Cadmus fordítás Cadmus
  • Húszik válaszcsapásai a Vörös-tengeren

  • Szíriai konfliktus

  • Palesztin – izraeli konfliktus

  • Legolvasottabb híreink

    • No results available
  • Keresztényüldözés a Közel-Keleten

  • Afganisztáni háború

  • Tajvani konfliktus

  • Örmény-azeri konfliktus

  • Időjárás

Ázsia bajba juthat a katari válsággal

2017. 07. 11.

A 2022-ES FUTBALL-VILÁGBAJNOKSÁG MEGRENDEZÉSE AZ EGYIK NAGY TÉT

A katari válság máris Ázsia-szerte érezteti hatását. A politikai krízis rengéshulláma azonban nemcsak a földgázimportőröket éri el, a héliumpiacok és a vendégmunkás-programok is megsínylik Katar politikai ellenfeleinek júniusban bevezetett gazdasági embargóját – mutat rá a The Qatar Insider.

Az elsősorban Katar szomszédságában fekvő iszlám államok leszámolásjellegű akciójának nyilvános célja, hogy a félszigetállam ne támogasson tovább olyan csoportokat, mint a Hamász vagy a Muszlim Testvériség, és ne adjon menedéket és állampolgárságot olyan hitszónokoknak, mint az öngyilkos merényleteket propagáló Juszuf al-Karadavi. Katar elismeri a kapcsolatokat, de azzal védekezik, hogy mindezzel csak a regionális konfliktusokban akar közvetíteni. A Katar-ellenes embargóhoz csatlakozó egyetlen ázsiai állam a 345 ezer lakost számláló, szunnita vallású Maldív Köztársaság, ahol a kormányzó elit egyre jobban Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek befolyása alá kerül. A helyi kormány tart a fiatalság radikalizálódásától is, nem ok nélkül: egy lakosra vetítve több maldív terrorista állt az Iszlám Állam szolgálatába Szíriában és Irakban, mint a világ bármely más országában.

A legtöbb ázsiai ország számára azonban Katar vonatkozásában nem a terrorizmus, hanem a földgáz adja a legnagyobb okot az aggodalomra. Katar ugyanis a világ legnagyobb cseppfolyósföldgáz-exportőreként LNG-termelése mintegy kétharmadát Japánnak, Dél-Koreának, Indiának, Tajvannak, Kínának és Thaiföldnek adja el. Az indiai gázimport 65 százaléka Katarból származik. Az ágazatra jellemző hosszú távú szállítási szerződések regionális szinten köttetnek, és a világ LNG-kereskedelmének harmada is Katarból indul ki. Érhető hát, hogy az ázsiai partnereknek nehéz lesz pótlást találni, ha tartós marad az embargó. Ezen még az sem segít, hogy az LNG-kitermelésben közösen érintett Katar és a Hormuzi-szorost ellenőrző Irán között még szorosabbra fűződtek a kapcsolatok. Amennyiben elhúzódik a válság, a térség vásárlói előbb-utóbb kénytelenek lesznek diverzifikálni beszerzéseiket, ebből a törekvésből pedig a térségben a szintén LNG-exportőr Indonézia és Ausztrália húzhat hasznot.

Katar azonban nemcsak az LNG-, hanem a globális héliumpiacon is kritikus szerepet tölt be, ugyanis termelésben világméretekben a második helyen áll az Egyesült Államok mögött. A hélium – akár cseppfolyós, akár gáznemű alakban – nagyon sok iparágban nélkülözhetetlen, a hadiipartól az elektronikáig. (A héliumot az LNG-feldolgozás utolsó fázisaiban nyerik ki a földgázból.) Sőt a helyzet talán még rosszabb is, mert míg a katari LNG-tankerek továbbra is kifutnak, a héliumexport teljes mértékben leállt. Ennek elsődleges oka pedig az, hogy a héliumot eddig tartálykocsikban, Szaúd-Arábián keresztül szállították más kikötőkbe, a határt viszont – amely a félsziget egyetlen szárazföldi határa – Rijád hermetikusan lezárta. Pedig ázsiai cégek sokasága függ a héliumtól. A katari RasGas LNG-gyártó cég honlapja szerint 2000 óta a hé­lium iránti globális kereslet körülbelül 20 százalékkal nőtt, és a jövő keresletének motorja a japán, a kínai, a dél-koreai és a tajvani elektronikai gyártók növekvő igénye lesz. Az export leállásának – legalábbis amíg alternatív útvonalat nem találnak – beláthatatlan következményei lehetnek Kelet-Ázsiára – például Dél-Korea héliumszükséglete harmadát Katarból szerzi be. A nevető harmadik az USA lehet.

A szankcióknak munkaerőpiaci konzekvenciái is vannak. Katar évtizedek óta nagy számban foglalkoztat Dél-Ázsiából származó vendégmunkásokat. A válság miatt a Fülöp-szigetek és Vietnam átmenetileg megtiltotta dolgozói odautazását. Az intézkedések jelentősen lelassíthatják a katari építőipar működését, ez pedig kétségessé teszi, hogy az emírség képes lesz-e időre befejezni a 2022-es futball-világbajnokság infrastrukturális előkészítését.

Orientalista.hu – Magyar Idők

Megosztom:

, ,




Back to Top ↑