Keresztények Moszul, 2016. október 19.
Sűrű füst borítja be az eget, amint az otthonukat elhagyott moszuli lakosok gyalogolnak el az iraki biztonsági erők tagja mellett az észak-iraki nagyáros határában 2016. október 18-án. Az előző nap az iraki kormányhadsereg és az iraki kurd erők, a pesmergák az Egyesült Államok vezette koalíció légi és szárazföldi támogatásával nagyszabású hadműveletet kezdett Moszul visszafoglalására az Iszlám Állam dzsihadista szervezet fegyvereseitől. (MTI/AP)

2016. 10. 20.

Felszabadítják az iraki keresztényeket



Már tíz Moszul körüli települést foglaltak vissza az iraki kormányerők és a kurdok az Iszlám Államtól, hamarosan pedig megrohamozhatják Bakhdidát is, vagyis a legnagyobb iraki keresztény várost. A dzsihadisták öngyilkos merényletekkel próbálják lassítani a hadsereg előrenyomulását.

Teljesen körbezárták az iraki kormányerők Bakhdida városát, miután a kurdokkal karöltve helyenként tíz kilométerrel nyugatabbra tolták a Moszul körüli frontvonalakat. Az iraki keresztények legfontosabb városa valaha harmincezernél is több lelket számlált, az Iszlám Állam (IÁ) azonban 2014 augusztusában elüldözte a lakosság nagy részét, a templomokat pedig felgyújtották. S bár a dzsihadisták jelenleg mesterlövészekkel próbálják feltartóztatni a felszabadító erőket, a hétfőn indult közös offenzíva továbbra is lendületesen halad előre.

irak_moszul

Moszul visszafoglalására ugyanis egy olyan széles körű koalíció alakult, amely százezernél is több fegyverest tudhat a soraiban. Ennek gerincét vitathatatlanul az iraki fegyveres erők, illetve az iraki kurd harcosok, vagyis a pesmergák alkotják: az előbbiek 54 ezer, az utóbbiak 40 ezer katonát mozgósítottak. Mellettük egy 9 ezer fős szunnita, illetve a helyi kisebbségekből verbuvált 5 ezer fős félkatonai alakulat is segíti a támadást. Az elmúlt hónapokban a kényes vallási ellentétek miatt hosszú vita folyt arról, hogy a síita milíciák részt vegyenek-e a műveletekben. Ezen aggályok csillapítása érdekében Hádi al-Amiri, az egyik legnagyobb síita milícia, a Badr Brigádok vezetése végül úgy határozott, hogy csak a Moszultól nyugatra fekvő, többségében síiták lakta Tal-Afar város visszavételére fognak összpontosítani, magába Moszulba viszont nem fognak bevonulni.

A hatalmas koalíciós erőkkel szemben az IÁ legfeljebb 9 ezer harcost tud felvonultatni, de ez korántsem jelenti azt, hogy a moszuli csata gyorsan eldőlhet. A dzsihadisták ugyanis újabban öngyilkos merényletekkel és aknavetős támadásokkal próbálják lassítani az iraki hadsereg előrenyomulását. Már tucatnyi öngyilkos akciót kíséreltek meg, azonban az általuk célba vett katonáknak minden esetben sikerült felrobbantaniuk a terroristák gépjárműveit még azelőtt, hogy azok elérték volna célpontjukat.

Időközben a kurdok a szír határ közelében, Szindzsárnál IÁ-harcosokat láttak, akik vélhetően Szíriába kívánnak menekülni. Amennyiben ez megtörténne, Moszkva politikai és katonai lépéseket fog tenni – szögezte le ezzel kapcsolatban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A Szíria irányába nyitva maradt folyosó mindenesetre már most problémát okoz, így a kurd erők Szindzsár mellett már össze is csaptak a dzsihadistákkal.

Az offenzíva nyomán máris látható: nagy gondok lesznek még a menekültekkel. Az elmúlt napokban több ezren érkeztek Moszulból az északkelet-szíriai al-Hol város menekülttáborába, ahol nem készültek fel ekkora tömeg fogadására. A Nemzetközi Vörös Félhold törökországi szervezetének elnöke, Kerem Kinik jelezte: a Moszulra támadó koalíciós erők humanitárius szempontból nem gondolták át megfelelően az offenzívát, az iraki harcok elől 100-400 ezren is megindulhatnak. Ezért a nemzetközi segélyszervezetek új táborok kialakításán dolgoznak Észak-Irakban, így abban bíznak, hogy a menekültek problémáját  az ország területén rendezni tudják.

Magyar Nemzet Online

Címkék: , ,






Back to Top ↑