Publicisztika

2015. 01. 15.

Assadról, kicsit másképp – amiről a Wikipédia hallgat



Bashar Al-Assad Damaszkuszban, a világ legősibb ma is létező és élő fővárosában született 1965. szeptember 11-én, Hafez Al-Assad néhai szír köztársasági elnök és Anissa Makhluf középiskolai tanárnő fia, Szuleimannak a földművesnek unokája, akit ereje és bátorsága miatt a helybéliek egy Kardaha nevű faluban Assadnak neveztek el. Az Assad név arabul oroszlánt jelent. Szuleiman volt akkoriban az egyetlen azon a vidéken, aki szembeszállt a földbirtokosokkal a jogaiért, és ki is harcolta azt magának.

Középiskolai tanulmányait Damaszkuszban végezte , majd ugyanott az orvosi egyetemen kiváló tanulóként végzett. Szerénységéről lett híres országszerte, aki, bár Szíria első, misztikus és erős emberének a fia volt, ugyanúgy állt sorban minden nap az egyetemi menzán, mint a többi évfolyamtársa.
Minden szír tudja a fiatal szemorvosról, még az is, aki a legjobban gyűlöli, hogy az egyetemen ő volt az egész ország legfontosabb politikusainak, katonatisztjeinek vagy nagyobb kereskedőinek fiai közül az egyetlen, aki a saját régi rozoga kocsijával járt az egyetemre. „Egy régi Peugeot 505-tel”, miközben a többi miniszter fiai és más fontosabb személyiség fiai a legdrágább  és legmodernebb kocsikkal, valamint sokszor még testőrökkel is jártak. [A 80-as években – melyekben az ország egy komolyabb terror elleni háborút élt át –, a helyzet hasonló volt a mostanihoz, bár akkoriban a szír ellenzék hivatalosan is iszlám államot akart létre hozni, semmiféle demokráciáról vagy szabadságról nem meséltek, s elképzelt államuk leginkább a szaúdi rendszerhez hasonlított volna,  valamint elsősorban annak támogatásával jött is volna létre.]

Sokan mondják arrafelé, hogy Hafez az idősebbik fiát, Baselt akarta elnöknek halála után abban az országban, mely neki köszönhetően egy teljesen önellátó országgá vált, nulla nemzeti adóssággal, erős stabilitással, és az Izrael által elfoglalt szír területekről való le nem mondással!

Basel egy autó balesetben meghalt 1993-ban. Ő volt az az erős ember, aki leállította a csempészetet az országban, és az egész libanoni drogkereskedelem felszámolása neki köszönhető. S aki kicsit is tudja, milyen ópium-kereskedelem volt Libanonban, az tudja mit jelent ez. Basel halála után a fiatal szemorvost hazahívták Londonból – ahol továbbképzésen volt –, és apja óhajára katonai egyetemet végzett, amely végzettségével később komolyabb rangokat ért el.

2000-ben meghalt az ország nagy vezetője, minden bezárt, több százezren mentek a temetésére. Talán a világon ez volt az egyetlen temetés ahol egy helyen gyászoltak a nyugat vezetői a szerintük terror szervezetek vezetőivel együtt. Hasan Nasrallah, a libanoni felszabadító szervezet vezére Jacques Chirac francia elnöktől pár székre ült, és Chirac nemcsak hogy sírt, hanem egyenesen bőgött a kamerák előtt. Szavai szerint: egy hatalmas elmét és barátot vesztett el!

Hafez Al-Assad volt az egyetlen ember a világon akitől Bill Clinton amerikai elnök rettegett – Clinton saját önéletrajza szerint.

Henry Kessinger szerint pedig Hafez volt a legokosabb ember, akivel valaha találkozott, és az egyetlen ellenfél, akit méltónak talált magához.

Hafez Al Assad volt az a misztikus személy, aki bár nagyon ritkán tartott beszédet, és alig jelent meg nyilvános eseményen, de nem egyszer látták azon a vidéken, ahonnan származik, hogy saját maga vezeti kocsiját, felességével és gyermekeivel együtt, minden őrizet nélkül. Az összes közel-keleti uralkodó közül ő volt az egyetlen, aki még a lakását sem változtatta meg, csak több mint 10 évre rá, miután elnök lett, s akiről még legnagyobb ellenségei is nagyon jól tudták, hogy milyen szerény lakásban lakott.

Ő volt az az arab elnök, aki sosem mondott le az arab nacionalizmusról, sem Palesztináról. Több merényletet élt túl, egyiken épp egy palesztin testőre védte meg a saját testével egy bomba robbanáskor. Ő volt az az arab vezető, aki sosem repült el az Egyesült Államokba, hanem Damaszkuszban fogadta az amerikai elnököket mindig.

