Lapszemle

2016. 08. 21.

Európában hirtelen téma lett, hogy mi folyik a mecsetekben



Külföldi iszlám országokból finanszírozzák az európai mecsetépítéseket, amelyek az utóbbi időben egyre többet szolgáltatnak híranyagot a nyugati sajtóban, ahol már gyűlölet-mecsetekről, fegyverraktárakról és olyan szellemi műhelyekről írnak, amelyek a terrorizmust propagálják.

Nyugat-Európában kilencszáz körüli úgynevezett no-go zónák száma, amelyeket a hatóságok nem vagy nehezen képesek ellenőrzésük alatt tartani, ahol a befogadó társadalom írott vagy íratlan normái alig érvényesülnek. A német rendőri szakszervezet vezetője már évekkel ezelőtt figyelmeztetett, hogy több nagyváros egyes részeiben alig mernek leparkolni a rendőrök, mert tudják, hogy negyvenen-ötvenen néznének velük farkasszemet. Ezek a zónák rendszerint azokat a városrészeket jelentik, ahol nagyszámú muszlim bevándorlók élnek.

Hátsó udvari mecsetek – így hívja például a német sajtó azokat a nehezen ellenőrizhető, sokszor a hatóságok tudta nélkül működő imahelyeket, ahol radikális iszlamista tanokkal tömik az erre fogékonyakat.

A hatóságok 90 mecsetet tartanak megfigyelés alatt. Ezek „hátsó udvarokban működő” intézmények, amelyekben gyűlöletet prédikálnak.

Bár a mecsetek nem egyformák, de döntő többségükben arra buzdítják a híveiket, hogy adakozzanak a szent háború céljaira.”– tette közzé az a tanulmány, amelynek címe: „Saria és erőszak a mecsetekben. Ebből kiderült, hogy bár a mecsetek nem egyformák, de döntő többségükben arra buzdítják a híveiket, hogy adakozzanak a szent háború céljaira.

Egy angol ügyvéd már évek óta tanulmányozza a mecsetekkel, azok építésével kapcsolatos híreket, szereplései alapján „mecsetirtónak” nevezték el. Gavin Boby állítása szerint londoni és müncheni mecsetekben is találtak már fegyvereket és harci eszközöket.

FRANCIAORSZÁGBAN MOST ÉBREDNEK

Az Európa legnagyobb muszlim közösségével rendelkező Franciaország az utóbbi idők hatására kezd lépni erőteljesebben abba az irányba, hogy ellenőrizzék, mi folyik a mecsetekben.

Manuel Valls miniszterelnök a nizzai és a normandiai merényletet követően beszélt arról, hogy véget kell vetni a mecsetépítések külföldi finanszírozásának. Valls több tucat prominens franciaországi muszlim vezetővel közösen felhívást intézett az országhoz: küzdeni kell a fiatal muszlimok radikalizálódása ellen, illetve a békés, mérsékelt iszlámot kell pártolni.

Ugyanakkor bírálói szerint a szocialista politikus szavai azért is hiteltelenek, mert egy Szaúd-Arábia által pénzelt nizzai mecset megnyitását sem tudta megakadályozni. Egész Európában is komoly aggályok övezik a szaúdi befolyást, mivel Szaúd-Arábia az iszlám ultrakonzervatív irányzatát, a vahhábizmust terjeszti.

Megfigyelők szerint a mecsetekre és imaházakra gyakorolt külföldi befolyás valóban elősegítheti az oda járók radikalizálódását. A francia belügyminiszter szerint az elmúlt hónapokban húsz olyan iszlám imahelyet zártak be, amelyek szélsőséges eszméket terjesztettek. Bernard Cazeneuve is megerősítette, hogy a kormány egy olyan rendszer kidolgozásán munkálkodik, amely teljes átláthatóságot biztosít a mecsetek finanszírozását illetően, de közben szigorúan előírják a köztársaság szekuláris alapelveinek tiszteletét is.

