Pakisztán

2016. 07. 21.

Elhunyt Abdul Szattár Edhi, a „pakisztáni Teréz anya”



Július 8-án, nyolcvannyolc éves korában halt meg Karacsiban a legnagyobb pakisztáni segélyszervezet alapítója, akit nemzeti hősként tiszteltek hazájában. Muszlim volt, aszketikus életet élt, válogatás nélkül segített minden rászorulón.

Edhi az aszketizmus és az emberség példája volt sokak számára egy olyan országban, ahol hatalmas méreteket ölt a népet elszegényítő politikai korrupció és gyakori a szektás, vallási alapú erőszak. Élő szentként tisztelték hazájában, már életében Kalkuttai Teréz anyáéhoz hasonlították tevékenységét: megkülönböztetés nélkül szolgálta a rászorulókat.

Azt kérte, ugyanabban a ruhában temessék el, amelyet mindig viselt, és felajánlotta a szerveit a kórházaknak – tájékoztatott fia, Fajszál Edhi. Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnök nemzeti gyásznapot hirdetett, és poszthumusz megítélte számára a legnagyobb állami kitüntetést. „Isten szeretetének valódi megtestesülése volt a kiszolgáltatottak számára” – mondta az elhunyt tiszteletére tartott állami búcsúztatón.

 

Edhi Gudzsarátban született 1928-ban kereskedőcsaládban. 1947-ben, Pakisztán és India szétválásakor Pakisztánba költözött. Édesanyja lebénult, és mentális problémákkal küzdött, Edhi pedig azt látta, hogy az államtól nem várhat segítséget. Ekkor megszületett benne a vágy, hogy édesanyja mellett segítsen mindazoknak a betegeknek, akik országában nem számíthatnak más segítségre.

 

„Amikor Indiába érkeztem, semmi máshoz nem értettem. Adni, elvárások nélkül: ez az iszlám egyik tanítása. Nem értem a szent háborúkat, a más vallások elleni küzdelmet. Micsoda időveszteség! Az iszlám azt akarja, hogy az emberiség békében éljen. Lényege, hogy tegyünk másokért. Nem szavakkal, magyarázatokkal, hanem csakis példák által értjük ezt meg. Ha gyakorlattá teszem Isten tanítását, méltónak érzem magam arra, hogy megszülettem.”

1951-ben Karacsiban sikerült megnyitnia első kórházát: ez volt az első kis csírája annak a hatalmas, egész országot átfogó intézményrendszernek, amely az elkövetkező években kiépült a rászorulók megsegítésére. Az általa létrehozott rendszer leginkább látható jelképe az az 1500 mentőautó, amely a gyakori véres merényletek után a sebesültek segítségére siet. „Az elsőt ötven éve vettem, az utcán koldultam érte alamizsnáért. Ötvenöt dollár volt. Nem kell szégyellni, ha az ember segítséget kér. És azt is megtanultam, hogy amikor a gazdagok adnak valamit, nem néznek az ember szemébe” – idézte fel egy interjúban.

Szerény, aszketikus életet élt, két váltás ruhája volt, egy ablaktalan szobában aludt az alapítvány irodái mellett. Az állami, illetve bűnözői csoportok befolyása veszélyt jelentett alapítványa számára, emiatt is döntött úgy, hogy nem fogad el sem állami támogatást, sem pedig olyan emberek segítségét, akiknek nem világosak a szándékai. Az általa alapított intézményrendszer teljes egészében magánszemélyek adományaiból működik. Két szervezetet alapított, Edhi Trust és Edhi Foundation néven; bevándorlókkal, idősekkel, betegekkel, elhagyott gyerekekkel foglalkoznak. Hozzá hasonló szegény emberek a munkatársai is: szegények dolgoznak a szegényekért.

„Abdul Szattár Edhi megmutatta Pakisztán emberi arcát. Muszlim volt, aki életét felebarátainak, a segítő szeretetnek szentelte, mindenfajta megkülönböztetés nélkül. Sok katolikusnak is segített. Megtanított minket arra, hogy a szeretetnek nincsenek határai, korlátai” – mondta el a Fides katolikus hírügynökségnek Emmanuel Parvez, a Fajszalábádtól 25 kilométerre fekvő Panszara plébánosa.

A pakisztáni püspöki konferencia igazságosság és béke bizottsága közleményt adott ki Edhi halálára, amelyben így fogalmaznak: „Abdul Szattár Edhi példa volt az egész nemzet számára, az emberekért végzett szolgálata Isten szeretetének megnyilvánulása volt. Betölthetetlen űrt hagyott maga után.” Méltatják fáradhatatlan küzdelmét a szegények és a kirekesztettek érdekében. Külön kiemelik az Edhi Alapítvány mentőszolgálatát, amely az egész ország terültén működik, a terrortámadások és a természeti katasztrófák idején nélkülözhetetlen szolgáltatást nyújtva. Biztosítják az alapítványt segítségükről annak érdekében, hogy továbbra is végezhesse nemes tevékenységét.

 

Orientalista.hu – Magyar Kurír






Back to Top ↑