Afganisztán

2017. 02. 23.

Csapdában vergődik Afganisztán



Az évtizedek óta konfliktusból konfliktusba tántorgó Afganisztán kormánya képtelen rendet teremteni. A harci helikopterek árnyékában napról napra élő lakosság előtt így lényegében két út van: mákot termelni a drogkereskedőknek, vagy kivándorolni Európába.

Magyarországon az első, az Európai Unióban a második helyen állnak az afgánok a menedékkérők között – idézte kérdésünkre a legutóbbi, 2017 elejei, illetve 2016-os adatokat a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, Sántha Hanga. Mindez nem véletlen: bár Szíriában és Irakban is évek óta dúl a háború, Afganisztánban már emberöltők óta folyamatosan ömlik a vér – és az ópium.

Tovább alussza véres ópiumálmát az ásványkincsekben dúskáló ország

Az 1979-es kommunista puccs támogatásával bevonuló szovjetek ellen amerikai fegyverekkel vették fel a harcot az iszlám nevében az afgán mudzsahedinek, akik a szovjetek 1989-es távozása után évekig egymás ellen is harcoltak. A végül békét kötő hadurakból alakult ki a tálib mozgalom, amely 1996-ra megszerezte az uralmat az ország fölött – foglalta össze Afganisztán közelmúltját a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója az Antall József Tudásközpont által szervezett budapesti előadáson. Wágner Péter aláhúzta: egyes-egyedül a nemzetközileg soha el nem ismert, ám a törzsek óriási legitimitását élvező Mohammed Omár, az ország de facto államfője volt képes arra, hogy egy csapásra megszüntesse az ópiumtermelést.

A hegyekkel szabdalt, mezőgazdasági termelésre és a konfliktusok miatt beruházásra alkalmatlan Afganisztán ugyanis a világ legnagyobb máktermesztő országa volt, ahol a lakosság óriási része élt az ópium és a heroin alapanyagának számító növényből. Omár molla kísérletének azonban hamar véget vetettek az amerikaiak, amikor a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után bevonultak az Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó Afganisztánba. A romokban heverő országban pedig a munkanélküliség által sújtott lakosság ismét a máktermesztéshez nyúlt. Jelenleg évi 4800 tonna drogalapanyagot termelnek, innen áramlik szét a világba az ópium és a heroin nagy része. A kivonulását lassan tíz éve halogató USA különféle támogatásokkal próbálta rizs és gyapot termesztésére rávenni a lakosságot, mindhiába: az igénytelen és biztos hasznot jelentő mákkal semmi sem versenyezhet. Wagner beszélgetőtársa, Cseh Zsombor túravezető a törzsi társadalmat kárhoztatta ezért: szerinte ott, ahol a rendőrnek a saját tágabb családja ellen kellene fellépnie, esély sincs a drogháború megnyerésére. Bár az ország dúskál ásványkincsekben – „ott van a teljes periódusos rendszer az afgán hegyekben” –, senki nem tud kitermelni a permanens hadiállapotban, amikor – Cseh szavai- val élve – úgy járnak-kelnek a harci helikopterek, mint a 4-6-os villamosok a körúton.

És a lakosság is érthető módon menekül: csak 2016-ban 176 ezer afgán nyújtott be menedékkérelmet az Európai Unióban. Azaz az amerikai bevonulás újra kaotikus droglaborrá tette az országot, és nagyban hozzájárult az Európát sújtó migránsáradathoz is.

Hiába zsúfolódnak hideg raktárakba a schengeni zóna határkerítéseinél toporogva, még így is vállalják az utat az állandó háború poklából; ráadásul haza, a családjuknak, törzsüknek is csak a sikereikről számolnak be, ahogy a Migrációkutató Intézet vezető kutatója elmondta. Így teljesen hatástalanok az európai finanszírozású plakátkampányok, amelyben otthonmaradásra szólítják fel az afgán lakosságot, és az olyan, migráció megfékezését célzó szerződések is, mint a múlt héten aláírt afgán–EU-s paktum. Éppúgy, ahogy Kabul erőtlen fellépése is édeskevés a drogkereskedelem ellen.

Magyar Hírlap

Címkék: ,






Back to Top ↑