Kaukázus

2017. 06. 22.

Erősödni fog a terrorveszély a Kaukázusban



Miközben a nyugati sajtó az európai terrortámadásokról részletesen beszámol, és alapos elemzésnek veti alá őket, nem feledkezik meg az al-Kaida afrikai szervezeteiről, a Boko Haram, az AQIM, illetve a Sabab áldatlan tevékenységéről sem.

Megfeledkezik azonban az Észak-Kauká­zus térségéről, ahol Dagesztán a legfertőzöttebb köztársaság: nem telik el egy hónap sem úgy, hogy a rendfenntartó erők legalább egyszer-kétszer ne keveredjenek véres, legtöbbször halálos áldozatokat követelő tűzharcba a lázadókkal.

A dagesztáni terrorizmus igen sajátos vonásokkal bír. Természetesen a legfőbb jellemzői itt is a véres merényletek, emberrablások-kivégzések és a rendőrséggel, illetve az FSZB-vel (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) való rendszeres fegyveres konfliktusok, no és persze az iszlám jelleg.

Mindazonáltal a helyi terrorszervezetek nem lázadnak az orosz jelenlét ellen és nem követnek el tömeges merényleteket a békés polgárokkal szemben – célpontjaik a helyi hatalom képviselői, illetve a rendfenntartó erők, mert azok a nagy, egymással ellenséges etnikai klánok képviselői, zsoldosai, akik a szervezeteket pénzelik, informálják, fegyveresen védik.

HATODIK ÉVE BÉNÍTJA A DAGESZTÁNI HÉTKÖZNAPOKAT A RADIKÁLISOKKAL VÍVOTT HÁBORÚ

– Dagesztánban az államapparátus krízise figyelhető meg, a valódi hatalom nem az állam, hanem rokoni-etnikai klánok kezében összpontosul, akik mint állami vezetők az állam ellen dolgoznak – állítja Andrej Epifancev Kauká­zus-szakértő. Kollégája, Irina Sztarodubrovszkaja szerint a klánok vezetői elleni fellépést rendkívül körültekintően kell végezni, mert ha az egyik nemzetiséget a hét nagy közül kihagyják, a köztársaság etnikai háborúba keveredhet.

Napjaink összetett válsághelyzetének történelmi gyökerei vannak, ugyanis Dagesztán nem követelt magának függetlenséget a Szovjetunió szétesésekor, ezért ott sokáig béke honolt, de a gazdasági-szociális válság, a növekvő korrupció, az ideológiai vákuum, no és a szomszéd Csecsenföldön zajló háborúk hatására egyre több, fiatalokból álló szélsőséges csoport jött létre. 2013-ban a köztársaság belügyminisztériuma szerint már tíz önálló terrorszervezet működött Dagesztánban.

Elsőként a leghírhedtebb, a csecsen lázadók szárnyainak védelme alatt létrejött Dzsamat Sariat terrorcsoport lépett színre. Az oroszországi főügyészség adatai szerint 2016-ban a terrorizmussal kapcsolatos események száma megközelítette az ezret, amelyekkel összefüggésben több mint 260 személyt azonosítottak a rendfenntartó erők. Legutóbb május 19-én semmisítettek meg négy feltételezett terroristát egy családi házban, akik nem voltak hajlandóak megadni magukat a terrorelhárítók fegyvereseinek. A rendvédelmi erők szerint a dzsihadisták a helyi polgármester elleni merényletre készültek.

Az ilyen akciókat követően az adott területen szokás szerint bevezetik a KTO-rendszert (terrorellenes hadműveleti rezsim), amely sokban hasonlít a hadiállapotra. A rendfenntartó erők számára tejhatalmat nyújt, többek között lehetőséget ad arra, hogy lehallgassák a telefonokat, ellenőrizzék az internetforgalmat, vagy akár be is szüntessék kommunikációs és hír­közlő eszközök használatát, birtokba vegyék az állampolgárok járműveit, otthonait vagy akár ki is telepítsék a helyi lakosságot.

– A polgárok, akiknek az érdekében mindez történik, határozottan elégedetlenek a KTO bevezetésével. Szerintük erősen csorbulnak az emberi jogaik: a békés lakosságé ugyanúgy, mint a letartóztatottaké és a lelőtt, „feltételezett terroristák” rokonaiké. Ráadásul a nyomorban és a korrupcióban fuldokló emberek nincsenek bizalommal sem a helyi, sem a központi hatalommal szemben – írja Ruszlan Magomedov, a Csernovik elektronikus újság elemzője.

Mindazonáltal érdekes tény, hogy a rendőrséggel szembeni támadásokat nem sorolják a terrorakciók közé, ezért lehetett a 2015–2016-os éveket terrorakció-mentesnek nyilvánítani. Megjegyzendő azonban, hogy az utóbbi időben a fegyveres összecsapások száma elenyésző, a terroristák aktivitása általában csökkent. – Ennek azonban elsősorban az az oka, hogy a szélsőséges fiata­lokat felszívták a közel-keleti háborúk, de napjainkban már szivárognak vissza, mint harcedzett, ideológiai­lag megerősödött és bosszúéhes dzsihadisták, akik közül egyesek már az Iszlám Állam kiterjesztésére is törekszenek – mondta Alekszandr Cserkaszov, a Memorial jogvédő tanács központjának elnöke. – A főleg Szíriában harcoló dagesztániak száma mára meghaladja az ezret – tette hozzá Szvetlana Iszajeva helyi jogvédő.

Megdöbbentő tény, hogy a három fegyveres szélsőséges halálát követelő április 12-i tűzharc éppen azután tört­ént, hogy Ramazan Abdulatipov, a köztársaság elnöke napokig azt mantrázta, hogy országában végeztek a terror­szervezetekkel. – Az egyik kulcsfontosságú eredményünk az, hogy Dagesztánban gyakorlatilag felszámoltuk az összes diverzáns terrorista csoportot – közölte diadalittasan az ország első embere.

Magyar Idők – Erdélyi Eszkimó Péter

Címkék: , , ,






Back to Top ↑