Baku továbbra is számíthat Ankarára
2018. 04. 26.
Azerbajdzsán és Törökország tegnap bejelentette: még júniusban megnyitják a két ország közötti transzanatóliai földgázvezetéket (TANAP), amely a jövőben Európa energiabiztonságához is hozzájárulhat majd. Recep Tayyip Erdogan török és Ilham Aliyev azeri elnök között biztonsági kérdésekről is szó esett: Erdogan nyomatékosította, Törökország saját problémájaként kezeli a hegyi-karabahi konfliktust.
„Egy nemzet, két ország” – hangoztatta gyakran az azeri–török kapcsolatokról Heydar Aliyev egykori azeri elnök, akinek a személyét övező kultusz 2003-ban bekövetkezett halála óta is változatlan intenzitású a kaukázusi országban. Éppúgy, ahogy a Baku és Ankara közötti kötelék is csak erősebb lett idővel – legalábbis ezt üzente a nyilvánosság felé Ilham Aliyev azeri és Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnapi szívélyes, ankarai találkozója, amelyen a két ország vezetője a kötelező stratégiai kapcsolatok megújításán túl amellett is hitet tett, hogy kiállnak egymás mellett a konfliktusokkal teli nemzetközi viszonyrendszerben.
Erdogan a kétnapos vizitet lezáró sajtótájékoztatón köszönetet mondott az ifjabb Aliyevnek, amiért Ankarába vezetett első külföldi útja, miután április 11-én negyedszerre is újraválasztották elnöknek. Elmondta azt is: remélhetőleg ezt a gesztust viszonozhatja, miután a június 24-re előre hozott választások után újra megválasztják Törökország elnökének.
TÖRÖKORSZÁG „SAJÁT PROBLÉMÁJA” HEGYI-KARABAH
A két vezető ünnepélyesen bejelentette, hogy június elején – tehát még a török választások előtt – megnyitják az Azerbajdzsán és Törökország közötti transzanatóliai földgázvezetéket (TANAP), amely Erdogan szerint a későbbiekben Európa energiabiztonságához is hozzájárul majd.
Aliyev ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a TANAP és az ehhez hasonló projektek kiváló bizonyítékai az erős azeri–török kapcsolatoknak, ráadásul fenntartják a régió stabilitását. A két ország együttműködése pedig nem csak gazdasági jellegű, az azeri–török szövetség olyan szoros, „amilyet még nem látott a történelem” – fogalmazott.
Ankara 2012 júniusában kötött kormányközi megállapodást Bakuval a transzanatóliai földgázvezeték létrehozásáról, Törökországban 2015 márciusában fektették le az első csövet a keleti Kars tartományban – emlékeztetett a távirati iroda.
A gazdasági kapcsolatok erősítése mellett szó esett a katonai és a védelmi együttműködések növeléséről is, Erdogan pedig ezt érezte a megfelelő alkalomnak, hogy nyomatékosítsa: Törökország saját problémájaként kezeli a hegyi-karabahi konfliktust. Törökország egyébként sosem rejtette véka alá, hogy az 1992-ben kicsúcsosodott, de tulajdonképpen már 1988 óta az örmény–azerbajdzsáni szembenállás alapjául szolgáló, szinte száz százalékban örmények lakta terület miatti vitában egyértelműen Bakuval rokonszenvez, amire éppen a két ország közötti szoros rokoni szálak kínálnak magyarázatot.
Az azerit mint etnikumot ugyanis az oguz törökök leszármazottaiként tartják számon, nyelvük például a törökországi török nyelvtől csak dialektusban és betűhasználatban tér el – szóban tolmács nélkül is jól megértik egymást. Az etnikailag török területek közé ékelt Örményország tehát nincs könnyű helyzetben; Erdogan maga is hangoztatta tegnap, hogy reméli, az ENSZ égisze alatt mihamarabb helyreáll Azerbajdzsán területi integritása.
Magyar Idők – Tóth Loretta
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Megkezdődött az orosz békefenntartók kivonása Hegyi-Karabahból →
Örményország hazaküldi az orosz határőröket →
