Lapszemle

2017. 03. 23.

Az Iszlám Állam bukását várják kurd földön



– Várjon, mindjárt hozok egy új SIM-kártyát – mondja tört, de jól érthető angolsággal a mellékesben pénzváltással is foglalkozó kurd telefonos az erbíli citadella tövében, és otthagy minket több millió forintnak megfelelő iraki dinárral, amerikai dollárral és euróval megrakott kis pultjával. Feszülten vizslatok körbe, de a járókelők a szabad prédaként hátrahagyott pénzkötegekkel mit sem törődve haladnak tovább a forgalmas bevásárlóutcán.

A kereskedő pár perc múlva vissza is tér, majd kicseréli a becsődölt eszközt. Meglepődöttségemnek itt még nem adok hangot, de egy későbbi beszélgetés során már előhozakodom a látottakkal, amire egyszerű magyarázatot kapok a helyiektől. A kurdisztáni rendvédelmi szervek hatékonysága miatt minden itt élő tisztában van azzal, hogy irracionális kockázatot vállalna az ilyesfajta bűnelkövetéssel, hiszen a tetteseket szinte kivétel nélkül elfogják.

Az Irak északi részén fekvő kurd autonóm régió fővárosában, Erbílben éjszaka is szabadon, félelem nélkül lehet sétálgatni a sötétebb utcácskákban is. Nehéz elhinni, hogy az innen csupán 80 kilométerre fekvő Moszulban az iraki kormányerők épp most próbálják kiűzni az Iszlám Állam harcosait a nagyváros nyugati kerületeiből. A november óta tartó hadműveletek lassan befejeződnek, ám az ostromgyűrűbe zárt radikálisok elszánt brutalitása miatt folyamatosan özönlenek az országon belüli menekültek a biztonságos kurdisztáni területekre.

A csaknem hatmilliós lakosságú régióban jelenleg mintegy kétmilliónyi menekült él, ami jelentős terheket ró a helyi kormányzatra, mivel az ellátásuk kétharmadát nekik kell állniuk. Az ENSZ csak a költségek fennmaradó részét finanszírozza. A folyamatos beözönlés okozta kihívásokat súlyosbítja a kőolaj alacsony világpiaci ára, ám az erbíli vezetés a helyszíni tapasztalatok szerint sikeresen birkózik meg ezekkel a nehézségekkel.

A szélben szálló papírsárkányok tűnnek fel legelőször az Iszlám Állam által porig rombolt kis település, Haszán Sám mellett létesített menekülttáborok felé tartva. A kiégett házcsonkokkal teletűzdelt, depresszív hangulatú völgyecskén átkelve a hármas számú létesítményhez érkezünk. Összesen négy ilyen tábor létezik a környéken. Mindegyiket a Kurdisztánt vezető családról elnevezett Barzáni Jótékonysági Alapítvány üzemelteti.

A dróthálóval körülvett komplexum kapujánál fogad minket a hármas tábor menekültellátási koordinációjáért felelős Halo Bakr Saukat. A fiatal férfi körbevezet minket a katonás rendben sorakozó sátrak között. A négyszög alakú földhalmokra felhúzott ideiglenes hajlékokat az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága bocsátotta a kurdisztáni hatóságok rendelkezésére.

Kétmillióan élnek a régióban tábori körülmények között

A sátrak vízhatlan anyagból készültek, és egy kis előtérrel is rendelkeznek, amit az asszonyok gyakran konyhának használnak. Egyikük épp lapos, közel-keleti kenyeret sütött ottjártunkkor egy felülről nyitott kemencében. Az általunk meglátogatott menekülttáborban 1776 család, 8666 ember él Halo elmondása szerint. Számukra minden alapvető ellátást biztosítanak. Az illemhelyek és vizesblokkok a körülményekhez képest tiszták. Az egész létesítmény nagy része kővel van felszórva, megakadályozandó a nagyobb sár kialakulását. A tábor területén van bolt és egy kisebb kórház is, ahol az enyhébb betegségeket képesek ellátni. Súlyosabb esetekben mentő viszi a közeli kórházba a bajbajutottakat.

Sokan érkeznek a táborba sebesülésekkel, amelyeket az Iszlám Állam és az iraki kormányerők harcai során szenvedtek el. Több olyan gyermekkel is találkoztunk, aki a bombázások következtében sérült meg. A háborús trauma azonban láthatóan nem szegi kedvüket, igyekeznek elfoglalni magukat. A legnépszerűbb játéknak a már korábban is említett papírsárkányozás számít. Műanyag szatyrokból, botokból, madzagokból és kavicsokból színpompás kis szerkezeteket eszkábálnak, amelyek aztán bátran dacolnak a hevesebb széllökésekkel is.
Bár folyamatosan érkeznek a harcok elől sokszor kilométereket gyalogló irakiak, tovább duzzasztva a kurdisztáni menekültek jelenleg is hatalmas létszámát, a kurdok bizakodók, hogy a helyzet rövid időn belül normalizálódni fog.
A felszabadított területekre ugyanis megindult a visszaköltözési hullám, hívta fel a figyelmet Halo Bakr Saukat. Ezt a folyamatot a várakozások szerint katalizálhatja majd Moszul közelgő felszabadítása. Az általunk megkérdezettek többsége hazakívánkozik, bár akadtak olyanok is, akik elpusztított otthonaik helyett inkább Európában próbálnának szerencsét.

Pedig csak akkor épülhet újjá a véres konfliktus által tönkretett hazájuk, ha otthon maradnak, és részt vesznek a munkában.

Magyar Idők – Bakodi Péter

Címkék: , , , ,






Back to Top ↑