Amerika behívólevelet küldött Magyarországnak

„Az Iszlám Állam elleni harc közös feladat”

Szijjártó Péter a TV2 műsorában arról beszélt, hogy az Iszlám Állam közvetlen fenyegetést jelent Európa biztonságára, durva támadást intézett az ellen az értékrendszer ellen, amelyet Magyarország tisztel.

„Az Iszlám Állam elleni harc ezért közös feladata az Egyesült Államok által vezetett nyugati összefogásnak”

– tette hozzá, kiemelve: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a – száz-százötven magyar katona részvételételéről szóló – döntés a leggyorsabban megszülessen.

Szijjártó Péter pénteken az M1 Ma reggel című műsorában kitért arra is, hogy a döntéshez kétharmados parlamenti többség szükséges. Kifejtette: Orbán Viktor miniszterelnök őt bízta meg azzal a feladattal, hogy koordinálja az Iszlám Állammal szembeni magyar szerepvállalással kapcsolatos lépéseket. Ennek nyomán hétfőre munkacsoportot hívott össze, amelyben a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Terrorelhárítási Hivatal és az Információs Hivatal képviselői vesznek részt. Jövő hét kedd reggelre pedig nemcsak a frakcióval rendelkező, hanem valamennyi, az Országgyűlésben jelen lévő pártot összehívta, hogy vitassák meg: az Egyesült Államok kérésének megfelelően tudják-e, akarják-e növelni az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban való magyar katonai részvételt. Eddig egyedül a parlamenti frakcióval, illetve valós társadalmi támogatással nem rendelkező Együtt jelezte csak, hogy nem utasítja el az Iszlám Állam elleni fellépés ügyében a nemzetközi szerepvállalást, és nyitott a kormánypártokkal való egyeztetésre is. Szigetvári Viktor, a párt elnöke kedden közölte: az Együtt elkötelezett Magyarországnak az észak-atlanti szövetségi rendszerhez való tartozása mellett.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségének elvesztésével kapcsolatban kijelentette: e nélkül is menni fog, ahol pedig hiányzik ez a többség, ott egyeztetni fognak az ellenzékkel. Példaként említette erre a kormány által javasolt kurdisztáni magyar katonai szerepvállalás kérdését.

“Hogy tudunk-e ehhez kétharmadot csinálni, az a következő napokban el fog dőlni”

– tette hozzá.

A parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki pártok nemet mondtak

A héten, hétfőn már tartottak egy ötpárti egyeztetést a parlamenti pártok frakcióvezetői. Az ellenzéki pártok ott egyértelművé tették, hogy nem támogatják az Iszlám Állam elleni küzdelemben való magyar részvételt. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az egyeztetések után úgy reagált:

„Mivel a kormánypártoknak nincs meg a kétharmados többségük, hogy ezt az ügyet keresztülvigyék a Házon, ezért úgy ítélik meg, hogy az IÁ elleni koalícióban való magyar részvételről folyó tárgyalások megrekedtek.”

Szijjártó pénteken azzal érvelt a televízióban a magyar katonai szerepvállalás mellett, hogy „Magyarország a nyugati értékközösséghez tartozik, és ebből adódnak kötelezettségek”.

A miniszter kitért arra is, hogy Irak északi – stabilabb részén – több kiképzőbázis jönne létre, ahol nyugati vezetéssel képeznék ki a helyi katonákat, és a magyarok feladata az lenne, hogy ezt a tevékenységet biztosítsák. Hozzátette: a magyar katonáknak a hasonló feladatokban nagyon fontos tapasztalataik vannak például Afganisztánból.

A Jobbik terrorfenyegetettségtől óvná Magyarországot

Szerdai közleményében, Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese a párt saját sikereként értékelte „a kormány visszatáncolását a kurdisztáni katonai missziótól”. Gyöngyösi kiemelte: „Magyarország biztonsága és a terrorizmus távol tartása mindennél fontosabb, s ezt sikerrel képviseltük az euroatlanti érdekek hazai támogatóival szemben, hiszen a Fidesz-kormány visszalépett korábbi álláspontjától.” A jobbikos politikus korábban arra figyelmeztetett az Iszlám Állam elleni magyar katonai részvétel kapcsán, hogy „óriási terrorfenyegetettségnek” tenné ki hazánkat.

„Orwelli, hogy az USA szuverén államokat szólítgat fel”

Az Alfahír megkeresésére válaszolva Gyöngyösi Márton megerősítette: a Jobbik nem támogatja a katonai részvételt, és a frakció sem fogja támogatni az ezzel kapcsolatos szavazást. Attól azonban nem zárkóznak el, sőt szorgalmazzák, hogy humanitárius segélyekkel, illetve más erőforrásokkal – de semmiképpen sem fegyverekkel – támogassák az Iszlám Állam elleni koalíció sikerét. A frakcióvezető-helyettes leszögezte: a Jobbik mélyen elítéli a keresztények és a nem szélsőséges muszlimok elleni erőszakot.

„Ugyanakkor a magyar hadsereg mérete és felszereltsége okán is felkészületlen egy ilyen misszió teljesítésére, ami ráadásul jelentősen növelné hazánk terrorfenyegetettségét”

– emelte ki Gyöngyösi Márton. A Jobbik álláspontján az sem változtat, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is kérte a magyar részvételt.

„Az Egyesült Államok a NATO-ban szövetségesünk, ami védelmi szövetség” – nyilatkozta az Alfahírnek a jobbikos politikus. Hozzátette:

„Orwelli, hogy az USA szuverén államokat szólítgat fel háborús szerepvállalásra, az meg különösen ijesztő – és hazánk szuverénnek vélt státuszát súlyosan megkérdőjelezi -, ha ennek hatására a héten harmadjára változtatja meg a kormány a kérdésben az álláspontját.” 

Gyöngyösi Márton emlékeztetett arra, hogy Irak és Szíria destabilizálásában, valamint az Iszlám Állam felfegyverezéséért az Egyesült Államok felel. A Jobbik elképesztőnek tartja, hogyan „igyekszik elkenni felelősségét az amerikai állam és, hogy e átgondolatlan külpolitika következményeinek kezelésével szövetségeseit utasítgatja”.

Alfahír.hu