Hiába van háború, az edzés nem marad el
2016. 08. 31.
Utcai harcok dúlnak Jemenben, Taiz városában. Fegyverropogás közben zajlanak egy véres polgárháború hétköznapjai. A síita húszi lázadók már három éve harcolnak a kormánycsapatok ellen, az emberek pedig próbálják túlélni a háborút és az éhínséget.
Itt és így él Hesam Al-Hulaibi cselgáncsozó, egykori országos bajnok. Egy rögtönzött dzsúdóteremben tart edzéseket, két légitámadás között.
Igyekszik úgy tenni, mintha minden rendben volna, és keményen dolgozik – legalább a tréningeken, merthogy egyébként munkanélküli, akárcsak az emberek zöme a világ egyik legszegényebb országában.
– Csak a sport éltet – vallja a fiatalember, akinek ez az egyetlen lehetősége az életben, hogy kifejezze tehetetlen dühét.
Hesamnak felesége és két kis gyereke van, nekik próbál élelmet és ivóvizet szerezni minden áldott nap. Ez még békeidőben sem könnyű feladat Jemenben, hát még a polgárháború közepén.
Az egykori élsportolói pályafutás ma már csak emlék. Érmek, kupák, féltve őrzött fotók és oklevelek sokasága a bizonyíték, hogy a siker nem álom volt, hanem valóság. Csakhogy egy másik valóság, még a háború előttről, amikor szegénységben, de legalább békében éltek az emberek az arab országban.
A dzsudokáknak nincs edzéstervük, tervezni egyáltalán nem lehet, amikor az ember azt sem tudja, mi lesz holnap, lesz-e egyáltalán ennivaló a családnak – mondja az egykori bajnok. Ám mindeközben edz, rendületlenül. A házuk tetején erősít, már akkor, ha éppen nincs légitámadás Taizban.
Persze elsősorban lélekben kell erősnek lennie. A jemeni háborúban csak az elmúlt évben több mint tízezren haltak meg, és csaknem 2 és fél millió embernek kellett elmenekülnie a háború elől.
Orientalista.hu – Euronews
Ismét rakétatalálat ért egy izraeli hajót Jemen partjainál →
Újból a húszikat lőtte a brit és az amerikai légierő →
Egy amerikai hajót ért rakétatámadás az Ádeni-öböl térségében →
