Brüsszel megduplázhatja az elosztandó migránsok számát
2017. 09. 06.
Megjósolta a Politico a magyar és szlovák kereset elutasítását, majd hozzátették, hogy 40 ezerre nőhet a letelepítési programban a migránsok száma.
Az Európai Bizottság a kvótaperben a magyar és a szlovák keresetet elutasító ítéletet követően a menekültáthelyezési program megduplázását előirányzó javaslatot készít – jelentette szerdán bizottsági forrásokra hivatkozva a Politico.eu brüsszeli hírportál napi hírlevele. Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője Twitter-üzenetében cáfolta az értesülést.
A hírportál értesülése szerint a brüsszeli testület azt fontolgatja, hogy 40 ezerre emeli az Európán kívülről befogadandó menekültek számát.
Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) szóvivője a bíróság döntését követően közzétett Twitter-üzenetében cáfolta a Politico értesülését, kijelentve, hogy hamisak az uniós bizottság állítólagos új, 40 ezer ember áthelyezésére irányuló terveiről szóló híradások.
Az Európai Unió Tanácsa 2015 szeptemberében minősített többséggel, többek között Szlovákia és Magyarország ellenszavazata ellenében döntött arról, Olaszországból és Görögországból 120 ezer “nyilvánvalóan nemzetközi védelemre szoruló” embert kell áthelyezni az EU többi tagállamába. Budapest és Pozsony bíróságon támadta meg a döntést, keresetüket azonban szerdán elutasította az Európai Bíróság.
Elutasították a magyar keresetet
“A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács ítéletét részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták “hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.
A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozott, hogy a “határozatból hiányzik a felhatalmazás”, azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.
Az M1 brüsszeli tudósítója arról számolt be, hogy az ítélet teljesen egybeesik a francia főtanácsnok indítványával.
Az első és legfontosabb tartalmi érv az volt, hogy az az átmeneti rendelkezés, amit a migrációs nyomás megjelenése nyomán lehet hozni az unió szerződésének 78-as cikke szerint, a magyar kormány érvelése szerint olyan mértékben változtatta meg a dublini rendeletet, hogy ez már jogalkotási kérdésnek minősül – ezt az ítélet teljes mértékben elutasította, ezzel együtt valamennyi eljárásjogi hibát is, amely a magyar érvelések között szerepelt.
A kormány másik fontos tartalmi érve az volt, hogy a belügyi tanács az általa meghozott menekültek áthelyezéséről szóló határozattal átnyúlt az állam- és kormányfők feje felett, annak ellenére, hogy 2015 júniusában a tagállamok vezetői úgy döntöttek, hogy a menekültek elosztásáról csak teljes egyetértéssel lehet majd dönteni. Az ítélet szerint ez egy másik áthelyezési projektre vonatkozott volna.
Az ítélet azt is kimondja, hogy 2015-ben olyan migrációs válsághelyzet alakult ki az Európai Unió területén, hogy nem lehetett volna kevésbé szigorú korlátozásokat hozni. Kimondták, hogy ez nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Görögországban és Olaszországban enyhüljön a migrációs nyomás.
A mostani ítélet kimondta, hogy az ideiglenes menekült kvóta jogszerű volt. Ugyanakkor ez még nem kötelezi Magyarországot arra, hogy befogadjon menekülteket, de ennek alapján az Európai Bizottság elindíthat kötelezettség-szegési eljárásokat, és tudjuk, hármat már el is indítottak Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen. Valószínűleg ősszel eljuthat az ügy a bíróságra, ahol megszülethet a döntés, hogy a meghatározott számú menekültet be kell fogadni – derült ki a tudósításból.
Egyébként nem áll rendelkezésre elegendő menedékkérő ahhoz, hogy áthelyezzék őket más tagállamokba, hiszen vagy gazdasági bevándorlókról van szó, vagy valamilyen biztonsági probléma merül fel velük kapcsolatban. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint augusztusban a Földközi-tenger középső medencéjében 3800 menedékkérő érkezett Olaszországba, ez a júliusi érkezők egyharmada, és 2016 augusztusának mindössze egyötöde.
Orientalista.hu – hirado.hu / politico.eu /MTI
Csalódott a palesztin nagykövetség Szijjártó kijelentései miatt →
Az európai országok Izraellel szolidárisak →
Tunézia elutasítja az EU pénzügyi támogatását →
