Meglökheti az olajárat a közel-keleti válság
2018. 01. 05.
A geopolitikai krízis hatására emelkedésbe kezdtek az olajárak az év első napjaiban, tegnap mind a Brent, mind a WTI hordónként 60 dollár fölött nyitott a főbb piacokon, több év után először. A piac fő hajtóereje az iráni kormányellenes tüntetések eszkalálódásától való félelem. Ráadásul – eltérően a 2009-es zavargásoktól – az országos megmozdulások oka ezúttal gazdasági problémákhoz köthető, vázolja a helyzetet az Oilprices.com című szakportál.
Elemzők ugyanakkor megjegyzik, az iráni olajmezők elég távol vannak ahhoz, hogy a demonstrációk komoly aggodalmat keltenének a napi 3,8 millió hordós kitermeléssel kapcsolatban. Ám ha mégis a negatív hatások érvényesülnek, azok nagyon komolyan befolyásolják a világpiaci árak alakulását. A kitermelés teljes összeomlása pedig 100 dollár fölé lökheti a Brent hordónkénti árát.
Valószínűbb azonban, hogy lassan alábbhagynak az iráni olajpiac felborulásával kapcsolatos félelmek, s a figyelem ismét a tartalékok feltöltésére fog összpontosulni – ez a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az első vagy a második negyedévben fog bekövetkezni.
Más zavaró tényező is felléphet azonban a nemzetközi olajpiacokon. Az Észak-Korea keltette feszültség beárnyékolhatja az amerikai–orosz és az amerikai–kínai kapcsolatokat is. A Reuters múlt heti jelentése szerint orosz tartályhajók a megelőző hónapokban többször is szállítottak üzemanyagot és más árut Észak-Koreának, ami ha igaz, durva megsértése az ENSZ által kivetett szankcióknak.
Hírforrások szerint ugyan semmi bizonyíték sincs arra, hogy Moszkva keze van a dologban, de erősen növelheti az amerikai–orosz feszültséget. Kínát is vádolják az Észak-Koreába irányuló olajszállítások fenntartásával, Dél-Korea állítólag két kínai tartályhajót is elfogott.
E két geopolitikai feszültség nyomán előálló borúlátó olajpiaci hangulatot még az olyan hírek sem igen enyhítik, mint a napi 450 ezer hordó nyersolaj továbbítására képes, korábban megrongálódott északi-tengeri Forties olajvezeték (FPS) vagy egy ugyancsak fontos líbiai csőrendszer helyreállítása. Szakértők pedig többször is rámutattak, hogy a két térségben zajló folyamatok potenciális romboló hatása minimális.
Magyar Idők – Mártonffy Attila
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Iráni külügyminiszter: Teherán nem akarja kiterjeszteni a háborút →
Jemen útja a győzelemhez – A NATO veresége →
