Végtelen háborúba sodródott Amerika
2018. 01. 30.
Két napon belül a második, idén a harmadik támadást hajtották végre iszlamista fegyveresek az afgán fővárosban, Kabulban: hétfőn a helyi katonai akadémia őrsége keveredett több mint öt órán át tartó tűzpárbajba a támadás öt elkövetőjével. A folyamatosan romló közbiztonság kapcsán felmerül a kérdés, hogy az Egyesült Államok, illetve a NATO-csapatok „támogató” jelenléte mit ér a közép-ázsiai ország számára.
A hétfői kabuli összecsapásban meghalt 11 katona és négy támadó; a terrorakciót az Iszlám Állam dzsihadista csoport vállalta magára – közölték tisztségviselők. Alig ért véget tehát az afgán kormány által vasárnapra elrendelt, a szombati merénylet 103 halálos áldozatára emlékező nemzeti gyásznap, máris újabb támadás rázta meg a fővárost.
A támadások mögött álló csoportok nem azonosak, hiszen míg a tegnapi merénylet elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett, a szombati terrorakció, valamint a másfél hete az Intercontinental Hotel elleni, 43 halálos áldozatot követelő támadás a tálibok kezén szárad. A tálib fundamentalista mozgalom a helyi körülményeket jól ismerő elemzők szerint ismét egyre erősödik: az ország több mint 20 százalékát teljesen az ellenőrzésük alatt tartják, míg további területeken állandó harcot vívnak az amerikai hadsereg által támogatott afgán kormánnyal, és bár 2015-ben az Iszlám Állam is megvetette a lábát a térségben – az al-Kaida terrorszervezethez hasonlóan –, a tálibokhoz képest elenyésző a tevékenységük.
Asraf Gáni afgán elnök nemrég a CBS amerikai televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy legalább 21 terroristacsoport van jelen Afganisztánban, a kabuli kormányerők pedig minden valószínűséggel néhány nap alatt összeomlanának az amerikai támogatás nélkül. Gáni egyébként előszeretettel hangoztatja országa tehetetlenségét az elburjánzó terroristacsoportokkal szemben, bűnbaknak rendszerint Pakisztánt kiáltva ki, ami összhangban van azokkal az alátámasztott információkkal, amelyek szerint a szomszédos ország a tálibok utánpótlásának elsődleges forrása.
Az Amerika „új Vietnamjaként” emlegetett afganisztáni háború már így is túl sok problémát okozott Washingtonnak: az amerikai csapatok 2001, a NATO-szövetségesek 2003 óta vannak jelen az országban, a Barack Obama előző amerikai elnök 2014 végi csapatkivonása, illetve a NATO katonai missziója befejezésének kihirdetése óta eltelt időszak azonban világosan jelzi, hogy a külföldi erők hátralépése következtében pillanatok alatt újra erőre kaptak a szélsőségesek. Donald Trumpra hárulna tehát a feladat, hogy a csaknem 17 éve tartó háborút lezárja, az amerikai elnök tavaly augusztusban ismertetett Afganisztán-stratégiája ugyanakkor inkább csak ígéretekben volt erős, mint konkrét stratégiában.
És bár Trump visszalépett azon korábbi, megválasztása előtt hangoztatott véleményétől, miszerint minden csapatot ki kell vonni Afganisztánból, az egyáltalán nem derült ki, hogy Washington miként akarja lezárni a konfliktust. A csapatok bővítésének ígéretén túl ugyanis minden részlet homályban maradt, noha elemzők az amerikai stratégia újdonságaként kezelik, hogy Trump határozottabb hangot ütött meg Pakisztánnal szemben, amelyet – Indiával együtt – bevonna a konfliktus felszámolásába.
Jelenleg egyébként körülbelül 13 ezer katona tartózkodik Afganisztánban – köztük magyarok is –, és a tervek szerint ezt legalább 16 ezerre bővítik.
2011-ben az Egyesült Államok és szövetségesei legkevesebb 130 ezer katonát állomásoztattak Afganisztánban, Trump óvatos létszámemelése tehát aligha hoz döntő fordulatot a majdnem két évtizedes háborúban.
Magyar Idők – Tóth Loretta
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
Az iraki ellenállás az amerikai csapatok azonnali távozását követeli →
Niger felmondta az Egyesült Államokkal kötött katonai egyezményt →
