Keresztények

2017. 10. 11.

Bizonytalan keresztény jövő a Ninivei-fennsíkon



Több mint három éve, 2014. augusztus 7-re virradóra legalább százhúszezer kereszténynek kellett elhagynia moszuli és ninivei otthonát. Az Iszlám Állam elől sokan Erbílben találtak ideiglenes menedékre, de hiába látszik úgy, hogy a dzsihadista terrorszervezet erejét sikerül végleg megtörni, a kurdok szeptember végi függetlenségi népszavazása újabb bizonytalanságot hoz a közösség életébe.

Észak-iraki keresztény elöljárók a hét végén arra figyelmeztettek, hogy a Ninivei-fennsíkot a kurd autonóm tartomány vezetése és Bagdad is magának követeli, és az sem lenne elfogadható, ha úgy húznák meg Kurdisztán határait, hogy a keresztény szállásterület egyik része a kurdokra, a másik Irakra szállna.

Vagyis a helyreállítást, a falvakba, városokba való visszatérést nemcsak az objektív tényezők – például a lerombolt infrastruktúra, a hiányzó közszolgáltatások –, hanem ez az újfajta politikai bizonytalanság is hátráltatja.

A területért felelős öt püspök nyílt levelében amellett száll síkra, hogy ne osszák két részre az asszír keresztények és jazidik által lakott területeket, a szemben álló feleket pedig párbeszédre hívja.

Az iraki keresztények megpróbáltatásaira a kurd referendum napján Pietro Parolin vatikáni bíboros is felhívta a figyelmet. A szentszéki államtitkár figyelmeztetett, hogy a közösség túlélése forog kockán.

Az erbíli körzetben levő négy menekülttábor továbbra is maximális kapacitással működik, az embereket csak korlátozottan motiválja, hogy egy 70-80 százalékban elpusztított régióba költözzenek vissza. Az élet azonban még a lerombolt régióban is megtalálja magának az utat, a Moszul melletti Bakhdidában működő kórház büszkén adta tudtul a közösségi médiában a múlt héten, hogy három év óta először vezettek le szülést az intézményben.

A Christian Science Monitor ugyanakkor hosszú riportot közölt az ottomán időkben Karakos néven is ismert városból, ahol üzletemberek fogtak össze, hogy üzletsort nyissanak, hogy legalább a kereskedés megindulhasson. A pékség készen áll, a következő egy borbélyüzlet és egy halárus lesz. Az egykor 50 ezres település csak árnyéka önmagának, de lakossága napról napra növekszik.

Keresztény szervezetek ugyanakkor az ENSZ-nek címezve kemény hangú közleményt adtak ki múlt pénteken a helyreállítási munkák felületességéről. Steve Rasche, a káld katolikus menekültek visszatérését felügyelő egyik amerikai jogtanácsos a Crux Now amerikai hírportálnak úgy nyilatkozott, a nemzetközi szervezet fejlesztési programjában (UNDP) csak arra jut energia, hogy újrafessék az iskolák külső falait, de például a romokat nem takarítják el, nem pótolják a bútorokat, nem állítják helyre a víz- és az áramszolgáltatást. Meglátása szerint a jelentésekben, közleményekben sokkal szebb képet fest a szervezet a munkájáról, mint amilyet a terepen elvégez.

A Ninive Rekonstrukciós Bizottság (NRC) összesítése szerint a területen 34 egyházi ingatlan (jórészt templom) teljesen, 197 részlegesen elpusztult, 132 kiégett. Kilencvenezer embernek tizenháromezer otthont kell újra felépíteni, nem beszélve a mindennapi élet megkezdéséhez szükséges iskolákról, utakról és egészségügyi intézményekről. A becsült összeg meghaladja a 230 millió dollárt. Az újjáépítést a pápai alapítású Aid to the Church in Need a helyi egyházi közösségekkel együtt irányítja. A „Marshall-segélynek” is hívott akció egyik vezetője egy lengyel katolikus misszionárius, Andrzej Halemba, akinek a véleménye szerint a megrongált házakat sokkal könnyebb lesz felújítani, mint az emberek összetört szívét.

MNO – Kuthi Áron

Címkék: , , , , , , ,






Back to Top ↑