Hafez halála után fiát, Bashart nevezték ki köztársasági elnöknek az ország miniszterei és katonatisztjei. A szavazásokon Szíria fiatal oroszlánja több mint 70% „igent” kapott. Nem beszélve arról, hogy több tízezer szír az ország különböző részein megvágott véres ujjlenyomattal szavazott rá, amely egy utalás volt arra, hogy mindhalálig vele vannak.

Bashar egy valódi gazdasági csodát hozott létre a kis országban. Reformjainak hála, országa lett Kína után a világ második legjobban fejlődő ország az egy személye jutó jövedelem, a GDP terén, valamint az arab világ egyik leginkább látogatott turisztikai célpontja, s egyike azoknak az országoknak, melyeket nem érintett a később bekövetkező gazdasági világválság.

Több ezer kórházat, mecsetet, templomot, iskolát, sőt, szír autógyárat is épített mellyel Szíria lett az egyetlen arab ország, amelynek saját gyártmányú kocsija van (Sham autógyár) és saját maga is hirdette az autót. Családjával együtt az ország különböző pontjain gyakran jelent meg egy-egy ebédre, vacsorára, vásárlásra; minden védelem nélkül a világ akkori 3. legbiztonságosabb országában!

Egy olyan országot hozott létre Szíriából, mely Anhar Kochniva nemrég kiszabadult ukrán újságíró szerint a lehetőségek és befektetések országa lett, s mely leginkább az 1991-es Moszkvára hasonlít!

Bashar leginkább arról lett híres később, hogy a legváratlanabb helyeken, eseményeken, vagy események nélkül egyedül jelent meg, néha gyerekeivel de mindig védelem nélkül. Megevett egy-egy szendvicset vagy ivott egy teát valami egyszerűbb régi kávézóban, ami annyira szokatlan volt a helybéliek számára hogy sokszor meg sem merték tőle kérdezni, hogy ő e az, főleg hogy apja nevét a mai napig sokan csak halkan merik kimondani.

Bashar lett több újság és statisztika szerint a világ legszeretettebb és legpopulárisabb, legnépszerűbb elnöke egészen 2011-ig, valamint egyben a világ legfiatalabb  (34 évesen vette át a hatalmat) és  legmagasabb elnöke is.

Mindezek mellett az ország fiatal oroszlánja volt az egyetlen arab vezér, aki támogatta és a mai napig is támogatja az arab ellenállást és felszabadító mozgalmakat Palesztinában, Libanonban, és Irakban is igen csak nagy szerepet játszott az Egyesült Államok hadseregének kiűzésben a megszállt iraki területekről, mellyel egy hidat hozott létre Iránnal, és egy földrajzi egységes ellenállási területen hozott létre ami összeköti Dél-Libanont egészen Teheránnal!

Az iráni Khumaini forradalomról talán annyit érdemes tudni, hogy az arab és muszlim vezetők közül csak Hafez Al-Assad támogatta azt, és talán ez is lett a két ország között létrejövő, mai napig tartó szövetségnek a titka. A két ország pár évvel ezelőtt közös védelmi egyezményt kötött, amely azt jelenti, hogy bármilyen külföldi katonai beavatkozásnál a két ország kölcsönösen megvédi a másik szuverenitását.

Bashar egy komolyabb rakétavédelmi rendszert is létrehozott országában, melynek részleteiről nem igen tud senki sem, s bár folyamatosan hol Izrael, hol Törökország próbálja tesztelésre kényszeríteni Assad fegyvereit, ő nem engedve a provokációnak nem fedi fel a későbbiekben még komoly meglepetéseket okozható rakétavédelmi rendszerét. Mára már az is hivatalos lett, hogy Oroszország látta el Szíriát a legmodernebb Alexander rakétákkal is 2012-ben .

2011-ben különböző városokban törtek ki tüntetések, amelyek hónapokig nem Assad-ellenességről szóltak, hanem különböző politikai reformmal kapcsolatos tüntetések voltak.
Továbbá fontos, hogy ezen tüntetések egy-egy polgármester ellen zajlottak, és máig érthetetlen módon mindegyik tüntetésnek rengeteg ember lelte halálát; mind a tüntetők, mind a biztonsági erők közül.

A mai ellenzék szerint a biztonsági szervek brutálisan reagáltak a tüntetésekre, miközben a mai Assad-pártiak a hivatalos jelentéseknek hisznek, amelyek szerint egy harmadik fél mindent elkövetett, hogy minél jobban egymást ellen ugrassza a szír társadalmat. A médiumoknak is nagy szerepük volt, mint például a katari székhelyű Al Jazeera tv-csatorna szerepéről, amely számos más médiával együtt nem csak tudósított az eseményekről, hanem egyenesen kiprovokálták azokat. Akkor megismert módszereik mai napig sem változtak.

