Felekezeti összeesküvés Kurdisztánban
2017. 10. 05.
Teherán és Ankara közösen lép fel Irak és Szíria szétesése ellen – közölte Hassan Rouhani iráni elnök Recep Tayyip Erdogan török államfővel szerdán folytatott teheráni megbeszélése után.
Az iráni elnök hangsúlyozta, hogy Irán és Törökország biztonságot és stabilitást akar a Közel-Keleten, az iraki Kurdisztánban múlt héten tartott függetlenségi népszavazás pedig más országok által kitervelt “felekezeti összeesküvés”, amelyet a két ország elítél.
Az iraki kurd területeken szeptember 25-én tartottak népszavazást az Irakhoz tartozó térség függetlenségéről. A referendumon a szavazók 93 százaléka voksolt igennel arra, hogy Kurdisztán régió és a körülötte lévő, kurdok lakta területek független állammá alakuljanak.
Az iráni államfő hangsúlyozta, hogy az észak-iraki kurdokra testvérekként tekint Irán, s ezért nem is akar túl nagy nyomást gyakorolni rájuk, de Teheránnak és Ankarának is vannak stratégiai érdekei, amelyeket érvényesíteni szándékoznak. Róháni emellett ígéretet tett arra, hogy segíteni fogja Törökországot a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű, a kurd függetlenségre törekvő, terroristának minősített szervezet elleni harcában.
Róháni beszélt arról is, hogy országa megerősíti gazdasági kapcsolatait a szomszédos Törökországgal. Konkrét példaként említette, hogy Törökország növeli gázbehozatalát Iránból. Az elnök hozzátette, a jövő héten tárgyalják meg a gázimport részleteit. A török államfő ehhez hozzáfűzte, hogy napirenden van a két ország közötti kereskedelem értékének emelése 10 milliárd dollárról 30 milliárd dollárra.
Erdogan Kurdisztánnal kapcsolatban közölte: Törökország szigorúbb lépéseket tervez a kurd függetlenségi népszavazás miatt. Hozzátette, hogy Ankara már Teheránnal és Bagdaddal közösen összehangolt lépéseket tett Kurdisztán ellen.
Törökország a kurd referendum nyomán már több gazdasági, diplomáciai és katonai szankciót léptetett életbe Erbíllel szemben, például nem közlekedtet repülőjáratokat a régióba. Fenyegetőzött azzal is, hogy elzárja az Észak-Irakból a ceyhani kikötőig naponta több százezer hordó olajat szállító vezetéket.
A török államfő hangsúlyozta azt is, hogy a kurd referendumnak nincs legitimitása, azt csak Izrael ismerte el. Kijelentette, hogy a referendumot az izraeli titkosszolgálat, a Moszad segítségével szervezték meg. Nem lehet olyan döntés legitim, “amelyet a Moszaddal egy asztalnál ülve hoztak meg” – mondta Erdogan.
Később a nap folyamán Ali Hamenei ajatolláh, az Iráni Iszlám Köztársaság legfelsőbb politikai és vallási vezetője is megszólalt a kurd referendummal kapcsolatban a török államfővel folytatott találkozója után. Az ajatolláh sürgette, hogy Irán és Törökország tegye meg a szükséges lépéseket a népszavazás eredményének érvényesítése ellen. A legfelsőbb vezető kijelentette: “Amerika és Izrael jár jól a népszavazással … Egy új Izraelt akarnak létrehozni a térségben … Az iraki kurd szakadár referendum árulás az egész régióval szemben”.
Ankara a népszavazás bejelentéséig jó viszonyt ápolt az autonóm régió kormányával, azonban most attól tart, hogy Észak-Irak önállósága megerősítené a többmilliós törökországi kurd kisebbség szeparatista törekvéseit. Vélhetően Irán is hasonló okokból ítélte el a kurdisztáni referendumot, ugyanis a perzsa állam nyugati, Kurdisztánnal határos területein több millió kurd nemzetiségű ember él.
Orientalista.hu – Magyar Hírlap, MTI
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Lavrov: nem Zelenszkijjel kell tárgyalnunk a rendezésről →
