjamin Netanyahuval. Arról nem nyilatkozott, hogy ehhez van-e bármiféle kikötése, korábban ugyanis a találkozó előfeltételeként szabta meg, hogy Izrael függessze fel a telepek bővítését az úgynevezett „vitatott területeken”. A palesztin vezető azt is várja, hogy közel-keleti útja során Trump „a palesztin területekre” látogat.
Hiába Abbasz nagy reményei, az amerikai elnök maximum csak átmenetileg segíthet meggyengült helyzetén. Washington egyelőre semmilyen konkrét ígéretet nem tett, sem a telepépítések befagyasztását, sem a kétállami megoldást illetően.
Orientalista.hu – (ATV, Hetek)
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
