Miközben mindenki Észak-Koreára figyel, addig Kína és India könnyen egymásnak eshet
2017. 08. 04.
A világ két legjobban fejlődő hatalma, Kína és India között hatalmas a rivalizálás. Peking egyre több indiai érdekszférában, vagy ahhoz közeli országban épít ki katonai és gazdasági központot. Újdelhi viszont a kínai és az indiai fél által is vitatott határvidékekre mozgósítja a hadseregét – ezzel törve borsot a pekingi vezetés orra alá.
A világ két legnépesebb országát, Kínát és Indiát elválasztó, több mint 3000 kilométeres szárazföldi határ nagy része vitatott területeken halad át. A kettejük közti viszonyt tovább rontja a Himalájában elterülő királyság, Bhután helyzete, melynek szintén vitatottak a határai.
Kína és India között legutóbb az okozott komoly konfliktust, hogy még a nyár elején Peking útépítésbe kezdett a stratégiailag kiemelkedően fontos Doklam területén. Erre ugyanis Kína igényt tart, és ezért kezd bele önkényesen az útfejlesztésekbe. Ugyanakkor ezt Újdelhi nem tolerálja, mivel ő is a magáénak vallja a kérdéses, Bhután és India között fekvő területet, és mint a legtöbbször, Peking lépéseire most is katonai mozgósításokkal válaszolt.
Gyakorlatilag június 18-a óta több száz indiai katona állomásozik Doklam vitatott területén, amely felbőszíti a kínai vezetést. A kínaiak nem sokáig maradnak türelmesek – legalábbis a kínai külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön elhangzott szavaiból erre lehet következtetni.
“Több mint egy hónap eltelt az incidens óta. Az indiai határ mentén állomásozó csapatok illegálisan tartózkodnak a kínai területen. Ráadásul itt az indiai fél utak építésébe kezdett, katonai készleteket halmoz fel és fegyveres egységeket is telepít a határ közelébe”
– fogalmazott Geng Shuang szóvivő, majd hozzátette: az indiai lépés mögött nincsen békés szándék, sőt, Újdelhi szándékosan eszkalálni akarja a konfliktust.
Fotó: AFP
Szusma Szvarádzs indiai külügyminiszter a legfrissebb kínai kritikákra úgy reagált, hogy országa kész a válságot tárgyalóasztal mellett rendezni.
“A háború soha nem oldja meg a vitát. […]. Nemcsak Doklamról tárgyalunk, hanem a kétoldalú kapcsolatokról”
– idézte a tárcavezetőt a The Times of India.
Geng Shuang szerint azonban ez már az a helyzet, amikor a szavak nem segítenek, csak a tettek – reagált a szóvivő az indiai külügyminiszter nyilatkozatára.
Doklam kapcsán további aggodalomra adhat okot az is, hogy Hszi Csin-ping kínai államfő és Narendra Modi, India miniszterelnöke épp július elején találkozott egymással a hamburgi G20-csúcson, és a felek nagypolitikai szinten sem jutottak egyezségre. Az azonban szinte egészen biztos, hogy a Bhután és India között fekvő területen most is több száz katona néz egymással farkasszemet.
Orientalista.hu – 888.hu
Soha ennyi olajat és gázt nem termelt még Kína →
Hszi Csin-ping: új lendületet adhat a világgazdaságnak az Egy övezet, egy út kezdeményezés →
Oroszország és Kína valódi közel-keleti békefolyamat mellett szólalt fel az ENSZ BT-ben →
