Embargóval fenyegetik Katart
2017. 06. 09.
Washington békítő szándékai ellenére továbbra sem csillapodik a diplomáciai válság Katar és a szomszédos olajmonarchiák között.
Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere a France 24 nevű hírcsatornának adott interjújában kijelentette: akár gazdasági embargót is bevezethetnek Katarral szemben, annak érdekében, hogy rábírják a dohai vezetést a terrorizmus támogatásának beszüntetésére. Katar ugyan szoros kapcsolatokat ápol több iszlamista csoporttal, így a Muszlim Testvériséggel vagy a palesztin Hamásszal is, ám ezeket nem tartja terrorszervezetként számon, és tagadja a több öbölállam által is hangoztatott vádakat, miszerint terrorista tevékenységeket finanszírozna.
Az Egyesült Államok szövetségesei közti konfliktus komoly fejtörést okoz Washingtonnak is. Bár Donald Trump amerikai elnök korábban Twitter-üzenetében felelősséget igyekezett vállalni a kialakult helyzetért és elítélte Katart, a minap már telefonon egyeztetett Tamím bin Hamad ász-Száni katari uralkodóval, amelyben segítségéről biztosította az emírt. Trump hangsúlyozta: az Egyesült Államok kész közvetíteni a diplomáciai válságban érintett felek között a vitás kérdések elsimítása érdekében. A tárgyalások esetleges helyszínéül a Fehér Házat is felajánlotta.
Törökország szintén egyetért a nézeteltérések békés rendezésével, és hajlandó lenne szerepet vállalni a mediációban is. Erre azonban nem sok esély mutatkozik a jövőben, mivel a török parlament szerda késő este felhatalmazást adott a Katarba történő csapattelepítésekre, amivel Ankara egyértelműen oldalt választott. Katar külügyminisztere tegnap kijelentette, hogy a konfliktus az egész térség stabilitásának aláásásával fenyeget. A politikus úgy véli, hogy hazája még sosem nézett szembe ilyen szintű ellenségességgel.
Elhamarkodott fellépés
A kialakult diplomáciai válság elsősorban nem a Muszlim Testvériségről, hanem Iránról szól, mondta el lapunknak Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanársegédje. Emlékeztetett: az iszlamista szervezet 2011 óta most a leggyengébb, így nem jelent érdemi veszélyt a szaúdi érdekekre nézve, Katar Irán-barát politikája viszont valódi kihívás Rijád szempontjából. Katar földrajzi kiszolgáltatottsága ellenére a szakértő mindaddig esélytelennek tartja a fegyveres konfliktus kitörését, amíg amerikai és török katonák is állomásoznak az országban, hangsúlyozta.
Szalai úgy véli, hogy a szaúdiak elkapkodták a mostani fellépést, amely nem volt diplomáciailag előkészítve. Ez abból is látszik, hogy nem sok állam állt ki a szaúdiak mellett, mondta. Szaúd-Arábia jelenleg az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagjainak csupán felét tudja maga mögött, tehát önmagán kívül két országot: Bahreint, amely biztonságpolitikailag és gazdaságilag szinte teljesen kiszolgáltatott a szaúdiaknak, valamint az Egyesült Arab Emírségeket, amely saját érdekei miatt csatlakozott az akcióhoz, mutatott rá a kutató. Kiemelte: meglepetésszámba menne, ha a szaúdiak pozitívan jönnének ki a konfliktusból.
Magyar Idők – Bakodi Péter
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
Segélyszervezet munkatársait bombázta az izraeli légierő →