Mindennek ellenére Bashar Al-Assad kapta a legtöbb szavazatot a Times Magazin 2011-es decemberi online év embere szavazásán, annak ellenére, hogy a világsajtó ekkorra már hivatalosan is egy őrült, mocskos diktátorként állította be, aki minden ok nélkül öli a demokráciára vágyakozó népét és már akkor több mint 50 ezer ember haláláért tették felelőssé!

Ma a Dr. Bashar Al Assad ellen harcoló erők listája talán a  legfurcsább és leghosszabb a világon. Rajta van az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, Szaúd-Arábia, Katar, Törökország, Izrael, új iszlamista rendszerek, melyek a segédlettel és a mesterséges “arab tavasz” hatására sok arab országban (Tunézia Líbia Egyiptom) polgárháborút provokáltak és káoszt teremtettek a térségben. Az elnök és ország ellen szövetkezők listáján több tucat terrorszervezet is szerepel akiket gyakran nyíltan támogatnak a fent említett országok. Ilyen szerveztek például az Iszlám Állam, az Al-Kaida szíriai ága a Nuszra Front, a rejtélyes és titokzatos Khorazan, és számos szalafista vahabita terrorista csoport ami jelenleg is mészárolja a szír és iraki népeket.

És mindezek a hatalmak „hivatalosan” szabadságot és demokráciát akarnak Szíriának, miután Bashart a világsajtó saját népének gyilkolásával vádolta meg.

Mára már nap mint nap lehet hallani olyan hírt, vagy provokációt, hogy Assad meghalt, elvesztette kezét, lábát, vagy egy orosz hadihajón tartózkodik a családjával. Olyat is lehetett hallani, hogy már rég Iránban tartózkodik. Ennek ellenére a legváratlanabb helyeken jelenik meg mindig, le nem mondva régi szokásáról, mármint saját kocsija vezetéséről. Legutóbb a Damaszkusz szélén lévő Jobar fronton látogatta meg a hadsereg katonáit szilveszter éjszakáján.

Ami  biztos, az az, hogy Assad milliók szemében mindig is egy vérengző, őrült diktátor fog maradni, aki gyilkolja a népét,  mely egy szabad országban szeretne élni, az Assad-család hatalma nélkül; s aki mindent elkövet azért, hogy a családjával együtt hatalomban maradjon. Azonban sok-sok millió ember szemében pedig egy olyan nemzeti hős marad – bármi is történjen vele –, aki szembe mert szállni a fél világgal, annak ellenére is, hogy tisztában volt azzal, hogy ha bármikor lemondana, akkor több ország is tárt karokkal várna élete végéig egész családjával együtt, valamint nagyon jól tudta azt is, hogy ha aláírta volna azokat a békeszerződéseket, melyeket rá akartak erőltetni, vagy a katari-izraeli gázvezeték rendszer Európába juttatásába belement volna, akkor a mai napra az országa már talán a világ legbiztonságosabb és legfejlettebb országa is lehetett volna.

Azonban Assad, avagy Damaszkusz fiatal oroszlánja a mai napra már valahogy leginkább az ellenállásnak az elsődleges szimbóluma lett minden szabad ember számára a világon. Az, aki szembe mert szállni azzal, akivel kevesen mertek, és ezzel olyat tett, amibe sokan belebuktak már. Egy olyan ellenállásnak lett a szimbóluma és talán a vezére is, aki talán egyesíteni tudja azokat az embereket, akik igazi változást akarnak mindenhol a világon, és valódi szabadságot. Emiatt nap mint nap – minél tovább fennmarad a szír állam és szír nemzeti hadsereg, annál jobban és annál gyorsabban –  indulhatnak el olyan ellen-mozgalmak világszerte, melyek nincsenek megelégedve saját országuk helyzetével, eladósodásával, vagy hogy másoktól függenek, kiszolgáltatottak és gyengék. Szíria az a kis ország, „ami nem az olaj gazdagságáról híres, és több mint fele sivatag”, de mégis tudott olyan önellátó lenni, hogy senki másra ne szoruljon rá.

Ma már Assad túlzások nélkül is nem csak a Közel-Kelet, hanem az egész világ legfontosabb embere lett. Ha őrült diktátor – mint ahogy sokan mondják róla –, ha nem az, a stabilitás az ő döntéseitől, életőtől és halálától függ. A terrori nem csak hogy Magyarországot érné el, ha Assad elbukna, de egész Európát és az Egyesült Államokat is.

Assad a konfliktus kirobbanása utáni egyik legfontosabb beszédében fogalmazta meg a következőt gondolatot: „Én nem egy nyugati báb vagyok, hogy a nyugat felé menjek vagy bárhova máshova. Én szíriai vagyok. Szíriában születtem és Szíriában is fogok élni, és itt is fogok meghalni.”.

orientalista.hu Szíriai Hírek 

Címkék: , ,






Back to Top ↑