Harc ázsiai befolyásért
2017. 11. 13.
Ázsiai körútjának utolsó állomására, Manilába érkezett vasárnap Donald Trump amerikai elnök, hogy részt vegyen a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) soron következő, egyben a szervezet ötvenéves fennállását ünneplő csúcstalálkozóján.
Trumpot a kábítószer-ellenes harcában kemény módszereket alkalmazó s ezért sokat bírált, ám az amerikai elnök által korábban dicsért Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki államfő fogadta díszvacsorával. Trump manilai jelenléte egyértelmű utalás arra, hogy Washington továbbra is elkötelezett egy olyan térség iránt, amelyet Kína saját stratégiai befolyási övezetének tekint.
Mielőtt Trump megérkezett volna Manilába, még körútja előző állomásán, Vietnamban kijelentette, kész közvetíteni a Dél-kínai-tenger birtoklásáért folyó ádáz vitában, amelyben négy délkelet-ázsiai ország (és a találkozón nem képviselt Tajvan) verseng a forgalmas tengeri út feletti ellenőrzésért. Duterte azonban, aki a kétnapos csúcstalálkozó házigazdájaként inkább összehozná, mint eltávolítaná egymástól a térség országait, közölte, nem lenne szerencsés szóba hozni a témát.
– Jobb, ha nem bolygatjuk a dolgot, senki sem engedheti meg magának, hogy emiatt háborút indítson – mondta a Reuters szerint a csúcsot megelőző üzleti találkozón, szem előtt tartva, hogy volt gyarmattartójával, az Egyesült Államokkal már a második világháború óta stratégiai szövetségben áll. Mindez azonban nem akadályozza Dutertét abban, hogy hatalomra kerülése óta programszerűen ne hangoztasson Amerika-ellenes szólamokat, miközben látványosan közeledik Kínához és Oroszországhoz. Az Amerika-ellenes jelszavak a baloldali tüntetőket is megmozgatták, ám a demonstrálókat vízágyú fogadta a manilai amerikai nagykövetségnél.
Trump szóhasználatának érdekessége, hogy körútja előző állomásain – Japánban, Dél-Koreában, Kínában és Vietnamban – a térség megnevezésekor következetesen kerülte az ázsiai–csendes-óceáni kifejezést, helyette az indiai–csendes-óceáni szókapcsolatot használta. Ezzel megfigyelők szerint a térségben egyre növekvő kínai befolyást akarta csorbítani. A csúcstalálkozón valószínűleg szóba fog kerülni a dél-kínai-tengeri konfliktus, de csak mint fokozatosan és békésen megoldandó feszültség. Idén augusztusban Kína és a délkelet-ázsiai országok külügyminiszterei elfogadtak egy, a tárgyalások kereteit rögzítő tervezetet, s ezt hagyná most jóvá Kína a csúcstalálkozón. Hasonló megállapodás ugyan született már 2002-ben is, de azt az érintettek többnyire figyelmen kívül hagyták.
A manilai csúcstalálkozó résztvevői lesznek még Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai és Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, valamint Japán, Kanada, Dél-Korea, India, Ausztrália és Új-Zéland vezetői. A politikusok mellett üzletemberek is tárgyalni fognak egymással, olyan témákban, mint az ASEAN gazdasági közösséggé alakítása vagy a befektetések megkönnyítése.
Magyar Idők Online – Mártonffy Attila
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
Az iraki ellenállás az amerikai csapatok azonnali távozását követeli →
Niger felmondta az Egyesült Államokkal kötött katonai egyezményt →
