Bashar Al-Assad AFP hírügynökségnek adott interjúja – II. rész
2016. 02. 17.
Dr. Bashar Al-Assad, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke péntek reggel interjút adott a francia AFP hírügynökségnek. A interjút hosszú terjedelme miatt az Orientalista.hu két részben osztja meg olvasóival. Az exkluzív interjú teljes terjedelemben csak angol nyelven, illetve oldalunkon magyarul is olvasható. Az első részt itt olvashatja.
Elnök úr, mit gondolnak egy lehetséges török beavatkozásról Szíriában? Továbbá komolyan tudják venni a szaúdi fenyegetéseket?
A logika azt diktálja, hogy ez a beavatkozás nem lehetséges. De a valóság néha ütközhet a logikával, vagy eltérhet tőle, főleg amikor eszetlen emberek állnak egy ország vezetőségének az élén. Ez egy olyan lehetőség, amit én nem tudok elvetni, egy nagyon egyszerű ok miatt azért, mert Erdogan egy fanatikus ember, aki a muszlim testvériség felé húz, aki éli az ottomán álmot. Őt ezek az iszlamista bukások, amik Tunéziában, Líbiában, Egyiptomban és Szíriában történtek, nagyon személyesen érintik . Ez fenyegeti elsősorban a politikai karrierét és a fanatikus iszlamista törekvéseit. Ő azt képzeli magáról, hogy egy iszlamista feladatot hajt végre a régiónkban. Ugyanez vonatkozik Szaúd-Arábiára is. A terroristák összeomlása Szíriában egyenlő a politikájuk összeomlásával. Én csak annyit mondok, hogy ez a művelet számukra egyáltalán nem lesz könnyű és mi minden bizonnyal szembe fogunk szállni velük.
Készen állnak arra, hogy a kurdoknak egy autonóm régiót adjanak, ha egyszer véget ér a konfliktus Szíriában?
Ez a dolog közvetlenül kapcsolódik a szíriai alkotmányhoz. Az alkotmányt viszont nem a kormány adja, hanem minden frakció részvételével történik a megalkotása és népszavazásra kerül. Ezért ennek a kérdésnek egy hazafias kérdésnek kell lennie és nem egy bármelyik szíriai politikushoz feltett kérdésnek, függetlenül attól, hogy az autonómia szövetségi, vagy decentralizált vagy bármi más.
Igaz az, hogy az oroszok próbálták Önt rávenni arra, hogy lemondjon a hatalomról? Nem tartanak attól, hogy az oroszok megegyeznek az amerikaiakkal ez ügyben?
Tudja, ha egyszer az orosz politikára és orosz politikusokra úgy akar tekinteni, mint ahogyan mi látjuk a nyugati politikusokat és elvektől távol álló politikájukat, akkor persze lehetséges lenne. Viszont itt a valóság az ennek az ellenkezője. Az oroszok nagy tisztelettel viselkednek velünk. Ők nem úgy bánnak velünk, mint egy világhatalom egy kicsi országgal, hanem úgy, mint egy ország, amelynek van szuverenitása egy másik országgal, aminek szintén van szuverenitása. Ezért ezt a témát egyáltalán nem vetette fel senki semmilyen formában.
Elnök úr, készen állnak rá, hogy Oroszországnak és Iránnak állandó bázisokat adjanak a földjükön? Ebben az esetben nem tartanának attól, hogy Szíria ezeknek az országoknak a csatlósa lesz?
Ha bármelyik országnak lenne katonai bázisa Szíriában, az nem jelentené azt , hogy Szíria ennek az országnak a csatlósa lenne. Ők nem avatkoznak bele az alkotmány és a politikai munkában. Ha bázisokról beszélünk, akkor tudni kell, hogy az orosz bázis létezik. De az irániak ilyet nem kértek tőlünk, viszont nekünk ezzel alapvetően nem lenne problémánk.
Tehát ha az irániak kérnek majd ilyet Önöktől, akkor belegyeznek?
Ezt a témát eddig senki sem vetette fel, tehát ez abszolút feltételezés. De ahogyan említettem, amikor mi ezt elfogadjuk Oroszországtól, akkor elviekben ez szintén elfogadható. Ugyanakkor ez függ attól is, hogy melyik országnak milyen lehetőségei vannak és milyen szerepe van a regionális és nemzetközi téren.
