Publicisztika

2017. 06. 23.

Ferenc pápa esete a meleg szentekkel



Vannak olyan emberek, akik számára semmi sem szent. Vannak olyanok, akik sportot űznek abból, hogy kiforgassanak és bemocskoljanak mindent, ami szent. És van egy egyelőre csendes többség, mely ezt az egészet szomorú szívvel, értetlenül figyeli, mert el sem tudja képzelni, hogy süllyedhet ilyen mélyre az ember…

A tegnapi nap folyamán egy mostanában politikai okokból híressé vált balliberális, de magát kereszténynek tartó blogon megjelent egy interjú James Martin atyával, aki azon kívül, hogy a pápához hasonlóan jezsuita, arról is híres, hogy Amerikában hangos szószólója az LMBTQXYWZésatöbbi személyeknek (liberáliséknál már több, mint 30 féle szexuális irányultság létezik), sőt, könyvet is írt arról, hogy a keresztényeknek nem csak a homoszexuális személyeket kéne elfogadni, de magát a homoszexuális életformát is.

Ezt a James Martint Ferenc pápa a Vatikán kommunikációs tanácsadójává választotta nem olyan régen, mert ugyebár, néhány terrortámadás után az embereknek kezd már felnyílni a szeme, s így a migránssimogatás egyre kevésbé cuki, meg hát a „haladó” médiában bemutatott érzékenyítő műsorokból ismert bogárszemű gyerekek és kisírt szemű nők sem érkeztek meg Európába, de érkezett helyettük több mint egymillió kanos fiatal féri, akik kissé szabadosan értelmezik az európai, s főleg a nőket védő törvényeket. És hát persze, ezek a bevándorlók nem is a cukipíszí iszlám követői, hanem többnyire igazi hardcore vahabiták, akik szerint mindenki, aki nem az ő szektájuk követője, át kell térjen, vagy meg kell haljon.

Szóval, kell az új cukitéma, hogy a liberális média tovább sztárolja őszentségét, aki, mint régebben már kifejtettem, nem túlságosan foglalkozik a kereszténységgel, az egyház jövőjével, de annál többet a maga sztárolásával.

Ez pedig mi legyen más, mint a másik nagy „haladó” agymenés – a gendertéma, s azon belül is a homoszexualitás kérdése. Megjegyzem persze, hogy manapság az igazán progresszív körökben már az LMBTIstb. kifejezést illik használni, s ennek jegyében a méltán hírhedt James Martin atya már mindenkit be akarna fogadni. És mindeközben csak úgy elejt egy megjegyzést, mely szerint a szentek között is voltak homoszexuálisok, csak persze erről nem tudunk, meg ezt bizonyítani sem lehet, de ettől függetlenül tuti voltak.

Ez volt az a pillanat, amikor rájöttem, hogy valójában Magyarországra is megérkezett az a fajta „kereszténység”, mely nem csak a vallási, de erkölcsi alapértékeket is igyekszik felszámolni, megszüntetni, hogy aztán az emberekre ráerőltesse agyament eszelősségeit – természetesen a „haladó” oldallal összefogva, melynek az ilyenfajta „kereszténységgel” semmi baja, de a hagyományos, értéket teremtő verziót zsigerből gyűlöli.

Eljött az a korszak, amikor azzal kell szembenézzünk, hogy a relativizálás nagymesterei a jót rossznak, a rosszat jónak kiáltják ki, megszüntetik azt az erkölcsi hálót, azt az etikai keretet, mely megmenti az embert attól, hogy állattá – mit állattá, a legrosszabb veszett kutyánál is ezerszer kártékonyabbá és alattomosabbá – váljon. Mindezt pedig azért, hogy megvalósuljon a nagy kultúrmarxista álom, egy gyökértelen, semmiben sem hívő önző, individualista emberi massza, melyet majd az ötlet kiagyalói úgy taszíthatnak rabszolgaságba, hogy a sok agymosott, birka-butává szedált humanoid egyed még hálás is lesz ezért.

És a legszégyenteljesebb ebben a folyamatban az, hogy maga a Vatikán is segít a progresszív véleményvezéreknek abban, hogy az emberi fajt önimádó, önző, szeretetlen biorobotokká konvertálja az által, hogy elveszi tőle az értékeit, majd a családot, a nemzetet, az identitást – hiszen, míg a migráció a nemzeteinket számolná fel, a kulturális identitást szüntetné meg, addig a gender-eszme a nemi identitások és családi kötelékek megsemmisítésével az emberi valóságunk utolsó darabjait veszi ki belőlünk.

Közeleg hát az új világ… Egy olyan civilizáció, melyben nincsenek családok, férfiak, nők, nemzet, haza, Isten, érték. Egy olyan jövő, ahol minden relatív, ahol a szent is mocskos, a férfi is nő (sőt, már genderfluid, vagyis a 30+ nemi identitás között folyamatosan vált, egyszer ez, egyszer az, aztán amaz és így tovább), a haza és a nemzet fogalma nem létezik, az érték értéktelen, az Isten istentelen, s a jó rossz…

Ebben a világban nekünk, normális embereknek, akik akár keresztény alapokon, akár a racionális megfontolás útján arra a következtetésre jutottunk, hogy az évezredes erkölcsiség, az emberiség örök értékei, a nemzet, a család, a haza nem mehetnek csak úgy egyik napról a másikra a kukába, nem lesz helyünk.

Itt mi leszünk a bűnbakok, az üldözöttek, s a PC véleményvezérei lesznek az inkvizítorok, kérlelhetetlen üldözőink, akik nem fogják hagyni, hogy magunkat, családunkat, gyerekeinket kivonjuk a minden sajátjától eltérő vélemény iránt intoleráns tolerancia agymosása alól.

A nyomai ennek az egésznek már láthatók: azok az amerikai katolikus hívők, akiktől elvették egy élet munkáját, mert nem hódoltak be, s kitartottak hitük mellett, a román házaspár, akiktől Norvégiában hat gyermeküket vették el, mert „túl vallásos nevelést kaptak”, a kanadai szülők, akiknek az ajtaját bármikor berúghatja a gyámügy és a rendőrség, hogy egy új törvényében elvigyék tőlük a saját fiaikat és leányaikat, ha nem azt tanítják nekik, amit a liberális vezetés szerint kell…

Értük nem szólal fel Martin atya, de nem szólal fel Ferenc pápa se, sem egyik liberális véleményvezér… Ők nincsenek. Nekik nincsen szabadságuk, őket nem illetik meg az alapvető emberi jogok – és ha nem kelünk fel és nem szállunk harcba a saját jövőnkért, akkor nekünk sem lesz.

Eljön a korszak, amikor az ember és a robot nem fog különbözni. De nem azért, mert a robot is lelkes lénnyé változik, aki megtanul majd érezni, szeretni, remélni, összefogni – hanem azért, mert az emberből kiölik a lelket, a másik iránt viselt felelősség érzetét, mely valójában maga a szeretet, az önfeláldozást, a másikért való élést, az értékrendet, a hitet. Öntudatlan biorobotokká degradálnak minket… Ezt akarjuk, emberek?

Orientalista.hu – Crusader

Címkék: , , , , , , ,






Back to Top ↑