Publicisztika rafszandzsani-irani-elnok

2017. 01. 10.

Elhunyt Rafsanğānī, Irán korább elnöke – De ki is távozott?



2017 január 8-a este infarktust kapott, majd röviddel kórházba szállítása után elhúnyt az iráni politikai élet egyik legfontosabb egyénisége. Bár halála a térségen kívül talán nem vált ki nagy érdeklődést, mégis ennek a változásnak óriási a lelki hatása a perzsa többségű országra.

Elhúnyt Rafsanğānī, Irán korább elnöke De ki is távozott? Teljes nevén ‘Alī Akbar Hāšemī Rafsanğānī 1934-ben született az ország keleti részén, Kermān tartományban egy gazdag kereskedő családba. Hamar vallási pályára lépett és Qomban, Irán legszentebb városában együtt tanult Homeīnī ayatollahhal, az ország ’79 utáni vezetőjével. Tanárai közt a monarchia utáni iráni vallási-politikai élet szinte összes meghatározó személyisége ott volt. Politikai tevékenységéért a sah állambiztonsága számos alkalommal letartóztatta.

Az 1979-as Iszlám Forradalom után, bár annak nem volt meghatározó alakja, hamar emelkedett a politikai ranglétrán, elsősorban a Homeīnīvel való szoros személyi kapcsolata miatt. A klérus azon fiatalabb tagjai közé tártozott, akik szerencséjüket az államfőhöz való feltétlen hűségüket köszönhették. Kivette részét úgy az Irakkal szembeni háborúból, mint a forradalom utáni belharcból, megyek soránkét merényletkísérletet is túlélt. Az ország szinte minden fontosabb pozícióját betöltötte. 1979-től szűk egy évig belügyminiszter, majd 1980-tól az országgyűlés tagja, melynek 1980-tól 1989-ig elnöke volt. Ekkor lett az Iszlám Köztársaság harmadik elnöke két ciklusra, amikor is rá hárult az ország helyzetének rendezése a forradalom és az Irakkal szembeni nyolc éves háború után.

Bár elnöksége idején kifejezetten kemény kezűnek, sokszor kegyetlennek tartották, sok tekintetben sikerrel rendezte az ország belső helyzetét, gazdasági rendszerét, és nagyban hozzájárult külpolitikai stabilitásához is. Olyan mélyreható reformok fűződnek a nevéhez, mint az atomprogram újraindítása, a gazdaság szabadpiaci liberalizálása, az Azad Egyetemek programja, vagy a teheráni metró. Az utána következő Hātamī elnök nevével fémjelzett reform korszak alapjait ő rakta le. 1989- től haláláig a Rendszer Célszerűségének Tanácsa – ‘Alī Hāmeneī államfő legfőbb tanácsadó testülete – főtitkára, 1983-tól haláláig folyamatosan újraválasztva a Tapasztaltak Tanácsának tagja. Ez utóbbi, követlenül választott testület feladata az államfő ellenőrzése, illetve alkalmasint az új államfő megválasztása.

Bár neve sokszor vegyült a korrupcióval, mégis az iráni politikai élet olyan meghatározó alakja volt, aki elnöki mandátuma után is az egyik legmeghatározóbb, sokszor közvetített a különböző csoportok között. Fanyar, sokszor csípős humorával igazi egyéniség volt, akit még ellenfelei is tiszteltek. Bár vallási címe ellenére nem tartozott a nagy teológusok közé, kifejezetten pragmatikus politikus volt, mégis posztjain viszonylag sikeres. 1989-ben döntően neki volt köszönhető, hogy Homeīnī ajatollah után az egyszemélyi államfői poszt megmaradt és annak élére a mai Legfelsőbb Vezető, ‘Alī Hāmeneī került. 2005-ben ismét indult az elnöki címért, ám akkor a második körben alúlmaradt Maḥmūd Aḥmadižāddal szemben. A 2009-es választásoktól távol tartotta magát, ám az utána kitört elégedetlenségi hullámban közvetítőként működött, és komoly szerepe volt a helyzet rendezésében. 2013-ban még egyszer jelöltette magát az elnökválasztáson, ám akkor az Őrök Tanácsa – egyfajta alkotmánybíróságként működő 12 fős testület, mely minden posztra megszűrí a megválasztható jelölteket – ekkor már eltiltotta őt, arra való hivatkozással, hogy ilyen magas korban már nem varható hasznos munka egy embertől, és sajnos megvan az esélye, hogy nem éri meg a ciklus végét. Rafsanğānī fanyar humorával úgy reagált akkor, hogy kemény szavak ezek egy olyan testülettől, melybe vele egykorú, vagy nála idősebb emberek ülnek. A sors iróniája, hogy az akkori tagok mind élnek, míg ha Rafsanğānīt elnökké választják, valóban nem töltötte volna ki mandátumát. Bár máris elindultak a találgatások, hogy halála hogyan hat majd a nyáron következő elnökválasztásra, a mostani elnök, Ḥasan Rōḥānī újraválasztásához kevés kétség fér, hiszen eredményesen vezette az atomtárgyalásokat. Irán helyzete látványosan erősödött az utóbbi 3-5 évben a térségben, megannyi kihívás, mint a Szaúd-Arábiával való viták, az iraki, vagy a szíriai válság, vagy a Törökországgal való sokszor terhes kapcsolat ellenére. Halála egy tekintetben azonban mégis kérdéseket vet fel. A 2017-21 közti elnöki alatt ugyanis sejthető, hogy államfő változásra is sor kerül majd, és egy új személy fogja elfoglalni a posztot, melyet egykor Homeīnī ajatollah töltött be. Minthogy a mostani államfő 1989-es megválasztása mögötti mahinációk feje Rafsanğānī volt, várható volt, hogy ezt a meghatározó változást is ő egyengeti majd. Így hát életműve ebben a tekintetben befejezetlen maradt, nem tudta levezényelni a nagy generációváltást a hatalom legfelsőbb berkeiben.

Halálával az Iszlám Forradalom fiatalabb generációjának nagy alakja, az új Irán arculatának egyik meghatározója, ‘Alī Hāmeneī Legfelsőbb vezető legközelebbi bizalmasa távozott. Miközben a diplomáciai részvét táviratok még érkeznek, az állam pedig három napos gyászt rendelt el, Teherán utcáit ellepték a gyászmenetek. Akbar Hāšemī Rafsanğānī 82 éves volt.

Orientalista.hu – Sógor Dániel

Címkék: , , ,






Back to Top ↑