2017. 02. 20.

Az ötödik ankarai hadoszlop



Török zászlóktól vöröslött szombat kora délután Oberhausen stadionja, a lelátókon több ezer németországi török sereglett össze, hogy meghallgassa Binali Yildirim beszédét. A török miniszterelnök azt megelőzően látogatott Németországba, hogy áprilisban hazájában népszavazás lesz arról, bevezessék-e az elnöki rendszert.

A hatalmon levő Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) valamennyi szavazatra szüksége lesz, márpedig Németországban másfél millió szavazókorú török állampolgár él. Erdogan régóta különös figyelmet fordít a külföldön élő törökökre. 2008-ban Kölnben még miniszterelnökként maga is fellépett a helyi törökök előtt, s identitásuk megőrzésére szólította fel őket. Az asszimilációt egyenesen „emberiség elleni bűnnek” nevezte.

Ankara leginkább a vallási közösségeken keresztül tudja rajta tartani szemét a külföldi törökökön. A vallás Törökországban állami ellenőrzés alatt áll, az imámok állami hivatalnokok – azok is, akik külföldön tevékenykednek. A német hatóságok szerint több török imám eközben kémtevékenységet is folytat. A múlt nyári puccs óta Erdogan elnök mindenütt, így Németországban is fel akarja kutatni vélt és valós ellenfeleit.

A puccs megosztotta a németországi törököket is, egy-egy mecsetben vagy iskolában tettlegességig is fajultak a viták. Főleg a puccskísérlet kitervelésével vádolt Fethullah Gülen mozgalma számít Ankara szemében célpontnak, márpedig gülenisták Németországban is vannak. A feltételezések szerint ellenük kémkednének a török imámok, akik közül négynél múlt héten házkutatást is tartott a német rendőrség. Időközben Ankara hat másik imámját gyorsan vissza is hívta Németországból, mielőtt esetleg náluk is kopogtattak volna a helyi hatóságok.

A figyelem főleg a Német–Török Iszlám Unióra (DITIB) irányul. Hivatalosan vallási-karitatív szervezetről van szó, melyhez a legtöbb török közösség tartozik Németországban. Sevim Dagdelen török származású német kommunista politikus szerint azonban a DITIB „Erdogan meghosszabbított karja”, a német kormánynak meg kellene szakítania vele kapcsolatait. A német és osztrák zöldek tavaly decemberben arról számoltak be, információjuk szerint Erdogan a DITIB útján figyelteti a török közösségeket.

A német Zöldek török származású társelnöke, Cem Özdemir pedig Angela Merkelt bírálta, amiért a berlini kormány nem lép fel erőteljesebben Erdogan politikája ellen. Merkel ugyan Münchenben szombaton megbeszélést folytatott Yildirimmel, de a menekültkérdésben Berlin talán túlságosan kiszolgáltatta magát az ankarai rezsimnek. Merkel még azt sem merte erélyesen szóvá tenni, hogy immáron egy német újságíró, Deniz Yücel, a Die Welt neokonzervatív napilap isztambuli tudósítója is az erdogani letartóztatási hullám áldozata lett.

Binali Yildirim Oberhausenben is „keresztbe tett” a német sajtónak. A balliberális TAZ napilap tudósítóját az AKP biztonsági emberei például nem engedték be a stadionba, noha előzetesen bejelentkezett az eseményre. Míg kint pár száz baloldali ellentüntető fejezte ki nemtetszését, bent a stadionban Yildirim az alkotmányreform fontosságáról beszélt. „Szeretném, ha büszkén viselnétek török útleveleteket, török identitásotokat” – ordította. Azt javasolta kormányfőként a németországi törököknek, tanuljanak meg jól németül, mert akkor alakíthatják a német közéletet. A németországi törökök többsége azonban nem akar Ankara ötödik hadoszlopa lenni. A törökországi parlamenti választásokon kevesebb mint 40 százalék szokott részt venni, igaz, az aktívak túlnyomó többsége Erdogan mellett teszi le a voksát. A bajor konzervatív Keresztényszociális Unió (CSU) a kettős állampolgárság megtiltásával, a Zöldek pedig az erdogani propaganda németországi korlátozásával válaszolnának Ankara török közösségeken keresztüli befolyásszerzési kísérleteire.

Magyr Nemzet Online

Címkék: , , , , , ,






Back to Top ↑