Publicisztika

2016. 01. 15.

Az Iszlám Hadsereg vezérének feje lenne a szír-orosz válasz Samir Al-Kuntar meggyilkolására?



Hírekből kimaradó betekintés a nemzetközi sakkjátszmába.

A nagyhatalmak nemzetközi sakktábláján sok minden különbözhet a klasszikus asztali sakktól. Miközben az asztali sakktáblán mindenki tudja, hogy két fél tiszta küzdelméről van szó, X és Y személyről, akik csakis a saját agyukra támaszkodhatnak, a nemzetközi sakktáblán  az eseményeket nem követőnek, a dolgok nem szakértőjének sokszor komoly nehézségei merülhetnek fel nemcsak a felek felismeréséhez, de az egész játék céljának megértéséhez.

A cél viszont azonos a két sakkjátékban: a királyt meg kell ölni vagy rákényszeríteni arra, hogy megadja magát, miután végzett az egyik fél a másik fél erős hadseregével, bástyáival, minisztereivel. A való világban viszont nemcsak hogy a szövetségeket nehéz néha felismerni, hanem a királyokat is. A látszat király egyes rendszerek élén néha nem több egy parasztnál, ami még katonának sem mondható. A király néha nem király és nem is az ő feje vagy a hadseregének az elpusztítása a cél, hanem a mögötte álló rendszer elpusztítása.

Néha a királynak gondolt állam vagy rezsim sem valódi király, hanem nem több egy feláldozható katonánál.

2015 december 19-én izraeli rakéták végeztek a szíriai-palesztin-libanoni ellenállás egyik szimbólumával Damaszkusz tartományban. Samir Al-Kuntar – a rakéták elsődleges célpontja és áldozata – több mint 30 évet töltött izraeli börtönökben, ő egy igazi rossz fiú volt az izraeli  megszállók szemében. Egy igazi hős az arabok és palesztinok többségének szemében főleg azért, mert drúz libanoni-szír származása sem akadályozta meg abban, hogy egész életét Palesztina felszabadításának szentelje.

Kuntár az “ellenállás mártírja” – ahogyan hívei nevezik – hitt egy független szabad Palesztinában. Hitt Nagy-Szíriában, amely nem ismer különbséget iraki, szír, libanoni és palesztin között. Olyan Szíriában, ami ellentétben az Iszlám Államnak nevezett terror szervezettel, vagy a cionista megszállással, a régió összes eredeti lakosát, különböző vallású embereit azonos rangú állampolgárnak tekinti.

Ez ez ember volt a  Golán-fennsík szíriai részén ébredező ellenállásnak az egyik kulcsszemélye és összekötője a szír állam, a Hezbollah és a hazafi, nem muszlim testvériségi Hamaszos palesztin szervezetek között. Meggyilkolása Damaszkusz külvárosában nem csak, hogy emberek millióit rázta meg, de egy nagy pofont is jelentett a szíriai-orosz szövetségben hívő emberek számára, akik várták a modern Szíriának nyújtott orosz légvédelem beavatkozását. Annak ellenére, hogy idővel bebizonyosodott,a rakétákat az izraeli hadsereg nem a szíriai légtérből de nem is biztos, hogy a  célpontot (egy négy emeletes épület a Damaszkusz külvárosában található Jaramanában , amiben Kuntar tartózkodott a társaival ) megsemmisítő izraeli rakétákat vadászgépek lőtték ki.

Sok szír oldalon álló megfigyelő és az eseményeket követő ember számára a merénylet egy nagyon nehezen lenyelhető fájó esemény volt, amire sokan várták a választ. Sokan várták a szír-orosz lépést, miután az izraeli-amerikai technológia is bizonyítani tudta, hogy fontosabb, kevésbe védett személyekkel is tudnak végezni Szírián belül, ha akarnak. Még ha ezzel a meggondolatlan lépéssel megint csak a dühöt és a következő válasz reakció súlyát fokozzák. Nem beszélve arról, hogy a világnak megint csak azt a tényt bizonyítják, hogy Izrael mindenkivel együtt, aki csak mögötte áll egy oldalon harcol a Daesh és az Al-Kaida oldalán  a szíriai-orosz-iráni szövetség ellen.

