Durván bírálta Obama és Clinton külpolitikáját Donald Trump
2016. 08. 04.
Elutasította a demokraták destabilizáció Közel-Kelet-politikáját Donald Trump, aki az öböl menti szövetségesek „érinthetetlenségét” is megkérdőjelezte. A bevándorlásellenes republikánus amerikai elnökjelölt jobb kapcsolatot keres Moszkvával.
Barack Obama amerikai elnök és Hillary Clinton volt külügyminiszter, a demokraták elnökjelöltje közösen destabilizálta a Közel-Keletet, és adta az Iszlám Állam kezére Irakot, Szíriát és Líbiát – közölte kedden Donald Trump republikánus elnökjelölt. Az ingatlanmilliárdos szerint Obama – aki előzőleg őt nevezte felkészületlennek és elnökségre alkalmatlannak – „bukott vezető”, aki „alkalmatlan elnöknek”. Trump azzal is vádolta Clintont és Obamát, hogy elindították Iránt „a nukleáris fegyverekhez vezető úton”, valamint „ismételten befogadtak olyan bevándorlókat, akikről aztán kiderült, hogy terrorakcióknak voltak részesei”.
Hasonlóan fogalmazott, de más felelősöket is megnevezett a Virginia államban lévő Ashburnben tartott kampánygyűlésén. Trump szerint a Perzsa-öböl menti apró államok az Egyesült Államok nélkül nem is léteznének, ezért elnökként felszólítaná a gazdag monarchiákat, hogy létesítsenek és finanszírozzanak egy úgynevezett biztonsági övezetet Szíriában.
„Fizetni fognak” – nyomatékosította az elnökjelölt. Szaúd-Arábia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek – mindegyik öböl menti állam – egyébként a Washington vezette terrorellenes koalíció tagjai, amely légi csapásokkal támadja az Iszlám Állam szíriai és iraki hadállásait.
Az amerikai és a nemzetközi sajtóban folyamatosan közölnek elemzéseket, amelyekben összehasonlítják, milyen külpolitikára lehet számítani, ha Trump vagy ha Clinton lesz a következő elnök. A Wall Street Journal tizenegy témában – Oroszország, Kína, Európa, bevándorlás, Irak, Irán, Iszlám Állam, Izrael, muszlimok, NATO, Észak-Korea – vizsgálta az amerikai diplomácia jövőjét. „Úgy hiszem, nagyon is lehetséges enyhíteni a feszültséget és javítani a kapcsolatokat Oroszországgal, persze csak az erő pozíciójából” – idézték Trump áprilisi washingtoni kampánybeszédét. A WSJ szerint Trump új szövetséget keres Oroszországgal, a kapcsolatok újraindítása ugyanis Szíriában és máshol is enyhítené a feszültséget. A cikk felidézte, hogy Trump és Vlagyimir Putyin is pozitívan nyilatkozott egymásról, az elnökjelölt egyik tanácsadóját szoros szálak fűzik Moszkvához, s így a sajtóban és a demokraták között is pedzegetik, hogy az orosz elnöknek jó lenne Trump győzelme. Még Obama sem zárta ki, hogy valóban orosz hackerek szivárogtatták ki – Trump segítésére – a Demokrata Párt e-mailjeit, amelyek szerint kezdettől fogva Clintont támogatták, és Bernie Sandersnek nem volt valódi esélye az elnökségre, függetlenül a támogatottságától – Trump ugyanakkor visszautasította ezt a felvetést. Hillary Clinton jóval kritikusabb az orosz vezetéssel. Putyint már a 2008-as kampányban megsértette, amikor azt mondta, az orosz elnök „KGB-ügynök volt, ebből adódóan nincs lelke”, mire Putyin úgy reagált: „alapvetően azt tartom fontosnak, hogy egy kormányfőnek legyen agya”. Külügyminiszterként kereste az együttműködést Moszkvával, és egyszer látványosan „újraindították” a kapcsolatokat, hivatali ideje vége felé egy bizalmas levélben mégis azt írta Obamának, hogy az újrakezdésnek vége, mélyponton vannak a kapcsolatok.
Ami Európát illeti, Trump élesen bírálta az európai vezetőket, amiért nem tesznek többet a határok védelméért, a bevándorlás megállításáért és a terrortámadások megakadályozásáért. A Brexit előtt meglehetősen éles szóváltásba keveredett David Cameron brit kormányfővel, és üdvözölte a brit kilépést. Clinton ezzel szemben sokkal inkább az Egyesült Államok európai szövetségeseinek támogatását hangsúlyozta, igaz, szerinte is jobban szemmel kell tartani azokat, akik Európából mennek a Közel-Keletre harcolni. Trump és Clinton álláspontja az Egyesült Államokba irányuló – jórészt latin-amerikai, mexikói – bevándorlással szemben eltérő, előbbi szigorúan korlátozó, utóbbi megengedőbb politikát szorgalmaz.
Magyar Hírlap
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
Az iraki ellenállás az amerikai csapatok azonnali távozását követeli →
Niger felmondta az Egyesült Államokkal kötött katonai egyezményt →
