Cadmus fordítás Cadmus
Törökország

2017. 03. 27.

Anyának lenni az ókori Egyiptomban

2017. 03. 27.

Az ókoriban két okból tartották a családalapítást rendkívül fontosnak. Társadalombiztosítás, nyugdíjasotthonok vagy nyugdíjprogram nem lévén a felnőttek csak saját gyerekeikre támaszkodhattak, ha megöregedtek. Noha nagyon sokan idő előtt haltak meg, azért voltak, akik megélték az időskort, ám ha nem született legalább egy fiuk (hiszen a fiú volt az, aki pénzt keresett és eltartotta a családját), nagy bajban voltak.

A családalapítás szükségességének másik oka a nép fennmaradása volt. Több ember több munkaerőt jelentett, a több munkaerő pedig nagyobb arányú termelést, jobb életszínvonalat és több esélyt arra, hogy visszaverjék az esetleges, kívülről érkező ellenséges támadásokat.

E két ok az ókori Egyiptomra is érvényes volt, ám még egy fontos tényező is közrejátszott a családalapításnál, jelesül az, hogy az Egyiptomiak nagyon szerették a gyerekeket, s  az anyák akkor is vállalták a gyerekszülést, ha az nagyon is veszélyes volt.

Szülés

Számos fennmaradt orvosi témájú papirusz említi azokat a keverékeket, amelyekkel megindítható volt a szülés. A gyógyszert vagy a hüvelybe helyezték, vagy szájon át kellett bevenni, de olyan is előfordult, amire a várandós kismamának rá kellett ülnie. A porított sáfrányt sörrel keverték el, majd az édesanya hasára kenték, ezzel „siettetve” a szülés megindulását.

Orvosok egyébként – eltekintve a nagyon problémás helyzetektől – nem vettek részt szüléseken. Noha az bizonyos, hogy a nők nem egyedül szültek, egyelőre semmiféle bizonyíték nem került elő arról, hogy kik segítettek nekik a gyermek világra hozatalában. Az ábrázolásokon leginkább istennők segítik a vajúdó nőt. Érdekes adalék, hogy az ősi egyiptomi nyelvben nincs megfelelője a bába szónak…

A nők feltehetően térdelő vagy guggoló helyzetben szültek a földön, otthonukban, bár egyes források említenek olyan helyeket, amelyek kimondottan szülésekre voltak berendezkedve.

Több forrás is említi, hogy az anyákkal gyakran etettek egeret, mert úgy hitték, gyógyhatása van, ami majd az anyatejen keresztül az újszülöttbe is átkerül. A menstruációs vérnek varázserőt tulajdonítottak: gyakran ezzel dörzsölték be a világrajött gyermeket, hogy elűzzék a gonosz démonokat a közeléből.

Gyermekgondozás

Az egyiptomi anyák három évig szoptatták gyermekeiket. Ennek a nyilvánvaló egészségvédelmen és kötődésen kívül megvolt az az előnye is, hogy növelni lehetett két várandósság között az időt. Az anyai halálozás aránya igen magas volt – a várandósság, a szülés és a kisgyermekkor a legveszélyesebb életszakaszok közé tartoztak. Mivel akkoriban alig tudtak még valamit az emberi test felépítéséről és biológiai folyamatairól, természetes, hogy az ókori egyiptomiak a valláshoz és a mágiához fordultak segítségért.

Hathor istennőnek igen komoly szerepet tulajdonítottak. Őt tartották a fáraó szoptatós dajkájának. A közrendűek inkább kisebb istennőket választottak maguknak, tiszteletben tartva Hathor elfoglaltságát és fontosságát. Ilyen volt Bes, a szakállas, groteszk külsejű törpe, aki képes volt elijeszteni a gonosz szellemeket. Tawaret istennőnek oroszlánmancsai, krokodilháta és vemhes vízilóteste volt, ám időnként gyönyörű nőként mutatta meg magát. Őt tartották a várandós anyák legfontosabb istennőjének.

Az egyiptomi nők szülés közben gyakran mondogatták, hogy ők maguk Tawaret vagy Hathor istennő, mert úgy hitték, hogy ezzel megtévesztik és megijesztik a rossz istenségeket és szellemeket. Amikor a baba megszületett, az anya vagy egy, a szülés körül segítő személy Hórusznak vagy más istenségnek nevezte a gyereket, az iménti céllal.

Csaladhalo.hu – womenintheancientworld.com

Megosztom:

, , ,




Back to Top ↑