Párizs Afrika aktivitását várja
2017. 12. 05.
Az afrikai országok feladata, hogy azon törekvések élére álljanak, amelyekkel állampolgáraikat ki tudják szabadítani a líbiai embercsempészek fogságából, mondta Benjamin Griveaux francia kormányszóvivő. Párizs nagyon aktívan részt vesz a fekete kontinens politikai folyamataiban, akár katonái segítségével, akár gazdasági tényezőként; most arra törekszik, hogy egykori gyarmatai is tegyenek meg mindent saját magukért.
Szükség van egy pánafrikai katonai erőre, amely indokolt esetben be tud avatkozni, azaz az afrikai országoknak kell az élre állniuk, mondta Griveaux az Europe1 nevű rádiónak adott nyilatkozatában. A helyzet valóban elrettentő, az Afrikai Unió kimutatásai szerint 400–700 ezer migráns van legalább 42 különböző líbiai gyűjtőtáborban, akiket azzal kecsegtetnek, hogy el tudnak jutni Európába. Erre reagálva mentőakciót indítottak francia kezdeményezésre, amelynek során 3800, főként nyugat-afrikai állampolgárt menekítettek a táborokból és szállítottak haza.
Az akció azonban egyértelműen csepp a tengerben, a líbiai biztonsági helyzet sem teszi lehetővé a nagyobb szabású akciókat, emellett a migránsok is özönlenek a Szaharán túlról a Földközi-tenger partjára. A francia terv többek között arról szól, hogy az Európai Unió támogatást nyújt az új otthont keresők hazatérése esetén, ám Emmanuel Macron francia elnök szerint szükség van az afrikai országok részvételére is.
Macron erről korábban Burkina Fasóban beszélt, amikor előadást tartott Párizs új hozzáállásáról. Szerinte a mostani francia politikusi nemzedék már nem akarja megmondani Afrikának, mit tegyen. Ezt a mondatát megtapsolták, ám az indulatokat jelzi, hogy a burkinai rendőrségnek akadt dolga Macron látogatásával. Fiatalok tiltakozó demonstrációt tartottak, elégették az elnök képmását, kövekkel dobálták meg a francia konvojt, s egy kézigránát robbanása három ember sérülését okozta néhány órával Macron érkezése előtt.
A tüntetők transzparensein ugyanazok voltak olvashatók, mint apáikén: „Kifelé a francia hadsereggel az országból!” Franciaország nagyjából négyezer katonát állomásoztat a Száhel-övezetben, céljuk az iszlamista csoportok elleni harc. A francia katonák együtt harcolnak Mali, Niger, Csád, Mauritánia és Burkina Faso egyenruhásaival, s december 13-án fognak egyeztetni a migráció elleni fellépés mikéntjéről.
Macron előtt Francois Hollande akkori államfő tett hasonló kijelentést. 2012-ben Szenegálban mondta, hogy „Francia-Afrika időszakának vége”. Ezzel utalt arra a jelenségre, amely a függetlenség óta jellemző a térségre, miszerint Franciaország egykori gyarmatai életében ma is nagyon fontos szerepet játszik, az ottani kormányok pedig kiszolgálják kívánságait. Macron bejelentése Ouagadougouban ugyanúgy kérdéses, mint Hollande-é volt öt évvel korábban.
Magyar Idők – Sitkei Levente
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
Namíbia elítéli, hogy Németország támogatja a gázai izraeli népirtást →
Az indiai haditengerészet véget vetett a szomáliai partoknál történt teherhajó-eltérítésnek →
