Indulhat a török választásokon az államfő legfőbb kihívójának tekintett Jó Párt
2018. 04. 23.
Indulhat az előrehozott elnök- és parlamenti választáson Törökország legfiatalabb és sokak által a jelenlegi államfő legfőbb kihívójának tekintett Jó Párt (Iyi Parti), köszönhetően annak, hogy a legfőbb parlamenti ellenzéki erő, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) tizenöt parlamenti képviselője a pártelnök utasítására átlépett soraiba.
A vonatkozó törvény értelmében egy párt akkor indulhat a választásokon, ha azt legalább fél évvel megelőzően az ország 81 tartományának több mint felében rendezett nagygyűlést vagy a frakcióalakításhoz szükséges minimum húsz képviselői székkel rendelkezik a törvényhozásban.
A Jó Párt az első feltételnek gyakorlati okokból nem tud eleget tenni, ugyanis fél évvel ezelőtt, 2017. október végén alapította Merel Aksener egykori belügyminiszter annak reményében, hogy a következő elnökválasztáson sikeresen ki tudja hívni a jelenlegi államfőt, Recep Tayyip Erdogant.
Erdogan azonban szerdán váratlan bejelentést tett: az eredetileg tervezett dátum, 2019 novembere helyett már idén június 24-én tartják az elnök- és parlamenti választásokat, amelyek után életbe lép az országban a végrehajtó elnöki rendszer.
A Jó Párt programja szerint Aksener a végrehajtó elnöki rendszert egy éven belül a jelenlegi parlamentáris rendszerré alakítaná vissza.
A Jó Párthoz már alakulása napján öt parlamenti képviselő csatlakozott, olyanok, akik korábban más ellenzéki pártokból kilépve függetlenként dolgoztak a törvényhozásban.
A CHP tizenöt politikusa most vasárnap a pártelnök, Kemal Kilicdaroglu utasítására lépett át az Aksener vezette pártba, néhány órával azelőtt, hogy a Legfőbb Választási Tanács döntött az indulásra jogosult pártokról, és kihirdette azok nevét.
Kilicdaroglu történelmi tette minden elismerésen túlmutat – így fogalmazott Merel Aksener a Köztársasági Néppárt elnökének döntésére.
Bülent Tezcan CHP-szóvivő a parlamentben vasárnap tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy „a történelem a demokrácia hőseiként emlékszik majd vissza társainkra”. Hozzátette: annak érdekében tették ezt lépést, hogy „a demokrácia elé helyezett csapdákat eltávolítsák”.
Bekir Bozdag, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szóvivője viszont a Twitteren „a politikai erkölcstelenség példájának” minősítette a CHP döntését.
Aksener 1996 novembere és 1997 júniusa között az Igaz Út Pártjának (DYP) tagjaként volt Törökország belügyminisztere, 2007 augusztusa és 2015 júniusa között pedig a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) színeiben töltötte be a parlament alelnöki tisztségét.
A MHP berkein belül Aksener ellenzéki csoportjának és a vezetésnek akkor váltak el végleg az útjai, amikor a pártelnök, Devlet Bahceli támogatásáról biztosította Erdogant a végrehajtó elnöki rendszer jövőbeni bevezetéséről döntő tavaly április 16-ai népszavazáson.
Az alkotmánymódosítás életbe lépése kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, aki a végrehajtó hatalom feje lesz. Ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.
Az AKP és a MHP szerint az alkotmánymódosítás biztosítaná az államvezetés stabilitását, míg a változtatás ellenzői attól tartanak, hogy Törökország tekintélyelvű állammá válik, amelyet egyetlen ember ural.
Erdogan pénteken Isztambulban egy nyilvános felszólalásában rámutatott: „a bel- és külpolitikai, a hadászati, valamint a gazdasági fejlemények azt mutatták, hogy súlyos ára lenne, ha a jelenlegi rendszerrel mennénk tovább”. Mint fogalmazott: „úgy tekintek június 24-re, mint egyfajta földrengés elleni felkészülésre”. „Előkészületeket teszünk a földrengés pusztító hatásai ellen” – tette hozzá.
A Legfőbb Választási Tanács (YSK) döntése szerint tíz párt tett eleget a szükséges feltételeknek és indulhat a választásokon, köztük mind a négy parlamenti párt és a Jó Párt is.
Orientalista.hu – MTI
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Izraenek kémkedő személyeket vettek őrizetbe Törökországban →
Teljesen elvesztette értékét a török líra, csúcson az infláció →