Oroszország kért-e Önöktől engedélyt, hogy új bázisokat építhessen a földjükön?
Nem.
Elnök úr, az amerikai választások az elsődleges szakaszukban tartanak. Személyesen, Ön Trump vagy Clinton elnökjelölteket preferálja? Vagy esetleg önök szerint lenne-e egy harmadik személy, aki jobban a régió hasznára válna?
Mi sosem fogadtunk egyik amerikai elnökre sem. Mi mindig a politikákra fogadunk. Ezek a politikák nem egy elnöktől, hanem egy egész intézménytől függenek, plusz az Egyesült Államokban létező lobbiktól. Ha megnézi a versengést az elnökjelöltek sokasága között – ma vagy a múltban – akkor azt láthatja , hogy ezek leginkább azon alapulnak, hogy ki hajlandóbb háborúkat kirobbantani. Ez nem sok jót sejtet.
De Ön mit gondol? Ki hajlandóbb háborúk kirobbantására Trump vagy Clinton?
Az a probléma az amerikai politikusokkal, hogy mondanak valamit, de teljes mértékben az ellentétét hajtják végre, a választások előtt és után.
Ezek szerint nem tartanak Trump fenyegetéseitől?
Nem. Mivel én nem alapozok az amerikai elnökjelöltek beszédeire. Számomra az összes hasonló és nem látom az okát annak, hogy bármelyikről is megjegyzéseket tegyek.
Elnök úr, Ön is élete végéig elnök szeretne lenni, mint ahogyan az apja is tette, vagy amennyiben nem akar az lenni, akkor esetleg törekszik arra, hogy egy méltó utódot készítse fel erre, esetleg valamelyik gyermeke lehetne ez az utód?
Először is, elnöknek lenni nem egy hobbi, amit élveznénk. Elnöknek lenni egy hatalmas felelősség, főleg ilyen körülmények között. Amit mond, hogy én válasszak ki esetleg egy utódot, erre azt kell mondanom, hogy ez az ország nem valami farm vagy cég, amiben én utódot választhatnék magamnak. Ha maradni szeretnék, akkor lennie kell kettő tényezőnek, hogy maradjak: Az, hogy elnök akarok lenni, illetve a nép akarata. Ha eljutok majd a következő elnöki választásokhoz és úgy érzem, hogy a népem nem akar engem, akkor nem fogok jelentkezni. Nagyon korai erről most beszélni, évek állnak még ezelőtt.
Tudja jól, hogy sok dologgal vádolják a kormányukat és Önt is személyesen. Az utolsó vád az ENSZ vizsgálóbizottsága által történt, méghozzá az, hogy önök tömegmészárlásokat követnek el, amik emberiség elleni bűncselekmények. A múlt hónapban az ENSZ emberjogi megbízottja több város ostromáról számolt be, mint például Madaya város ostromáról is. Jelentésében a kormányukat háborús bűnökkel vádolta. Azzal a bűncselekménnyel is vádolta önöket, hogy hordóbombákkal támadnak meg civileket. Nem tartanak attól, hogy egy napon a nemzetközi bíróság elé állnak majd?
Először is, ön nagyon jól tudja azt, hogy az ENSZ intézményei a nagyhatalmak egyensúlyviszonyait és köztük lévő összeütközéseket tükrözik.
Ezek a szervezetek ma főképpen a nyugati hatalmak befolyása alatt vannak. Ezért szinte az összes jelentésük átpolitizált és egy politikai menetrendet szolgál. Erre a bizonyíték egyszerűen az, hogy ezek a szervezetek semmit sem szoktak mondani a terrorszerveztek mészárlásairól, amiket a szíriai ártatlan civilek ellen követnek el.
Ami még cáfolja ezeknek a szervezeteknek a jelentéseit, az az, hogy általában nem szolgáltatnak bizonyítékot. Plusz van egy logikája a dolgoknak… Ha egyszer a nyugati országok és a dúsgazdag arab öböl monarchiák ellene vannak ennek a személynek, aki gyilkolja a népét – ahogyan azt állítják – akkor hogyan lehetséges az, hogy öt évig hatalmon maradt ilyen körülmények között? Én nem tartok az ilyen fenyegetésektől és állításoktól.
