Cadmus fordítás Cadmus

Az Iszlám Állam tudatosan hajt végre támadásokat rendvédelmi szervek ellen

2018. 03. 24.

Csaknem fél évvel az utolsó terrortámadás után újabb merénylet rázta meg Franciaországot. Egy marokkói származású férfi három embert megölt, többeket pedig megsebesített, amikor túszokat ejtett egy szupermarketben. Egyelőre úgy tűnik, hogy a támadó magányos elkövető volt, azonban az Iszlám Állam magára vállalta a merényletet.

Pénteken délelőtt 11 órakor egy marokkói férfi berontott a dél-franciaországi Trébes egyik szupermarketébe, három embert megölt, az életben maradt dolgozókat és a vásárlókat pedig túszul ejtette.

A férfi korábban rendőrökre támadt, közülük az egyik tisztet meglőtte. A hatóságok több órán keresztül próbálták rávenni, hogy adja meg magát, de erre nem volt hajlandó. Végül a rendőrök megrohamozták a szupermarketet, lelőtték a fegyveres támadót, és kiszabadították a polgári túszokat kiváltó egyenruhást.

A 26 éves marokkói támadó összesen három ember meggyilkolásáért felelős: mielőtt megölte az üzlet két dolgozóját, a közeli Carcassonne-ban ellopott egy autót, a vezetőt megsebesítette, az utast pedig megölte.

Más stratégiára van szükség az ilyen harcmodorral szemben

Az elmúlt hónapok trendjeivel kapcsolatban Horváth József biztonságpolitikai szakértő elmondta: Ausztriában katonát, majd rendőrt ért késes támadás, illetve tavaly szilveszterkor Németországban is végigsöpört az, hogy rendőröket, egyenruhásokat támadnak meg.

„Az Iszlám Állam stratégiájában tetten érhető az, hogy tudatosan támadják a katonákat, a rendőröket, illetve a rendvédelmi szerveknek a tagjait, amivel egyfajta üzenetet küldenek a polgári lakosság felé is” – fogalmazott a szakértő az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában.

Egy ilyen fajta harcmodorral szemben, ami jelenleg folyik Nyugat-Európában, egy klasszikus hadseregnek – hiába rendelkezik modern, 21. századi fegyverekkel – teljesen más stratégiára van szüksége – fűzte hozzá.

A rendvédelmi szervek csak menni tudnak az események után

Fischl Vilmos külügyi szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaország lakosságának legalább a 14 százaléka migráns, akiknek az oktatási helyzetük és a munkakörülményeik nehezítik a hétköznapi életet.

„Ezek az információk mind-mind szükségesek ahhoz, hogy lássuk azt, milyen háttér miatt kezd el valaki egy ilyen támadást” – fogalmazott a szakértő.

„A radikalizálódásnak alapvetően két bázisa van, a mecsetek és a börtönök. Aki egy kisebb súlyú bűncselekmény elkövetése miatt börtönbe kerül, egyúttal bekerül egy olyan hierarchiába, amelyen keresztül a túlélés egyik záloga adott esetben az iszlám radikalizáció felé fordulás” – vélekedett Horváth József korábban az M1-en.

Horváth József aláhúzta: míg a két évvel ezelőtti támadás egy jól előkészített, logisztikailag megtámogatott, komoly apparátust igénylő akció volt, addig az ilyen magányosnak mondott elkövetők számára semmilyen kockázat nincsen, végrehajtják az akciót, és a biztonsági szervek csak menni tudnak az események után, nem tudnak előtte beavatkozni.

Egy éve megjelent egy cikk az egyik belga napilapban, amely rendőrségi adatokra hivatkozva közölte azt, hogy több mint félszáz terroristákhoz köthető szervezet működik, csak Molenbeekben.

„Az ilyen szervezetekkel kapcsolatban alvósejtekről beszélhetünk, olyan 3-5 fős csoportokról, amelyeket tudatosan úgy szerveztek meg, hogy ne tudjanak egymás létezéséről” – közölte korábban Horváth József az M1-en.

„Azonban az Iszlám Állam vezetésében meg vannak azok a szálak, amin keresztül ezeket egymástól függetlenül tudják mozgatni, amivel minimalizálják a lebukás esélyét, valamint kifejezetten megnehezítik a felderítést a fogadóország titkosszolgálatainak” – tette hozzá.

Ezek a szervezetek sokszor már csak egy-egy akció végrehajtása után kerülnek a rendvédelmi szervek látóköreibe – vélekedett Horváth József.

Hirado.hu

Megosztom:

, , ,




Back to Top ↑