2018. 01. 30.

Végtelen háborúba sodródott Amerika



Két napon belül a második, idén a harmadik támadást hajtották végre iszlamista fegyveresek az afgán fővárosban, Kabulban: hétfőn a helyi katonai akadémia őrsége keveredett több mint öt órán át tartó tűzpárbajba a támadás öt elkövetőjével. A folyamatosan romló közbiztonság kapcsán felmerül a kérdés, hogy az Egyesült Államok, illetve a NATO-csapatok „támogató” jelenléte mit ér a közép-ázsiai ország számára.

A hétfői kabuli összecsapásban meghalt 11 katona és négy támadó; a terrorakciót az Iszlám Állam dzsihadista csoport vállalta magára – közölték tisztségviselők. Alig ért véget tehát az afgán kormány által vasárnapra elrendelt, a szombati merénylet 103 halálos áldozatára emlékező nemzeti gyásznap, máris újabb támadás rázta meg a fővárost.

A támadások mögött álló csoportok nem azonosak, hiszen míg a tegnapi merénylet elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett, a szombati terrorakció, valamint a másfél hete az Intercontinental Hotel elleni, 43 halálos áldozatot követelő támadás a tálibok kezén szárad. A tálib fundamentalista mozgalom a helyi körülményeket jól ismerő elemzők szerint ismét egyre erősödik: az ország több mint 20 százalékát teljesen az ellenőrzésük alatt tartják, míg további területeken állandó harcot vívnak az amerikai hadsereg által támogatott afgán kormánnyal, és bár 2015-ben az Iszlám Állam is megvetette a lábát a térségben – az al-Kaida terrorszervezethez hasonlóan –, a tálibokhoz képest elenyésző a tevékenységük.

Asraf Gáni afgán elnök nemrég a CBS amerikai televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy legalább 21 terroristacsoport van jelen Afganisztánban, a kabuli kormányerők pedig minden valószínűséggel néhány nap alatt összeomlanának az amerikai támogatás nélkül. Gáni egyébként előszeretettel hangoztatja országa tehetetlenségét az elburjánzó terroristacsoportokkal szemben, bűnbaknak rendszerint Pakisztánt kiáltva ki, ami ­összhangban van azokkal az alátámasztott információkkal, amelyek szerint a szomszédos ország a tálibok utánpótlásának elsődleges forrása.

Az Amerika „új Vietnamjaként” emlegetett afganisztáni háború már így is túl sok problémát okozott Washingtonnak: az amerikai csapatok 2001, a NATO-szövetségesek 2003 óta vannak jelen az országban, a Barack Obama előző amerikai elnök 2014 végi csapatkivonása, illetve a NATO katonai missziója befejezésének kihirdetése óta eltelt időszak azonban világosan jelzi, hogy a külföldi erők hátralépése következtében pillanatok alatt újra erőre kaptak a szélsőségesek. Donald Trumpra hárulna tehát a feladat, hogy a csaknem 17 éve tartó háborút lezárja, az amerikai elnök tavaly augusztusban ismertetett Afganisztán-stratégiá­ja ugyanakkor inkább csak ígéretekben volt erős, mint konkrét stratégiá­ban.

És bár Trump visszalépett azon korábbi, megválasztása előtt hangoztatott véleményétől, miszerint minden csapatot ki kell vonni Afganisztánból, az egyáltalán nem derült ki, hogy Washington miként akarja lezárni a konfliktust. A csapatok bővítésének ígéretén túl ugyanis minden részlet homályban maradt, noha elemzők az amerikai stratégia újdonságaként kezelik, hogy Trump határozottabb hangot ütött meg Pakisztánnal szemben, amelyet – Indiával együtt – bevonna a konfliktus felszámolásába.

Jelenleg egyébként körülbelül 13 ezer katona tartózkodik Afganisztánban – köztük magyarok is –, és a tervek szerint ezt legalább 16 ezerre bővítik.

2011-ben az Egyesült Államok és szövetségesei legkevesebb 130 ezer katonát állomásoztattak Afganisztánban, Trump óvatos létszámemelése tehát aligha hoz döntő fordulatot a majdnem két évtizedes háborúban.

Magyar Idők – Tóth Loretta

, , , , , ,




<


Back to Top ↑

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com