Diplomácia iráni nagykövetség ankara

2016. 01. 08.

Ankara is beszáll a szaúdi-iráni konfliktusba



A török külügyminisztérium csütörtök este bekérette Irán ankarai nagykövetét, hogy tiltakozását fejezze ki, amiért az iráni-szaúdi konfliktussal kapcsolatban a teheráni média kritizálta Recep Tayyip Erdogan török államfő kijelentését a szaúdi kivégzésekkel kapcsolatban.  

Az iráni sajtó azt kifogásolta, hogy Erdogan nem ítélte el egy síita sejk szaúdi kivégzését, amely miatt a szaúdi-iráni konfliktus kirobbant – közölte a Magyar Hírlap.

A török államfő nincsen hozzászokva ahhoz, hogy őt bárki bírálhatja, ha mégis erre vetemedik valamelyik újságíró, akkor egyből letartóztatják. A török külügyminisztérium  lényegében az iráni sajtó feletti cenzúra jogát követelte a nyilatkozatában.

„Határozottan elítéljük, hogy elnökünk közvetlen célpont legyen az iráni média bizonyos írásaiban, amelyek a hivatalos iráni véleményt tükrözik” – olvasható a török külügyminisztérium nyilatkozatában, amely egyben felszólította Teheránt, hogy azonnal hagyjon fel minden ilyen tartalmú cikk közlésével.

Bár az ankarai kormány hétfőn sajnálatosnak nevezte, hogy Rijád a múlt hét végén negyvenhat másik, elsősorban az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez köthető elítélttel együtt kivégezte Nimr al-Nimr tekintélyes síita sejket is, Erdogan szerdán azt hangsúlyozta, hogy mindez Szaúd-Arábia „belső ügye”.

Cinikus beszólásnak számít Erdogantól a sejk kivégzésével kapcsolatos kijelentése főleg, hogy a török államfő az elmúlt öt évben mást se csinál, mint folyamatosan beleavatkozik az Irán szövetségesének számító Szíria belügyeibe.

Teheránban azonban éles bírálatot váltott ki a síiták jogaiért szót emelő a sejk elleni halálos ítélet végrehajtása olyannyira, hogy a hét végén feldühödött emberek Szaúd-Arábia teheráni nagykövetségét is megtámadták, amire Rijád a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok megszakításával reagált, majd  szaúdi nyomásra hasonlóan döntött néhány szövetségese is. Mint például  Dzsibuti vagy Szudán, akik gazdaságilag erősen függenek Szaúd-Arábiától. A miniállam Bahrein is visszahívta diplomatáit Teheránból.  A szaúdi befolyás itt is jelentős., hiszen a szunnita királyi család ellen a a többségi síita lakosság tüntetéssorozatba kezdett, demokráciát és szélesebb szabadságjogokat követelve. A lázadást csak véres úton és a szaúdi hadsereg bevonásával sikerült leverni, de a tüntetések a mai napig tartanak.

A török külügyminisztérium közleményében „elfogadhatatlannak és sajnálatosnak” nevezte a Szaúd-Arábia nagykövetsége és egyik konzulátusa elleni támadásokat.

Az Ankara és Rijád közötti kapcsolatok az utóbbi hónapokban sokat javultak, és Erdogan elnök decemberben hivatalos látogatást is tett a sivatagi királyság fővárosában.

A vahabita királyság és a Muzulmán Testvériség ideológiáját követő neo-oszmán török vezetés nem véletlenül fűzi szorosabbra kapcsolatát egymással. A térségben zajló változások, főként a szíriai válság alakulása nem éppen a szaúdi és a török vezetésnek kedvez. A Szíriában tevékenykedő fegyveres csoportok és terrorszervezetek mögül lassan kihátrál az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei, magára hagyva térségbeli csatlósaikat Törökországot és Szaúd-Arábiát, hogy majd rájuk hárítsák a felelősséget. Ankara és Rijád együttes erővel próbálja befolyását és érdekeltségeit megvédeni, illetve további támogatásokat nyújtani a Szíriában, Irakban és Jemenben harcoló terrorszervezeteknek.

Orientalista.hu – Zenobia

Címkék: , , ,






Back to Top ↑