Persze  mindkét fél szövetségeseit lehetne még sorolni.

Akik követték az eseményeket, azok meg is kapták az első választ, ami bebizonyította az orosz-szír szövetség erejét és  úgyszintén fejlett technológiáját.

Szíriai vadászgépek végeztek hét iszlamista terroristavezérrel december 25-én. A terrorista vezérek gyűlését Zahran Alloush  – az  úgymond Iszlám Hadsereg terrorszervezet parancsnoka vezette, reményei és az őt támogató titkosszolgálatok szerint egy nagyon titkos helyen valahol a Keleti-Ghoutában.

A nagy titkolózás ellenére is, mintha a szír-orosz szövetségesek a terrorista lépteit nagyon régóta figyelnék, várva a legideálisabb pillanatra, a következő sakk lépésre. A szíriai vadászgépek legalább olyan pontosan, mint Samir Al-Kuntart mártír esetében tették az izraeliek, kilőtték a titkos találkozó összes résztvevőjét. Allosuh az Iszlám Hadsereg néven ismert terrorszervezet vezére – aki évek óta lövi Damaszkuszt a rakétáival és több mint 1200 damaszkuszi civil haláláért és több ezer sebesültért felel – azonnal életét vesztette. A Damaszkusz megszállását illető terv a  tartományban gyülekező iszlamisták részéről teljesen megsemmisült. Mivel a halála utáni napon a terrorszervezetek másodlagos vezetői – akik között és a támogató titkosszolgálataik között szinte megszakadt minden kapcsolat a több mint száz terrorista halálával. Minden túlélő hirtelen árulással lett gyanúsítva – az ENSZ közreműködésével meg is kezdték Damaszkusz tartomány elhagyását. Több ezer iszlamista fegyveres menekülhetett ki egyeztetések során Damaszkusz tartományból Libanonon keresztül Törökországba. Majd onnan, aki folytatni akarta a harcot a szír kormány ellen,  mehetett tovább Idlib tartományba, beállni a velük egy oldalon harcoló Al-Kaida szíriai szárnyának  soraiban. Ez mind az ENSZ  felügyelete alatt.

Zahran Alloush  teljes ellentéte volt Samir Al-Kuntarnak. Alloush szélsőséges vahabita ideológiát valló szíriai volt, aki a  vahabita államért harcolt, ami  az Iszlám Államtól csak annyiban különbözik, hogy Allousht nyíltan támogatták különféle titkosszolgálatok és államok. ( Ő többször utazott  Törökországba és Szaúd-Arábiában is, azt a látszatot próbálva kelteni, hogy elpusztíthatatlan és szabad akarata szerint utazgathat országokon keresztül , semmibe véve a szíriai államot, ami ellen harcol. ).

Samir Al-Kuntar egy drúz vallású libanoni-szíriai lázadó volt, aki Izrael ellen harcolt egész élete során, szövetkezve mindenkivel, akinek hasonló álmai vannak.

Alloush egy Szaúd-Arábiához hasonló Szíriáról álmodott, amiben nincsenek más vallású emberek. Ennek  eléréséhez még magával Izraellel is képes volt szövetkezni és támogatást kapni, mivel az egész iszlamista forradalom első sorban Izrael határait erősítené meg. Ha nyer ez az iszlamista mozgalom, amit Izraeli is támogat, akkor meggyengül a Hezbollah, Irán leveszi a kezeit a palesztin ellenállásról és Damaszkuszban is egy tunéziaihoz vagy egyiptomihoz hasonló báb állam jönne létre.

Alloush egy kegyetlen mészáros volt, akinek a terror hordája – amikor megszállta Adra városát – a más vallású, de főleg alawita és siíta gyerekeket élve dobta le magas épületekről és több száz más vallású civilt élve égetett el a város gyárainak óriás kemencéiben. Ennek ellenére  az  ENSZ és az emberi jogi megfigyelő központok a borzalmakat meg sem említették. Alloush serege Adrában a szír katonák fejét mind levágatta és a város piacán állította ki napokra. Őt, az Iszlám Hadseregével együtt, sokan ragaszkodtak úgymond mérsékelt ellenzékinek  hívni. Csakhogy halálával az amúgy sem létező “mérsékelt” végleg elpárolgott, Szaúd-Arábia azon álmával együtt , hogy  bandája által megszerezhesse Damaszkusz kulcsait.