Dolgoznak a franciaországi imámképzés fejlesztésén is, hogy a vallási vezetők tisztában legyenek az ország történelmével és intézményei működésével. Párizs már tavaly, a terrortámadások előtt felvetette, hogy be akarja tiltani a katari és szaúdi pénzadományokat a vallásos intézményeknek, mivel attól tart, hogy az Öböl-térségből érkező radikális eszmék rossz hatással vannak a fiatalokra.

Viszont több nagyváros lepusztult külvárosi részeit is katari pénzből újítják fel, a katariak pedig tagadják, hogy ennek bármilyen kapcsolata lenne a politikával vagy a vallással, de számos tiltakozó úgy véli. a katariak a befolyásukat akarják kiterjeszteni a külvárosok arab származású lakóira.

Egyébként nemcsak Franciaországban ébredtek későn, Nagy-Britanniábanhúsz év kellett például ahhoz, hogy el tudjanak ítélni egy radikális hitszónokot.

Mindenesetre Franciaországban vannak, akik még több mecsetet építenének és migránsokkal népesítenék be az elhagyott falvakat.

A katolikus újvértanú, a rituálisan kivégzett Jacques Hamel atya halálának helyszínén, Saint-Étienne-du-Rouvray temploma mellett közvetlenül is épült egy mecset, a vallások közti párbeszéd jegyében adományozta át az egyház a helyi muszlim közösségnek a telket. A környéken felnövő Adel Kermiche-t azonban nem érintette meg a párbeszéd, hanem társával kivégezte a 84 esztendős atyát.

NÉMETORSZÁGBAN TÖRÖK BEFOLYÁSTÓL FÉLNEK

Az Iszlám Állam által kiképzett, de később kiugrott terrorista, Harry Sarfo is arról beszélt, hogy egy brémai mecsetben radikalizálódott.

A Welt am Sonntag című vasárnapi német lap szerint Ankarából irányítanakcsaknem ezer németországi mecsetet, és ennek révén több millió németországi muzulmán vallási életét befolyásolják Törökországból fizetett hitszónokok, mindezt a A Török Iszlamista Vallási Intézmények Unióján (DITIB) keresztül.

Nagyjából 970 olyan hitszónok dolgozik a DITIB hálózatához tartozó németországi mecsetekben, akiket a török állami vallásügyi hatóság küldött az országba. Megbízásuk öt évre szól.

A lap szerint a feladat az iszlám egy konzervatív szunnita válfajából és a török nyelvből álló „pántörök önazonosság” terjesztése és erősítése. A politika és a vallásos kultúra határai azonban esetenként összemosódnak, így előfordul, hogy a DITIB-hez tartozó mecsetekben a török kormánypártot, az Igazság és Fejlődés Pártját (AKP), valamint Recep Tayyip Erdogan török elnököt támogató propagandát folytatnak, de előfordulnak antiszemita megnyilatkozások is.

Az AKP ideológiája és a szalafizmus – a szélsőséges iszlamizmus Németországban leginkább elterjedt irányzata – közötti határ is elmosódik – mondta alapnak nyilatkozó vallástudós, aki szerint az „Erdogan-kozmosz” egy sor alapvető kérdésben, köztük az erőszak alkalmazása vagy a férfi-nő viszony ügyében egy igen konzervatív, az iszlám VII. századi állapotának megfelelő vallásfelfogáson alapul, és a radikalizálódás „előszobáját” jelenti. A fentiek a kölni és más városokban kitört nők elleni erőszak fényében különösen fontosak, hozzátéve, hogy a kölni imám egyenesen magukat, az erőszakot elszenvedett nőket tette felelőssé.

ARD német országos köztelevízió jelentése szerint a német kormány is felfigyelt a veszélyre – a török kormány évek óta együttműködik iszlamista és terrorista szervezetekkel a Közel- és a Közép-Keleten, és Recep Tayyip Erdogan államfő tevékenyen támogatja ezt a politikát – áll az ARD szerint a német kormány egy nem nyilvános elemzésében, amit persze Ankara azonnal kikért magának.

