Kihívások sora vár Irakra az ISIS után
2017. 07. 18.
A KURD NÉPSZAVAZÁS TÉTJE MÁR AZ ORSZÁG EGYBEN TARTÁSA
Katonai díszszemlével ünnepelték Bagdadban a hét végén az iraki kormányerők az Iszlám Állam moszuli legyőzését. Eközben azonban már az a fő kérdés, mi lesz a ma is autonóm északi kurd területekkel a szeptemberi népszavazás után, amelyet élesen ellenez a szomszédos Törökország. Nem világos az sem, hová vezet a Bagdadban egyre érezhetőbb iráni (síita) befolyás.
Az iraki biztonsági erők katonai díszszemlével ünnepelték szombaton Bagdadban az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet egykori fellegvára, Moszul visszafoglalását. Katonák, harckocsik és más páncélos járművek vonultak el a szemlét tartó Haider al-Abádi iraki miniszterelnök előtt. A parádén a hadsereg mellett a rendőrség és a Bagdaddal szövetséges síita milíciák alakulatai is részt vettek, jelentették a hírügynökségek.
Az iraki rendőrség előző napi parádéján a dzsihadista szervezettől az észak-iraki nagyváros ostroma során zsákmányolt, öngyilkos merényletek elkövetéséhez használt 23 járművet és egy légvédelmi fegyvert is bemutattak Moszulban.
Abádi egy hete jelentette be Moszul visszafoglalását, és egyhetes ünnepségsorozatot hirdetett. Ugyanakkor a múlt héten további harcokról szóló jelentések érkeztek Irak második legnagyobb városának egyes részeiből. Moszul 2014-ben került az ISIS kezére, a visszafoglalásáért vívott harcokban több ezren veszítették életüket.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet pénteken közzétett jelentése szerint a mintegy kilenc hónapig tartó ostromban több mint egymillió iraki menekült el, közülük 220 ezernek sikerült azóta visszatérnie otthonába. Az Amnesty International jogvédő szervezet jelentésében azt állította: az Egyesült Államok vezette koalíciós erők háborús bűnöket követtek el e kilenc hónap során. – A háború nem kellemes, és botorság lenne úgy tenni, mintha annak kellene lennie. Ez civilek és katonák életét sodorja veszélybe – utasította ezt vissza Joe Scrocca, a koalíció szóvivője.
Az elemzők szerint az ISIS még hónapokig kitarthat Irakban, és a humanitárius válság sem oldódik meg egy csapásra a közel-keleti országban. Politikailag azonban a két legnagyobb kihívást már a kurd népszavazás következményei, illetve az egyre növekvő iráni befolyás – és ezzel a síiták további erősödése – jelenti. A zömükben legalábbis az északi országrészben, már ma is autonóm területen élő iraki kurdok szeptember 25-én tartják függetlenségi népszavazásukat. Iraki Kurdisztánban több mint hatmillió kurd él, a felük szavazati joggal rendelkezik.
A referendumot Irak többi városában is megtartják, hiszen Bagdadban évtizedek óta több százezer kurd él, tájékoztatott a Magyarországon Élő Kurdok Egyesülete. A kurdok és Bagdad az olajbevételek megosztását illetően is összekülönböztek. De a kurd népszavazás jóval nagyobb aggodalmat kelt a szomszédos Törökországban, ahol az irakinál – vagy a szíriainál – jóval nagyobb, a népesség húsz százalékát kitevő kurd közösség él, elsősorban a délkeleti országrészben. Ankarában a saját stabilitásukat féltik az iraki kurd népszavazástól.
Recep Tayyip Erdogan török elnök egy hete azt közölte: rendkívül fontos, hogy Irak egységes állam maradjon, ezért nem szabad megengedni a kurd népszavazást.
A The New York Times tegnapi, bagdadi címlapriportja azon kesereg, hogy 14 évvel az amerikaiak iraki háborújának megindítása után, ezermilliárd dollár ráfordítása és 4500 amerikai katona halála dacára ma Bagdadban Irán a befolyásosabb hatalom; az iraki tisztségviselőkre is Teheránban adják az áldásukat, a síita világ erős hatalma számára pedig Irak közvetlen összekötő kapcsot jelent a szíriai és a libanoni befolyás felé is.
Orientalista.hu – Magyar Idők
Az iraki ellenállás az amerikai csapatok azonnali távozását követeli →
Niger felmondta az Egyesült Államokkal kötött katonai egyezményt →
Iránban rekordalacsony részvétel a parlamenti választásokon →
