Európa

2017. 10. 02.

Európa keresztény jövője az összefogásban rejlik: nemzetközi szimpózium Londonban



Szeptember 22-én, Oroszország Nagy-Britanniába kirendelt nagykövete londoni rezidenciáján nemzetközi szimpóziumot tartottak Európa keresztény jövője címmel. A vitaindító beszédet Hilarion Alfejev metropolita, a moszkvai pátriárkátus Külső Egyházi Kapcsolatok Osztályának vezetője tartotta, akit szeptember 26-án Ferenc pápa kihallgatáson fogadott a vatikáni Szent Márta-házban.

A szimpóziumon diplomaták, politikusok, vállalkozók és vallási felekezetek vezetői vettek részt, a különféle keresztény egyházak képviselői között jelen volt Edward Joseph Adams érsek, az Egyesült Királyság apostoli nunciusa is.

A Pápai Külmissziók Intézetének (PIME) hírügynöksége, az AsiaNews Oroszország és az európai keresztények a földrész üdvösségéért – című, szeptember 25-én megjelent cikkében számolt be az eseményről.
Ma világszerte a kereszténység a legüldözöttebb vallás

Hilarion metropolita beszédében azokat a legfontosabb elveket foglalta össze, amelyek Európát és a Nyugatot illetően évek óta meghatározzák az orosz ortodox egyház állásfoglalását, főleg Kirill pátriárka hangja révén. Ezek az állásfoglalások ösztönözték nagy részben Putyin elnök politikáját is az Oroszország és a globalizált világ nagyhatalmai közötti kapcsolatok etikai aspektusaira vonatkozóan.

A metropolita beszédének középpontjában Európa jövője állt, különös tekintettel a kereszténység helyzetére az öreg földrészen. Hilarion szerint, aki idézte a legfrissebb statisztikai adatokat, ma a kereszténység világszerte a legüldözöttebb vallás és új kihívásokkal is szembe kell néznie, amelyek veszélyeztetik “a személyek életének erkölcsi alapjait, hitüket és értékrendjüket”.

Migráció és szekularizáció

Ezek között a kihívások között, amelyek “megváltoztatják Európa etikai és vallási körképét”, első helyet foglal el a rendkívül súlyos migráns válság, a legnagyobb méretű a második világháború végét követően. A válságot katonai konfliktusok és a közel-keleti országok gazdasági problémái váltották ki. Az orosz főpásztor idézte az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex néhány hivatalos adatát, miszerint mindössze 2015-ben 1 millió 800 ezer migráns érkezett az Európai Unióba. Az ENSZ adatai szerint az európai országokban a migránsok száma a 2000-ben rögzített 49 millió 300 ezerről 2015-re 76 millió 100 ezerre nőtt. Ugyancsak az ENSZ által végzett kutatások szerint világszerte a felnőtt lakosság 1,3%-a (66 millió személy) készül arra, hogy végleg elhagyja hazáját, főleg a leggazdagabb európai országokat célozva meg.

A Nyugattal ellentétben, Oroszországban egyre nő a vallásos emberek száma

A metropolita szerint a földrész legfőbb problémája az “európai társadalom szekularizációja”. Utalással különböző forrásokra és statisztikai felmérésekre Hilarion hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniában immár az állampolgárok több mint a fele nem vallja magát egyetlen vallás követőjének sem és hasonló az arány sok más nyugat-európai országban. A földrész keleti részén azonban, különösen Oroszországban, a felmérések ezzel ellentétes tendenciát mutatnak: az egyik legnagyobb orosz kutatóközpont, a Levada szerint, az ateisták és a kifejezetten nem hívők száma a 2015-ös 26%-ról 2017-ben 13%-ra csökkent az országban. A maradék 87%, bár nem lehet őket gyakorló hívek összességének tekinteni, “a hagyományos vallások hatáskörébe” tartozik, miközben egyre nő azoknak a száma, akik “nagyon vallásosnak” vallják magukat.

