Végleg ellehetetlenítették a tüntetéseket Egyiptomban

A testület ezzel lezárta a törvény alkotmányossága körül tavaly óta zajló jogi küzdelmeket, egyben minden további támadástól megóvta a szóban forgó jogszabályt.

A törvényt még 2013-ban alkották meg, amikor állandósultak a Muzulmán Testvériség mozgalom vezetőjének, Mohamed Murszinak a hatalomba való visszahelyezését követelő tüntetések. Murszit a hadsereg távolította el az elnöki székből, a kormányzását elutasító tömegtüntetések nyomán.

A jogszabály előírja, hogy a tüntetni szándékozóknak legalább három nappal előre értesíteniük kell a belügyi minisztériumot minden tíz főnél nagyobb gyülekezésről, öt évig terjedő börtönnel rendel büntetni mindenkit, aki megsérti a tüntetéseket korlátozó számos szabály valamelyikét, és lehetővé teszi, hogy a biztonsági erők vízágyúval, könnygázgránáttal és sörétes fegyverrel oszlassanak fel minden jogellenes demonstrációt.

A bíróság mindezeket az elemeket változatlanul hagyta, és döntése nem megfellebbezhető.

Százak maradnak börtönben

Egyiptomi jogvédő szervezetek álláspontja szerint a törvény büntetendő cselekményként kezel mindenfajta békés gyűlést, és szabad kezet ad az államnak, hogy erővel oszlasson fel békés összejöveteleket.

Szigorú betartatása gyakorlatilag véget vetett azoknak a tömegtüntetéseknek, amelyek három éven belül két államfő megdöntéséhez vezettek, mivel a hatóságok őrizetbe vesznek minden aktivistát, bármilyen kicsi és békés gyűlést is szervezzen.

A legfelső alkotmányügyi bíróság szombaton kihirdetett ítélete azt jelenti, hogy a törvény alapján letartóztatott tüntetők százai továbbra is börtönben maradnak.

Gamal Eid emberi jogi ügyekben fellépő neves egyiptomi ügyvéd megdöbbenését fejezte ki. „Azt reméltük, hogy az alkotmánybíróság a jogok oldalára áll” – fogalmazott a Reuters hírügynökségnek.

Ügyvédek egy csoportja 2014-ben közigazgatási bíróság előtt támadta meg a tüntetéseket szabályozó törvénynek azon részeit, amelyek szerintük ellentmondanak az alkotmány 73. cikkelyének. Utóbbi szerint mindenkinek „joga van nyilvános gyűléseket, felvonulásokat, demonstrációkat és békés tiltakozásokat szervezni, amíg a résztvevők semmilyen fegyvert nem viselnek”, feltéve hogy a szervező teljesíti a törvény által előírt előzetes bejelentéseket.

A bírák szombaton ennek ellenére csak a törvény 10. cikkelyét nyilvánították alkotmányellenesnek, azt, amely felhatalmazza a belügyi tárcát a tüntetési kérelmek elutasítására.