Keresztények keresztenyek-ortodox-patriarka-katolikus-papa

2016. 11. 26.

Egyesíthető e az ortodox és a katolikus egyház a III. évezredben?



Történelem

Egy nyári délutánon 1054-ben a konstantinápolyi pátriárka, a pápa képviselője, Humbert kardinális lépett be a város legjelentősebb épületébe, a Hagia Szophiába, egy dokumentumot helyezett az oltárra, és gyorsan távozott. A kiközösítésről szóló irat tudatta, hogy kiket foszt meg egyházi méltóságaiktól, és a mennyekbe vezető úttól. Ez a drámai gesztus az egyházszakadás kezdetét jelentette, másképp szemlélve a keleti ortodox és a római katolikus vallás születését.

A részletekkel teli valós történet persze sokkal komplikáltabb. Az első évezred végére az egység már meglehetősen széttöredezett. Gyökerei ötszáz évvel korábbra tehetők, amikor már élénk viták zajlottak Krisztusról, így a keleti ortodox egyház születése 451-ig vezethető vissza.

Az 1054-ben oltárra helyezett kiközösítésről szóló dokumentum így a félévezredes viták és nézetkülönbségek kicsúcsosodása volt csupán.

Hierarchia

A két egyház között a legnagyobb különbség a római katolikus pápa elismerése volt.

Mind a katolikus, mind az ortodox egyházak megszervezték saját hivatali rendszerüket a szellemi és a mindennapi élet irányítására. A rangsor három pillére a diakónusok, a papok és a püspökök tisztsége lett.

Róma püspökének már a korai időszaktól kezdve kitüntetett szerepe és ezzel együtt nagyobb hatalma volt. A pápa ellen nem volt kifogásuk az ortodoxoknak, de azt vitatták, hogy minden egyes döntése tévedhetetlen, és kötelező érvényű lenne az összes keresztényre nézve.

A második évezred folyamán a római katolikus egyház centralizált hatalmi rendszert épített ki, szellemi és egyházi hatósági tekintetben is.

Az ortodox vallás hívei mindig is fontosnak tartották az egyes templomok bizonyos mértékű függetlenségét, így jött létre számos önkormányzati elven működő ortodox közösség. A konstantinápolyi pátriárka nem adhat minden tekintetben kötelező érvényű utasítást a többi pátriárkának, azok megőrizték részbeni függetlenségüket.

Hit

A római katolikusok tanításának összefoglalása a Katolikus Egyház Katekizmusa, míg az ortodox hitélet alapja nem egyetlen dokumentumon nyugszik.

Mindazonáltal a legfontosabb alapelveket az első hét ökumenikus tanács (az egyházak vezetőit egyesítve) közösen fektette le 325 és 787 között:

– A szentháromság. Az atya a mennyekben, a fiú, Jézus Krisztus, aki a Földre jött, majd visszatért a mennyekbe, végül a szentlélek, az isteni jelenlét mindenhol.

– Jézus Krisztus képessége egyszerre az isteni és az emberi létre.

– Mária különleges helyzete isten anyjaként.

Az atya, a fiú és a szentlélek viszonyának részleteiben már vannak eltérések a római katolikus és az ortodox egyház tanaiban.

A húsvéti ünnepkört illetően is különbségek alakultak ki a két vallásban. A katolikusok hisznek abban, hogy Jézus megváltja az embert, ezáltal bebocsátás adatik a mennyekbe. Az ortodoxok az üdvözülést ahhoz kötik, hogy Krisztus a feltámadás által képes volt legyőzni a halált.

A hitbéli differenciák megmutatkoznak a nyugati és a keleti egyházi művészeti alkotásokon is, elsősorban a katolikus művek helyezik fókuszba a keresztre feszítés véres ábrázolását.

Szokások

Mindkét vallás szokásai nagyon részletgazdag hagyományokra nyúlnak vissza, így számos eltérés alakult ki az elmúlt másfél évezredben.

A templokban első látásra érzékelhető, hogy a római katolikusok előszeretettel ábrázolják a szenteket szobrokon, míg az ortodoxok festett és részlegesen domborművel fedett ikonokkal teszik ugyanezt.

A katolikusok térde borulva imádkoznak, az ortodoxok állva kerülnek áhítatba.

Szertartásokhoz kovász nélküli kenyeret használnak a katolikusok, az ortodoxok kovászos kenyérrel celebrálnak.

A cölibátus a katolikus papokkal szemben követelmény, az ortodoxok engedik a házaséletet papjaiknak.

Naptár

1923-ig minden keleti templom a régi Julianus-naptárt használta (i.e. 45-ben vezette be Julius cézár), ma pedig az ortodoxok már 13 nappal a római katolikusok által használt Gergely-naptár mögött vannak (1582-ben vezette be XIII. Gergely pápa).

Az egyházi ünnepek, így a karácsony ünneplése is különböző napokra esnek elvileg, de számos ortodox közösség az új naptárt követi az ünnepek tekintetében. Kivételt jelent a húsvét, aminek dátumát a régi naptár alapján számítják ki minden évben.

Spirituális és teológiai alapok tekintetében azonban közel áll a keleti és a nyugati kereszténység. Az elmúlt évszázadokban többször történt kísérlet a két egyház egyesítésére, de az elmúlt másfél évezred gazdag hagyományrendszere miatt egyik próbálkozás sem járt sikerrel.

Euronews






Back to Top ↑