Szaúd-Arábia a terrorizmus központja?
2017. 05. 05.
Szaúd-Arábia a terrorizmust támogatja és arra törekszik, hogy a régióban minél nagyobb konfliktust keltsen – reagált az iráni külügyminiszter a szaúdi herceg kijelentéseire, miszerint Irán az ellenőrzése alá akarja vonni a muszlim világot.
Mohammad bin Szalmán Szaúd-Arábia védelmi minisztere, aki második az örökösödési sorban az MBC televíziónak adott interjújában kijelentette, hogy nem fognak párbeszédet folytatni Iránnal, mert a síita ország a muszlim világ kontrolljára törekszik és a szélsőséges ideológiák rabja.
Bahram Qasemi Irán külügyminisztere szerint a herceg megjegyzései jól mutatják, hogy a szaúdi hatóságok nem értik a regionális kérdéseket, céljuk pedig az, hogy konfliktusokkal teli destruktív politikát folytassanak.
Ezek a hozzászólások azt bizonyítják, hogy Szaúd-Arábia támogatja a terrorizmust és konfliktusos, valamint destruktív politikára törekszik a régióban és Iránnal egyaránt”
– hangoztatta Qasemi a Reuters szerint.
Ameddig Nyugat-Ázsia tele van feszültséggel, arra van szükség, hogy az országok megértsék egymást és együttműködjenek. Az ilyen megjegyzések stratégiai hibák és a politikai érzékenység hiányára utalnak.”
– folytatta.
A két ország közötti konfliktus tavaly hágott a tetőfokára. Szaúd-Arábiában kivégeztek egy helyi síita papot, Nimr al-Nimr sejket, erre válaszul Iránban a tüntetők kifosztották és felgyújtották a szaúdi nagykövetséget, az iráni hatóságok pedig nem avatkoztak közbe. A két ország megszakította egymással a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat. A szaúdiak más Öböl menti országokkal együtt visszahívták a nagyköveteiket. Az iráni nagykövetség bombázása a jemeni fővárosban, amivel Teherán Rijádot vádolja, tovább élezte a feszültséget.
Szaúd-Arábia ráadásul azzal vádolja Iránt, hogy terrorsejteket küldött a királyságba. Irán pedig arra figyelmeztette Szaúd-Arábiát, hogy isteni bosszú fogja sújtani az országot a síita pap kivégzése, Jemen bombázása és a bahreini kormány támogatása miatt.
Februárban, amikor az iráni elnök Hassan Rouhani Kuvaitba látogatott úgy fogalmazott, hogy Teherán az Öböl-menti országokkal való kapcsolatai helyreállításán és fejlesztésén dolgozik.
Iránban május 19-én tartanak választásokat. Rouhani 2013-as megválasztása után javulni kezdett Teherán viszonya a Nyugattal, s 2015-ben, több mint tíz év után Iránnak vitatott atomprogramjáról is sikerült megállapodnia a nemzetközi közösséggel. Habár az országban nem készülnek nyugati típusú közvélemény-kutatások, a szakértők szerint Róháninak jó esélye van az újraválasztásra. A nyugati országok számára azért fontos az iráni elnökválasztás, mert fontos kérdés lesz a jövőben, hogy az új elnök hogyan viszonyul majd a nukleáris megállapodáshoz.
888.hu – Tóth Dalma
Niger felmondta az Egyesült Államokkal kötött katonai egyezményt →
Iránban rekordalacsony részvétel a parlamenti választásokon →
Reuters: Irán több száz ballisztikus rakétát küld Oroszországnak, Teherán cáfolja a hírt →
