Internet sejkség

2015. 10. 23.

Gondolatok Abdul Rahman sejktől (22. rész)



Sátáni tervek. Semmi sem az, aminek látszik. Szabad akarat. Szabadság.

Sátáni tervek

Izrael egymaga nem tud felvállalni egy Irán ellenes akciót, ezért már évek óta próbálja Obamát berángatni egy Irán ellenes offenzívába. Obama számára szintén nagy falat Irán, különösen ennyi vesztes és költséges háborúval a háta mögött.

Egyre inkább az a forgatókönyv rajzolódik ki, hogy Bashar Assad rendszerének megbuktatásához az eddig terroristának kikiáltott bandákat használják fel, akik alapvetően vahabita-szelefita irányzatot képviselnek és zsigerből ellenségei a síitáknak. Ezeknek a szervezeteknek részletes leírását oldalunk jegyzetek c. rovata tartalmazza.

A szíriai ellenállás néven köztudatba ültetett inkvizítorok győzelme esetén eltűnik az utolsó szekuláris arab állam a Közel keletről. A síita Hezbollah, valamint Irán felhergelésével a válság teljesen iszlám szekták közti középkori leszámolás jelleget vehet, melyhez az észak afrikai Muzulmán Testvériség vezetése alatt álló államok is csatlakozhatnak. Ez a húsdaráló valóságban egy síita ellenes vérszomjas tömeggé dagadhat, mely tényleges kihívás lenne Irán számára. Obama ezzel sem amerikai, sem izraeli vért nem kockáztatna. Sőt, a háború, mint tudjuk, élénkíti a bankokat és a beszállító gazdaságokat. A külvilág gyakorlatilag a muzulmánok saját hülyeségét, megosztottságát, tudatlanságát, korruptságát használja fel Irán ellen, mellyel egy új klónozott fogyasztói réteget állít elő, ahol az iszlám már nem lesz jelen.

Mivel a török Erdogán koordinálatlanul szólt bele ebbe az elképzelésbe, ezért őt most méretre fogják szabni.

Az egész terv egyetlen ponton bukhat meg: ha Oroszország életben tartja a nép akaratából hatalmon levő szíriai kormányt, Bashar Al-Assad szekuláris államát.

Semmi sem az, aminek látszik

2006-ban Kongóban éltem. Mint annyi kalandor, én is gyémántban utaztam. Elbuktam és Mbuji-mayi szörnyű bányáiban találtam magam. A szerencse mellém szegődött és visszakerültem Kinshasába, a fővárosba, ahol egy libanoni mecsetben kaptam szállást. A mecset a Hezbollahhoz tartozott. Júliust írtunk, amikor egy éjszaka gépkocsik hangjára ébredtem fel. Ortodox zsidók jöttek a Hezbollah mecsetébe átvenni a nyers gyémántokat, melyeket a libanoniak bányásztak. Ezzel egy időben harcok folytak az izraeli erők és a Hezbollah között a Közel-keleten. Sohasem szabad elhinni a színjáték elénk táruló képét. Ma sem szabad komolyan venni minden csetepaté látszatát. A lényeg: a háború folyik, a bankok gazdagodnak, a polgári lakósság pusztul és a világ legszegényebb régióiról elterelődik a figyelem. Most milliók halhatnak éhen a világ figyelmén kívül, majd foglalhatják el erőforrásokban országaikat úgy, hogy mindenki csak a Közel-keletről beszél. A Közel-kelet problémája hatalmas és az is marad. Erről beszélünk. A világ problémája ennél sokkal hatalmasabb… erről nem beszélünk.

Szabad akarat

Egy olyan világban, amikor a születések programozottak, az életkörülmények irányítottak, a tananyag alkalmazkodik a napi igényekhez, a tömegtájékoztatás agymosó jellegű, anyagi kiadásaink ellenőrzöttek, beszélgetéseinket megfigyelik, háború esetén a halálunkat is manipulálják, tehát gyakorlatilag az életünk 90%-a meghatározott pályán belül rögzül, igen nagy szélhámosság bemagyarázni azt, hogy szabad akaratunk van és ezzel irányítjuk sorsunkat. Ez a történelemben is így volt, de legalább a múltban a szemünk előtt álló uralkodók, kormányok tettek a szabad akarat ellen és ellenük tiltakozhattunk. Ma pedig már az uralkodók és kormányok sem látják, honnak szabják ki számukra a kényszerpályákat, nemhogy az egyszerű polgárok. Még tiltakozásra sincs mód.

Szabadság

Afrika természeti népei közt élve fedezem fel a szabadságot. Addig nem tudtam mi az, hogy élni, vándorolni, egyesülni a természettel. Persze mindezt nem lehet úgy tenni, hogy az ember ne ismerné fel a természet törvényeit és alkalmazkodna azokhoz. Ilyen körülmények között az emberi kapcsolatok is egyszerűek és bámulatosan vonzóak.

Ennek a szabadság fogalomnak egy csonkított változata az, amikor az emberek letelepednek, saját társadalmi formációkat hoznak létre és nem a természet, hanem saját törvényeik közt kezdenek el élni. Eddig a természet erői jelentettek egyedül kihívást, de innentől kezdve a letelepedett populációk egymás közti viszonya, eltérő értékrendjük és dominanciavágyuk is. Ezzel párhuzamosan a haza fogalma is csak arra a földrészletre szorítkozik, melyre életét rákényszerítette, holott korábban a földkerekség egésze képviselte a hazát. Szokásai, kultúrája, mely addigi kozmopolita létét kiszolgálta, most már követhetetlenné válik és lelkében hontalanul, de hazát kiáltva vet sóvár pillantást a felhőtlen múlt határtalan eszméi felé, miközben öntudatlanul kopíroz olyan idegen kultúrákat, melyek dominánsak, sikeresek, másokon élősdiek és nem sajátjai. Az új, domináns eszmék mibenléte abban áll, hogy más kultúrákat kiöl, hiszen nem tűrhet meg olyan gondolkodást, amely önállóságra, határtalanságra, korlátlan szabadságra tanítana, hiszen ezeket a fogalmakat ő akarja definiálni. Csak akkor lehet sikeres, ha a múlt szabadságába visszavágyódó kultúrákat megsemmisíti és egy globális új gondolkodást hoz létre, ahol csak egy értékrend létezhet és ennek rendezőelveit csak ő határozhatja meg. Ezt szolgálják a médiumok, pénzvilági struktúrák, törvényharmonizációk, stb. Az emberek pedig egy külső elvárástól vezérelve, de önmagukon belül másra vágyva haladnak az önmaguktól való elidegenedés felé, ahol a világ már nem az otthonuk, hiszen a fizikai otthon határai megszűntek. Mára az otthon is virtuális fogalom, melyet szintén egy központi sugallatra alakít ki az elme.

A test szilárd otthonra vágyik, a lélek pedig határtalan szabadságra.

Orientalista.hu – Mihálffy Balázs

Címkék: ,






Back to Top ↑