Egy ír nagyvállalat megszakítja üzleti kapcsolatait Izrael irányába a palesztinok érdekében
2016. 01. 15.
Egy igen nagyméretű ír vállalat minden üzleti kapcsolatot megszakít Izraellel, a tel-avivi rezsim palesztinokkal való bánásmódja miatt.
A CRH nevet viselő építkezési csoport szerint az izraeli építőipar 25%-a az ő kezükben volt a piacról való kivonulásuk előtt.
A nagyvállalat egyébként évek óta össztűzben van, mivel összedolgozott az izraeli Mashav csoporttal, amely építőanyagokat szállított ahhoz az elkülönítő falhoz, amelyet Ciszjordánia és Izrael határán építettek fel, valamint szintén ő volt a telepesek és izraeli katonai létesítmények fő beszállítója. – közölte a Press Tv
A CRH kontrollálja az izraeli építőipar 25%-át (egy január 7-én nyilvánosságra hozott vállalati jegyzék szerint), az ő kivonulásuk nagyon nagy veszteséget jelent Izraeli államnak, nagyobbat, mint az eddig megtörtént 13 kivonulás bármelyike. A vállalat egyébként egyike Írország legnagyobb multinacionális cégeinek, világszerte több, mint 30 országban vannak jelen.
Az ír vállalkozásnak 2001 óta van részesedése a Mashavban, de ezenkívül szorosan együttműködött a Nesher csoporttal is, amely szintén jelentős részt vállalt a palesztinai „apartheid fal” építésében, amelyet mind az ENSZ, mind a Hágai Nemzetközi Bíróság elítélt.
Az Irish Independent újság szerint a kivonulás „véget vethet a cég elleni jelentős ellenkampányoknak”, amely során a CRH „rendszeres támadásoknak volt kitéve palesztinbarát aktivisták részéről, akik azt követelték, hogy a multinacionális építőipari vállalatcsoport adja el az izraeli építőipari cégben lévő részesedését.
A palesztinbarát mozgalmak üdvözlik ezt a döntést, a Szolidaritási Kampány a Palesztinokért szervezet elnöke, Martin O’Quingley úgy nyilatkozott: „Ez egy fontos győzelem a palesztinok számára, akiknek életük és életterük lett lerombolva az apartheid fal szakadatlan építése miatt, amely által izraeli állam ellopja a palesztinok földjét, megosztja közösségeiket, lerombolja a szociális rendszert és a normális életet teljességgel ellehetetleníti számukra.”
P’Quingley rámutatott, hogy a CRH kivonulása csak az utolsó azután, hogy a Bojkott, Kivonulás és Szankciók (Boycott, Divestment and Sanctions – BDS) palesztinbarát kampány következtében számos multinacionális cég vonult ki Izraelből. „Izraeli Márka, úgy néz ki, ez a megnevezés egyre ellenszenvesebbé válik.” – mondta, majd hozzátette: – a nemzetközi cégek végre megtanulták, hogy nem kifizetődő üzletet kötni egy apartheid rezsimmel.”
Anna O’Leary, egy írországi politológus-újságíró így reagált az eseményre: itt az ideje, hogy „ahelyett, hogy falakat épít, a CRH inkább arról gondoskodjon, hogy azokat a falakat ledöntsék.” Azt is elmondta, hogy az a tény, hogy a cég minden üzleti kapcsolatot megszakított Izraellel, „rendkívül jelentős”, mióta a rezsim „nem veszi figyelembe az alapvető emberi jogokat sem.”
A palesztinok egyébként erősen reménykednek abban, hogy a BDS mozgalom sikeresen fogja növelni Tel-Aviv izolációját, ezzel kényszerítve őket arra, hogy hagyjanak fel az erőszakkal a megszállt területeken, és vegyék végre figyelembe a határfal elleni, hosszú ideje tartó tiltakozásukat.
2015 novemberében az izraeli politikusok újabb elválasztófal építése mellett döntöttek, amely a ciszjordániai al-Khalilt (Hebron) választaná el izraeli telepektől. Tel-Aviv szerint ezzel meg akarják akadályozni a palesztin beszivárgást az izraeli telepekre, ugyanakkor, a palesztinok szerint ez csak egy újabb lépés a jogaik megsértése és megszüntetése érdekében.
Orientalista.hu- Crusader
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
