Menekültügy

2018. 01. 09.

Az Irakból elmenekült keresztények egyharmada visszatért hazájába



Az ISIS, úgynevezett Iszlám Állam és a dzsihadisták támadásai elől elmenekült mintegy százezer iraki keresztény egyharmada, 30.000 személy az utóbbi hónapok során visszatért hazájába. Az ISIS 2014-ben kezdődött térhódítása óta a földönfutókká lett belső menekültek száma felülmúlta azokét, akik az iraki kormány menekülttáboraiban kaptak szállást – tájékoztat a helyzetről az Osservatore Romano vatikáni napilap szombati száma.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint a múlt év kezdetétől 3 millió 220 ezer belső, vagyis az országban maradt kitelepített tért vissza eredeti lakóhelyére, ugyanakkor 2 millió 600 ezren még szükségtáborokban laknak. Mindez főleg azok után történik, hogy Haidar Al Abadi, iraki kormányfő a múlt hónapban bejelentette az Isis felett aratott győzelmet.

Ninive véráztatta földjén laknak legnagyobb számban keresztények. Egyelőre azonban még elképzelhetetlen a visszatérés Moszul városába. A települések közül a keresztények számát illetően kitűnik Teleskuf, ahol a lakók 67 százaléka keresztény. Itt már rendbe hozták a megrongálódott katolikus templomot és újra föl is szentelték. Karakosh községbe 2.500 keresztény telepedett vissza, vagyis a lakók fele, jóllehet eredetileg csak öt százalékban éltek ott nem keresztények. Karakosh falu különleges szerepet töltött be a keresztényüldözés során, mert eleinte ide menekültek a veszélyzónák elüldözött keresztényei, mígnem innét is tovább kellett menekülnie mindenkinek.

A Szükséget Szenvedő Egyház katolikus segélyszervezet nagyarányú gyűjtésbe kezdett, hogy segítse az újjáépítést a keresztények lakta területeken, főként Batnaya településen, melyet iszlám szélsőségesek földig leromboltak, de ahol már 520 házat megnyitottak az otthontalan helyiek számára.

Ezekben az években a keresztények nagyobb részt Erbilbe és Duhokba, az ország kurdok lakta északi részébe menekültek, kisebb részük eljutott a szomszédos országokba. A visszatérés mindazonáltal nagyon nehéz, mert a falvak és városok nagyobbik része súlyosan megsérült a harcok során. Hiányzik az alapellátás, az áram- és vízszolgáltatás, sok út még mindig járhatatlan. Nagy gond a lakónyilvántartás és a telekkönyvi adatbázis részleges megsemmisülése, így legalább egyötöd részben az állampolgárok és az önkormányzatok sem tudják igazolni a tulajdonviszonyokat.

Orientalista.hu – RadioVaticana

, , , , , , , ,






Back to Top ↑