Menekülés a hittől

Felidézve a bolsevik forradalom századik évfordulóját, a moszkvai pátriárkátus külügyi kapcsolatok osztályának vezetője ismételten leszögezte, hogy az 1917-es katasztrófa megsemmisítette a társadalom több fontos rétegét; a nemeseket, a kozákokat, a papságot és a tehetős parasztságot, akiket a „nép ellenségeinek” kiáltottak ki. A kommunista ideológia kegyetlen vallásüldözésének hívők milliói estek áldozatul. Hilarion metropolita a Zsidóknak írt levélből vett idézettel utalt a kommunista elnyomás végtelen számú vértanúja és hitvallója szenvedésére: „Némelyek kínpadra jutottak, de nem fogadták el a szabadságot, csak hogy dicsőségesebb feltámadásban részesüljenek. Mások gúnyt és megostorozást, sőt bilincseket és börtönt tűrtek el” (Zsid 11,35-36).

A mai időket Oroszország forradalmi korszakának állapotához hasonlítva Hilarion megállapította, hogy a kereszténység meggyengülése a nyugati világban az orosz birodalom 1917 előtti helyzetét idézi emlékezetbe, amikor az arisztokrácia és az értelmiség elmenekült a hittől, és a lakosság jó része követte őket. A kommunista forradalom tragédiájáért Kirill pátriárka is több beszédében az orosz értelmiségi elitet teszi felelőssé.

A keresztény Európa történelmi küldetése

A két világháború után, amelyek felforgatták az európai kontinens földrajzát és intézményeit, a Nyugat megpróbálta feltartóztatni az ateista propaganda és a kommunista ideológia terjeszkedését, főleg a katolikus egyház vezetésével. A metropolita megállapította:

„A Vatikán az európai egységre alapozta antikommunista harcát, a nyugat-európai kereszténydemokrata pártok tevékenységének köszönhetően. XII. Piusz pápa támogatta egy Európai Közösség létrehozását, a keresztény Európa történelmi küldetésének részeként”.

A keresztény önazonosság öngyilkossága

Emlékezve az egységes Európa alapítóira, mint Schuman, Adenauer és De Gasperi, az orosz főpásztor megjegyezte, hogy elképzelésüket a későbbiekben teljesen figyelmen kívül hagyták, még a létesítő okiratokból is kihagyták Európa keresztény gyökereit.

Ma Európában a szekuláris világnézet monopóliuma honosodott meg, ami a társadalmi életben a vallásos nézet diszkriminációjában nyilvánul meg. Az olyan témákban, mint a család, az élet védelme, a természetes fogantatás, a szexuális irányultság, Európa saját önazonosságának teljes öngyilkossága felé halad. A demográfiai válság következtében Európában a jövőben más népek élnek majd, más vallásokkal, más kultúrákkal és más értékrendekkel.

Mindennek oka a szélsőséges liberális ideológia, amely kizárja a vallást azzal az ürüggyel, hogy minden téren kedvezzen az emberi jogok megvalósításának. Jól szervezett kisebbségi csoportok sikeresen rákényszerítik akaratukat a többségre az emberi jogok tiszteletben tartására hivatkozva. Ma a kisebbség diktatúrájának lehetünk a tanúi a nagytöbbség felett – állapította meg Hilarion metropolita. Annak a szilárd meggyőződésének adott hangot, hogy egy olyan Európa, amely lemond Krisztusról, nem lesz képes megőrizni kulturális és spirituális önazonosságát.

Európa keresztényei együttesen védjék meg közös értékeiket

Hilarion, volokolamszki metropolita, a Külső Egyházi Kapcsolatok Osztályának vezetője londoni beszéde végén felhívással fordult az egyházakhoz a keresztény Európa végleges eltűnése ellen. Az elnyomás jelenlegi helyzetében, amelyet különféle hatalmi csoportok gyakorolnak a keresztény erkölcs hagyományos szempontjaival összegyeztethetetlen eszméket javasolva, nélkülözhetetlen az egyházak erőfeszítéseinek egyesítése.

Ezeknek a folyamatoknak az ellensúlyozására együtt kell működni a tömegtájékoztatás és a jogi támogatás terén, hirdetve minden szinten a közös keresztény értékeket.

„Európa keresztényei fogjanak össze azoknak az értékeknek a védelme érdekében, amelyekre évszázadokon át a földrész épült, hallják meg a föld minden részén élő keresztények siralmait és szenvedéseit, magukénak érezve azokat”.

Orientalista.hu – Radio Vaticana

 

Címkék: , , , , , , , ,






Back to Top ↑