Afganisztán

2017. 02. 10.

Az amerikai adófizetők számára 100 milliárd dollárba került eddig „Afganisztánból Hollandiát csinálni”



Afganisztán még jelenleg is egy erősen törzsi-hadiúri hagyományokon alapuló társadalmi berendezkedésnél tart. Nincsenek kilátások arra, hogy egy stabil társadalmi szerkezetet hagyjunk magunk után mondta Jim Jatras egykori amerikai diplomata, külpolitikai tanácsadó az orosz RT lapnak.

Immár 16 éves, hogy az Egyesült Államok megszállta Afganisztánt a terrorizmus elleni harcának indokával. A tálib erők ma uralják a legnagyobb kiterjedésű területet 2001 óta. 2009 eleje óta a legjelentősebb polgári áldozatokat jegyzik.

RT: Mi történik Afganisztánban?

JJ: Nos a helyzet romlik. Ezt tükrözik a hibás nézőpontok – hogy valójában mit is próbálunk elérni ott? Úgy vélem az ötlet eredetileg az volt, hogy 9/11 után bevonulunk és kivégezzük, akiket ki kell. Véleményem szerint elsősorban Oroszországgal és Indiával kellett volna koordinálnunk.

Mi azonban ezt nem tettük meg, ehelyett bent maradtunk az országban, hogy részt vegyünk az újjáépítésben, és Charlie Wilson háborújának összes keserű leckéjét megtapasztaljuk. Ha elég iskolát, kórházat, hidat és utat építünk akkor Hollandiát varázsolhattunk volna az országból. De ez nem történt meg.  A jelenlegi még mindig egy nagyon erősen törzsi jellegű társadalom, hadúri befolyásokkal. Nem maradhatunk ott örökre. Nincs már lehetőségünk arra, hogy úgy távozzunk, hogy egy stabil működő társadalmat hagyunk hátra. Az amerikai adófizetők több mint 100 milliárd dollárját öltük bele az afganisztáni újjáépítésbe. Ez egyértelműen javíthatatlanul elbukott.

RT: Egyszer valaki azt mondta, hogy Afganisztán az a hely, ahol „birodalmak buknak el”. Kétezer év alatt még senki sem volt képes uralma alá hajtani az egész országot. Ez a térség már egy tökéletes táptalaja a radikalizációnak és a nyugat ellenes érzelmek keltésének?

JJ: Azt hiszem ez egy kérdésre egyszerűsíthető le: mi az a minimum, amit el akarunk érni itt? Van-e egyáltalán bármi, amit akarunk és egyben szükséges is? Nincs. Az egyetlen, amit akartunk, hogy az ország ne legyen terrorista szervezetek hazája, mint az Al Kaida vagy az ISIS, és most mindkettő jelen van az országban, épp úgy, mint a tálibok. Ez részben kapcsolódik ahhoz, hogy kik a partnereink a térségben. Kezdetben Pakisztán. Pakisztán volt az első számú létrehozója a tálib mozgalomnak, Szaúd-Arábia segítségével. Ez nőtte ki magát a szovjetek ellen harcoló mudzsahedin mozgalommá. Ezek nem megfelelő partnerek. Ott van például Oroszország és India, akiknek szintén az ilyen erőkkel való leszámolás a fő célja. És a közelben vannak – nem mehetnek odébb.

RT: Ez nem az a helyzet, ahonnan az Egyesül Államok már csak kiszabadulhat?

JJ: Nem, azt hiszem meg kell találnunk a módját, hogy megragadjunk több stabil erőt, akik vigyázni tudnak a területre velünk közösen és együtt kell működnünk azokkal a helyi frakciókkal, amelyek megbízhatók és mérsékelhetők.

RT: Jemen aggodalmát fejezte ki a múlt hétvégi amerikai rajtaütés miatt, amely során civilek is meghaltak. Most a jemeni álláspont a következő: „nem lehetnek további rajtaütések a kormány beleegyezése nélkül”. Mit is jelent ez?

JJ: Nos az első kérdőjel a következő: a kormány. Melyik kormányról beszélünk? Ha meg tudná mondani, hogy jelenleg ki a legitim jemeni kormány az már egy nagy előrelépés lenne a kérdés tisztázásában. Ott vannak a húszik, ott van két egymással versengő elnök és a szaúdiak, akik már is káosszá változtatták a helyzetet. Ennek a rajtaütésnek a célja az Al Kaida volt, amely a szaúdi beavatkozás nyomán vetette meg a lábát az országban, mivel a húszikat iráni bábnak tekintik, ami azonban egyszerűen nem igaz.

Orientalista.hu – Gladiator

Címkék: , , ,






Back to Top ↑