Ennek hatására nem meglepő, hogy a szövetségi belügyminisztérium államtitkára szerint a német államnak ellenőriznie kell a muzulmán vallási intézményeket, ahogy fogalmazott:„tudnunk kell, hogy mit prédikálnak a mecsetekben”.

CÉLPONTBAN A GYEREKEK

Ausztria lakosságának több mint húsz százaléka első vagy második generációs bevándorló, így nem meglepő, hogy a mecsetekben elhangzottak egyre jobban az érdeklődés középpontjába kerülnek.

Június közepén, öt év után mondott le posztjáról Fuat Sanat, a 250 muszlim szervezetet tömörítő, ernyőszervezet, az Ausztriai Iszlám Hitközség (IGGiÖ) elnöke. Ralph Ghadban berlini politológus és iszlámszakértő szerint az ATIB és a már korábban említett német megfelelője a DITIB Erdogan török elnök meghosszabbított karjaként működik, véli a szakértő. A mecsetekben így szalafista eszméket és a török kormánypárti propagandákat isterjesztenek.

Az év elején látott napvilágot egy tanulmány, amelyet a Bécsi Egyetem Iszlám Intézetének vezetője készített. Ebben kimutatta, hogy a bécsi óvodák szellemiségét áthatja a szalafista, politikai iszlám.

A német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) szerint Európában aggodalomra ad okot a kiskorúak és gyerekek körében tapasztalható radikalizálódás. Terrorturista lányokról beszéltek, Hollandiában pedig 70 olyan gyerekről van tudomása a helyi hírszerzőknek, akik az IÁ befolyása alá kerültek. Nagy port vert fel a két Ausztriából megszökött tinilány esete is, akik az Iszlám Államhoz csatlakoztak.

MECSETEK EURÓPA KELETI FELÉBEN

Oroszországban úgy döntöttek, úgy veszik elejét a szalafista pénzekből épített mecseteknek, ha saját kezükbe veszik a dolgokat. Vlagyimir Putyin tavaly, moszkvai nagymecset átadásakor azt mondta, hogy az épületben az iszlám humanista eszméit és igaz értékeit fogják terjeszteni – egyben elítélte az Iszlám Államot és kijelentette, hogy a terrorszervezet meghamisítja az iszlámot. A világ egyik legnagyobb mecsetét egyébként főként dagesztáni oligarchák pénzéből építették.

Nemcsak Nyugat-Európában épülnek mecsetek, Szlovénia fővárosában, Ljubljanában épül egy nagymecset, amely a tervek szerint 2017 őszén lesz kész. Nem csupán imahelyként, hanem oktatási és kulturális központként fog szolgálni. Bő egy esztendővel ezelőtt egy budapesti nagymecset terveiről is lehetett olvasni a hazai sajtóban, még egy látványterv is előkerült, de a az első kósza híreket nem követte semmilyen újabb információ, vagy történés.

MI LEHET A CÉL?

A marokkói születésű társadalomtudós, Abdesszamad Belhadzs korábban nem részletezett alapossággal tárja fel azokat a háttérben megbúvó törekvéseket, mozgatórugókat, amelyek rávilágítanak a dzsihádizmus, a mostani nyugat-európai merényletek, a migrációs válság és a közel-keleti háborúk közötti összefüggésekre. A mandiner.hu-nak adott interjúban főbb megállapításai közé tartozott, hogy az iszlám nem „termel” hanem foglal, kimeríti a megszállt terület erőforrásait, majd új helyet keres, valamint az is, hogy az iszlám értelmezésében a migráció Európa iszlamizálásának első lépcsője, végső célja a „gazdag föld”birtokbavétele.

Címkék: , ,






Back to Top ↑

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com