Lassan másfél évtized telt el a tálib rezsim bukása óta, ám a konfliktusos helyzetet továbbra sem sikerült konszolidálni Afganisztánban. A NATO-csapatok két évvel ezelőtti kivonulása óta jelentősen megerősödtek a radikális szervezet pozíciói, ám nem lebecsülendő fejlemény, hogy új kihívójuk akadt az Iszlám Államhoz csatlakozó helyi milíciák megjelenésével. Szakértők ugyanakkor emlékeztetnek, hogy a tálibok helyi társadalomba való beágyazottsága hosszú távon is garantálja elsőségüket az iszlamista táboron belül. Népszerűségüket katonai eredményeik is alátámasztják.
A szélsőséges fegyveresek heves harcok árán, a hét elején elfoglalták a magyar tartományi újjáépítő kontingensnek is éveken keresztül otthont adó Baglán tartomány két körzetének központját. A régió stratégiai jelentőségű, mivel itt halad keresztül a fővárosból, Kabulból az északi területekre vezető főútvonal, amely esetleges elvágása alááshatná az afgán hadsereg egyébként sem túl stabil hatalmát a kilenc tartományból álló országrészen.
A Nyugat által továbbra is jelentős összegekkel támogatott kabuli kormányzat képtelen megerősíteni az ország védelmi erejét, amely pár elhivatott parancsnok vezette alakulaton kívül csupán kevésbé motivált fegyveresekből áll, akik sokszor indokolatlanul gyorsan és érdemi ellenállás kifejtése nélkül vonulnak vissza a felkelők támadásai elől. Sok munkanélküli férfi csak a biztos megélhetés miatt áll be egyenruhásnak, és nem hajlandó életét is kockáztatni, ha arra kerül a sor.
A legutóbbi NATO-csúcson papírformaszerű döntés született a kivonulást követő támogatómisszió megújítása és az afgán vezetés pénzügyi finanszírozásának folytatása kapcsán. Az észak-atlanti szövetség döntéshozói is tisztában vannak azzal, hogy enélkül a tálibok rövid időn belül újra átvennék a hatalmat. Az utóbbi hónapok fejleményei viszont arra engednek következtetni, hogy ez a támogatás még tűzoltásra is kevés.
Orientalista.hu – Magyar Idők Online