Azt mondta, hogy ezek a jelentések és intézmények nem nyújtanak bizonyítékokat. De nem gondolják esetleg, hogy ezek a jelentések mégis igazak? Főleg, hogy az utolsó jelentésben, amit az ENSZ-bizottság nyújtott be, az állt, hogy több ezer fogoly halt meg az Ön börtöneiben.
Nem. Van különbség aközött, hogy személyes bűncselekmény történjen és aközött, hogy a politikánk a rendszeres gyilkolásról szóljon. Én azt mondtam, hogy vannak ártatlan civilek, akik meghalnak a háborúban. Ez való igaz, de a háborús bűncselekmények akkor következnek be, amikor parancsot adnak bizonyos mészárlások elkövetésére, bizonyos célokból. Ha ez igaz lenne, akkor az emberek menekülnének az állam területeiről a fegyveresek területei felé. De ami történik az pont ennek az ellenkezője. Mindenki az állam által ellenőrzött területekre jön.
Elnök úr, Mit gondol arról, hogy Ön miképp fog szerepelni majd a történelemben, Ön lesz az az ember, aki megmentette Szíriát vagy aki lerombolta Szíriát?
Ez attól függ, hogy ki fogja ezt a történelmet megírni. Ha a nyugat fogja megírni, akkor minden rosszat fog írni rólam. De fontos itt, hogy én hogyan gondolkozom. Természetesen igyekszem – és ezt teszem most is – hogy megvédjem Szíriát és ne a széket, amin ma ülök.
Tényleg akarnak önök a fegyveresekkel tárgyalni vagy azon gondolkodnak, hogyan pusztítsák el őket ?
Mi teljes mértékben hiszünk a tárgyalásban és a politikai megoldásban a konfliktus kirobbanásának első pillanataitól, de az, hogy mi tárgyalunk nem azt jelenti, hogy leállnánk a terrorizmus elleni harccal. Ma Két pályája van a megoldásnak Szíriában: Egy: a tárgyalások. Kettő: a terroristák elleni harc. Az első pálya különáll a másodiktól.
Mit szól ahhoz, hogy lemondott Laurent Fabius francia külügyminiszter? Ez változtathat a francia politikán bármit is? Lehetséges , hogy Franciaország felé nyitnak majd ezután a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos bármely konkrét kezdeményezéssel, hogy létrejöhessen egyfajta kommunikáció önök és Franciaország között, ami megváltoztatná a önök iránti politikájukat?
A személyek változása nem annyira fontos. Ami fontos, az a politika változtatása. A francia vezetés szinte teljesen megváltozott a Sarkozy, illetve Hollande kormányok ideje alatt. De ami a politikájukat illeti, az semmiben sem változott… Maradt ugyanaz a politika, ami egy romboló politika a régióban, amely közvetlenül támogatja a terrorizmust. Ezért minekünk nem szabad azt feltételeznünk, hogy egy külügyminiszter hozza meg a döntéseket, hanem az egész állami apparátus és annak élén a köztársasági elnök.
Ami viszont minket illet Szíriában, én nem hinném, hogy Szíriának bármit is tennie kéne Franciaországért. Szerintem Franciaország az, akinek tennie kell valamit a terrorizmus elleni harccal kapcsolatosan. Még ha csak politikailag is, de ez idáig Franciaország támogatja a terroristákat. Néhány esetben nyíltan katonai támogatásban és részesítette őket.
Franciaországnak ma kötelessége lenne , hogy 180 fokos fordulatot tegyen a politikáján és gyökeresen megváltoztassa a terrorizmus elleni harchoz való hozzáállását, főleg, hogy az elhibázott politikájuk miatt több száz francia civil fizetett ez életével az elmúlt időszakban.
Orientalista.hu – Cadmus
Tucker Carlson Putyin interjúja magyarul →
A palesztin nép megsegítését szorgalmazza a szíriai elnök →
A szíriai és az iráni elnök egységre szólít fel Palesztina támogatásával kapcsolatban →
