Diplomácia

2018. 01. 13.

Elhidegült szövetségesek



A napokban újabb mélységet ért el az évek óta feszült diplomáciai viszony Washington és Ankara között. Recep Tayyip Erdogan török államfő egy csütörtöki beszédében már nyíltan kétségbe vonta az Egyesült Államok és a Törökország közötti stratégiai partnerséget. Az egyre éleződő konfliktusból azonban egyik fél sem profitál.

Alig ült el a tavaly év végi vízumbotrány, a napokban újabb diplomáciai pengeváltás alakult ki az Egyesült Államok és Törökország között. Az ügy hátterében az áll, hogy az amerikai külügyminisztériuma lehetséges terrortámadásokra és a török hatóságok általi önkényes letartóztatásokra figyelmeztette a Törökországba utazó amerikai állampolgárokat. Előbbit a török–szíriai határ mentén fekvő tartományokban tapasztalható biztonsági helyzettel, míg utóbbit és a másfél éve folyamatosan érvényben lévő rendkívüli állapotra hivatkozva indokolták.

Ankarában komoly felháborodást eredményezett a lépés, és hasonló tartalmú utazási tanácsokat adtak ki a tengerentúlra utazó törököknek. A török külügy aggasztónak nevezte az Egyesült Államokban tapasztalható erőszakot, amelynek több alkalommal voltak muszlimok az áldozatai. A török állampolgárok „önkényes” letartóztatását ugyancsak valós veszélynek vélik, amit arra alapoznak, hogy az amerikai hatóságok a közelmúltban két befolyásos török gazdasági vezetőt is eljárás alá vettek.

A török–iráni–azeri állampolgárságú Reza Zarrabot azzal vádolta a szövetségi ügyészség, hogy illegális pénzügyi tranzakciókkal játszotta ki az Irán elleni nemzetközi tranzakciókat. Az üzletember egészen letartóztatásáig közeli kapcsolatokat ápolt a török politikai elittel, sajtóhírek szerint az államfőhöz is bejárása volt. Zarrab korábban 4,5 millió dollárral támogatta Erdogan feleségének jótékonysági alapítványát. A török kormány és média is egyaránt az elnökkel szembeni személyes támadásként kezelte az eljárást.

Egy nappal azt követően, hogy a Zarrab beismerő vallomást tett az amerikai szövetségi bíróságon, a férfi és családja vagyonát is lefoglalták a török hatóságok. Az ügyben az egyik török állami bank, a Halkbank egyik munkatársát Mehmet Hakan Atillát is bűnösnek találta az amerikai bíróság. A török politika az ítélet után újfent élesen kikelt az amerikai eljárással szemben, amelyet felháborítónak neveztek.

Erősödő Amerika-ellenesség Törökországban

A törökökben komoly bizalomvesztés alakult ki az amerikaiakkal szemben – mondta el portálunknak Egeresi Zoltán Törökország-szakértő. A kutató hangsúlyozta, hogy a feszült viszony hátterében elsősorban a 2016. július 15-i puccskísérlet, és az annak szervezésével vádolt hitszónok kiadatása áll. A török kormány az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülent vádolja azzal, hogy a vallási köntösben tetszelgő szervezetét felhasználva erőszakos módszerekkel akarta megdönteni a demokratikusan megválasztott hatalmat.

Egeresi kiemelte, hogy a Gülen-kiadatás elmaradása miatt számottevően megemelkedett az Amerika-ellenesség Törökországban. Míg 2013-ban 41 százalék(!) vélte úgy, hogy az Egyesült Államok veszélyt jelent Törökországra, addig ezzel az állítással a legfrissebb adatok szerint most a törökök kétharmada ért egyet – mutatott rá a szakértő. Megjegyezte: az Amerika-ellenes narratíva erősödésében jelentős szerepet játszott a török kormánypárti sajtó, amely sajátos értelmezésben interpretálta az ügy kapcsán felmerülő történéseket.

Erdogan elnök csütörtökön tartott beszédében megkérdőjelezte a Washington és Ankara közötti stratégiai partnerséget, és bejelentette, hogy a jövőben egyetlen terroristát sem adnak át az Egyesült Államoknak, amíg az amerikaiak ki nem toloncolják Gülent.

Kurdok a középpontban

Önmagában a Gülen-üggyel azonban nem magyarázható a diplomáciai konfliktus a két ország között, a szíriai rendezés kapcsán ugyancsak markáns ellentét tapasztalható Washington és Ankara között – emlékeztetett Egeresi. Az amerikaiak fegyverekkel, különleges alakulatokkal és légi csapásokkal is támogatják a helyi kurd erők (YPG) harcát az iszlamisták ellen. Törökország ugyanakkor biztonsági kihívásként tekint a YPG-re, mivel Ankara szerint a szervezet organikus kapcsolatban áll a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), ami 1978 óta harcban áll a török állammal.

Az amerikai–török kapcsolatok megromlása 2014 őszére vezethető vissza. Ekkor folyt a határ menti Kobane ostroma, mellyel a világsajtó jelentős terjedelemben foglalkozott. A helyi kurd erőknek amerikai segítséggel sikerült megtörni az Iszlám Állam offenzíváit, és innen kiindulva sikerült visszahódítani Észak-Szíriát a radikálisoktól. A török vezetés nem engedte meg, hogy török állampolgárok csatlakozzanak a felszabadító harcokhoz, ami miatt napokig tartó zavargások alakultak ki az ország dél-keleti régióiban. A felháborodást csak erőszakos módszerekkel sikerült megfékezni. Az utcai harcokban 31 civil vesztette életét.

Washingtonban rossz szemmel tekintettek a török kormány kemény fellépésére. A szíriai konfliktus kapcsán jelentkező szembenállás azonban 2016-ra erősödött meg igazán – mondta Egeresi. A törökök ugyanis intervenciót hajtottak végre a polgárháború sújtotta országban, ám az Iszlám Államnak a régióból való kiűzésével párhuzamosan a fő célpontjuk a két különálló kurd enklávé stratégiai összeköttetésének megakadályozása állt.

A szakértő azonban fontosnak tartotta leszögezni, hogy ugyan az amerikaiak a szíriai harcokban egyértelműen a kurdok oldalán állnak, de az oroszok is együttműködnek a YPG-vel, így Ankarának nem sikerült maradandó eredményeket elérnie. Még úgy sem, hogy oroszlánszerepet vállaltak a nyugati szereplők által bojkottált asztanai béketárgyalások nyélbe ütésében. Egeresi úgy véli, hogy a török vezetés a közeljövőben éppen ezért inkább egyensúlyozó politikát fog folytatni. Ez támaszthatja alá Emmanuel Macron francai államfő és Erdogan év eleji találkozója, valamint a német és a török külügyminiszter megbeszélése Berlinben.

Washington és Ankara szembenállása a NATO szempontjából is problémás, ám a szakértő szerint valószínűtlen, hogy a török vezetés kilépne a katonai szövetségből, ugyanis továbbra is stratégiai érdekük fűződik a nyugatiakkal való együttműködéshez. A fagyos viszony ugyanakkor rendkívül megnehezíti az érdekérvényesítést Ankara szempontjából.

Orientalista.hu – Hirado.hu

, , , , , , , ,






Back to Top ↑