Az eseményt  két Hezbollah merénylet is követte Észak-Izraelben. Az első akcióról valami okból senki sem akart nyilatkozni, az izraeli média azon a napon véletlenül éppen el volt foglalva  a korrupt volt miniszterével. De a másik Hezbollah akciót mindkét fél megerősítette, annak ellenére, hogy az áldozatok számáról nem lehet pontos adatot találni, de egy izraeli katonatiszt életét vesztette és több katona megsebesült.

Szaúd-Arábia alzheimeres királya, akit a vahabita monarchia hercegei és az amerikai nagykövetség mozgat Rijádban, ki is adta a parancsot a helyzet fokozására  azáltal, hogy a biztonsági erői lefejezzék a több mint egy éve letartóztatott síita szaúdi vallástudóst.
A síita Iránban természetes sakklépésként,  egyedüli válaszként az emberek megtámadták a vahabita birodalom nagykövetségét.   Ez odáig fajult , hogy  az összes többi vahabita monarchia  a történelem során először tesz olyan éles lépést Irán ellen – annak ellenére, hogy sosem álltak egy oldalon-, hogy megszakítja  diplomáciai kapcsolatait Iránnal.

Irán, aki mindig is támogatta a drúz lázadó Kuntart, megesküdött , hogy a lefejezett Nimr Al-Nimr sejk vérét drágán meg fogja bosszúlni. A szaúdi uralkodócsalád megerősítette  szövetségét a NATO tagállam Törökország Erdongájával, aki nemrég kötött hivatalos békét Izraellel, és erősítette meg a katonai és hírszerzési kapcsolatokat Izrael és Törökország között.

A NATO-szaúdi-izraeli tengely Zahran Alloush gyalogváltoztatásának a tervének a végleges megsemmisülése után egyetlen egy út maradt Damaszkusz kulcsai megszerzéséhez: Damaszkusz szövetségeseink a hátraszorítása, még ha háború árán is. Alloush már nem csak, hogy nem less minisztere Damaszkusznak hanem a történelem is hamarosan törölni fogja őt a könyveiből.

De ha azt  feltételezzük , hogy Irán  valami csoda folytán kilép a játszmából, akkor el lehet  képzelni, hogy a szír partokra érkező kínai különleges osztagok és az egész orosz mediterrán  flotta – a több száz vadászgéppel és légvédelmi fegyverrel – csak úgy otthagyná a régiót?

Aki követi az eseményeket és ért a sakkhoz, nagyon jól tudja, hogy nem csak Damaszkusz kulcsai találhatók a fővárosban. Nem csak Assad és Putyin elnökök, vagy Erdogan és a szaúdi uralkodócsalád fennmaradása a tét, hanem az egész Közel-Kelet és a világ erőviszonyainak az újrarendezése.. Amivel lehet, nem egy királyról fog kiderülni , hogy csupán egy feláldozható gyalogos és más, bástyának tűnő vezérekről derül ki, hogy ők az igazi királyok.

A nagy kérdések  megválaszolására minden bizonnyal sokszor idő kell. , .(az igazságra tud fény derülni, nem a kérdésre vagy válaszra.) De egy már biztos: Újabb lépésekre és újabb kérdésekre számíthatunk. A játszma nem ért véget sem Alloush sem Kuntar halálával. A játszma talán egyesek szerint minimum a szaúdi uralkodócsalád vagy Vlagyimir Putyin elnök bukásával ér végét. Csakhogy az olyan vezérek, mint Putyin, vagy Assad, az egész keleti-latin-amerikai tengellyel a hátuk mögött nem egy-egy fejet akarnak, ami helyére ezer nőhet azonnal. Hanem  egy egész háttérhatalom térdre kényszerítését és megváltoztatását.

Orientalista.hu – Cadmus

Címkék: ,






Back to Top ↑