Geopolitika erdogan

2015. 07. 23.

Gyilkosság, robbantás, tüntetések – Destabilizálódik Törökország?!



A közel-keleti konfliktusokban részvevő Törökország belbiztonsága egyre jobban megromlik, főleg miután az általuk támogatott terrorszervezetek török földön is elkezdtek tevékenykedni.

Több mint négy éve annak , hogy Szíriában nyugati és térségbeli államok által támogatott terrorszervezetek alakultak meg szír területen és háborút indítottak a szír lakosság és a központi kormányzat ellen.

A konfliktus előtt a török-szír kapcsolatok politikailag és gazdaságilag kiválóak voltak, ráadásul a két ország vezetője is személyes jó baráti viszonyt ápolt. Ennek ellenére a török vezetés, élén Erdogannal szembefordult a déli szomszédjával és megengedte, hogy a különböző csatornákon érkező dzsihadisták, fegyverszállítmányok illetve anyagi támogatások biztonságosan és könnyedén jussanak el, a Szíriában és Irakban működő csoportokhoz, akik a két ország kormányerői és hadseregei ellen harcolnak.

A török vezetés mindent megtett azért, hogy az Assad vezette szíriai kormányt eltávolítsa a vezetésből. Kiképzőtáborokat létesített a területén, a török hadsereg és titkosszolgálat a háttérben együttműködött különböző szervezetekkel mint például a Nuszra Fronttal, Iszlám Állammal, vagy az Iszlám Hadsereggel hogy az általuk kreált „ellenzék” átvegye a hatalmat az ország felett.

A Damaszkuszhoz hű szíriai kurdok önvédelmi csoportja az YPG sikereitől tartva a török hatóságok az Iszlám Állam terroristáinak biztosítottak átjárást a határokon, hogy hátba támadhassák a kurd erőket. Ez történt a határmentén fekvő Kobaniban is amikor hirtelen a várost mint a négy oldaláról körülvették a terroristák és a török hadsereg végignézte ahogyan hetekig ostromolták a várost, a több ezer elmenekült civil lakos a senki földjén próbált biztonságot lelni.

Erdogan és pártja gyors sikerbe bízott, pár hónapos offenzívára számítottak aminek az anyagi befektetése hamar meghozta volna a gyümölcsét , hiszen a majdani szétszabdalt Szíriából nagy falatot akart volna kiharapni a neooszmán vezetés.

A körülmények viszont rohamosan megváltoztak, és visszájára fordulhat Erdogan külpolitikája is. A nyugati médiumok mélyen hallgattak arról , hogy a dél-törökországi tartományokban szinte mindennaposan a tüntetések, ami Erodgan politikája ellen irányul. 

A főként szírek, alaviták, kurdok és arabok lakta területeken súlyos problémát okoz a szíriai válság. Gazdaságilag rengeteg vállalat vegetál vagy becsődölt, mert termékeiket főleg a szír piacon tudták eladni. A menekült áradat is nagy nyomást okozz a társadalomra, illetve a világ minden pontjáról érkező iszlamisták kiképzése is veszélyezteti a lakosság biztonságát.

A török kormány az elégedetlen emberek tüntetését leverte, és a szekuláris hadsereg beavatkozásától tartva több tucat tábornokot, ezredest idő előtt nyugdíjba küldte.

Ennek ellenére a idei választásokon az AKP csak 45%-os eredményt ért el, ami kisebbségi kormányzásra elég, de hogy szilárd hatalomgyakorlásra már nem. A 25%-ot elérő CHP és a 12%-os kurd barát párt, jó kapcsolatot ápolnak Damaszkusszal, céljuk megdönteni Erdogan hatalmát, visszaállítani a török politika szekuláris jellegét és helyrehozni a kapcsolatokat a szomszédos Iránnal, Irakkal és Szíriával.
A bizonytalan kormányalakítás nagy problémát okoz az AKP-nek az sem kizárt, hogy pár hónap múlva előrehozott választásokat tartanak

Erdogánék nem rejtették véka alá aggodalmukat a kurdok sikerei miatt sem, amit az Iszlám Állammal szemben értek el. Az AKP politikusai fegyveres beavatkozással fenyegetőztek ha a kurdoknak eszükbe jut az autonómia gondolata vagy önálló állam létrehozása.Nem véletlen, hogy a török hatóságok, folyamatosan akadályozták a törökországi kurdok által gyűjtök segélyszállítmányok eljuttatását Szíriába.

Ennek hatására a dél-törökországi kurdok tüntetésekbe kezdek, mint például a napokban Suruc városában is ahol egy ismeretlen merénylő felrobbantotta magát. A merényletet az ankarai kormányzat által támogatott terroristák számlájára írták a kurdok, és ezzel betelt a pohár, tüntetések sorozata robbant ki az ország minden nagy városában támadva Erdogan terrorizmust támogató politikáját.

A török vezetés képtelen volt kezelni a helyzetet, először az Iszlám Államra mutogattak, , utána egy iszlamista kurdot véltek azonosítani aki Szíriába kapott kiképzést majd visszajött, hogy kurdokat öljön meg.! Elég érdekes elmélet nem? Majd újabb nyomozás után a hatóságok szerint egy húsz év körüli török férfi robbantotta fel magát a kurd aktivisták által szervezett tüntetésen, aki két hónapja csatlakozott az Iszlám Államhoz.

A törökországi Kurd Munkás Párt bejelentette, hogy ismét aktivizálja magát, és már fegyveres összetűzésbe is került a török hadsereggel.

Két török terrorelhárítási tisztet a házukban lőttek fejbe azzal a váddal , hogy együttműködtek a terroristákkal. A déli Hatay (Iskanderun) tartományban pokolgép robbant az Igazság és Fejlődés Párt( AKP) irodája előtt, amit szintén a kurdok számlájára ír Ankara.
A kurdok a szíriai menekültekkel szembe is agresszívan viselkednek, főleg a suruci merénylet után. Az Orfa tartományban lévő menekülttáborokra többször is rátámadtak kurd férfiak, érthetetlen módon a szír menekülteken akarták megtorolni a terrortámadást.

Mindeközben az iraki és szíriai hírszerzés arról számol be, a a két ország hadsereg által indított offenzíva hatására tömegesen menekülnek török területekre az Iszlám Állam terroristái. A szíriai Rakka és Deir Ezzor városból állítólag közel 1000 terrorista indult észak felé a török határhoz. Az iraki népi milícia a Hasd Al-Saabi vezetése olyan információk birtokába jutott ügynökeitől, hogy a lassan körbezárt Anbar tartományi Ramadi és Faludzsa várost megszálló ISIS terroristák vezetői elhagyták a harcmezőket és Szírián keresztül már eljutottak a délkeleti török ​​ Sanliurfa tartományba, Akcakaleba ami a török- szír határmentén fekszik.

Erdogan által vezetett Igazság és Fejlődést Pártnak a nehéz belpolitikai helyzetben, több fronton is harcolnia kell. Egyrészről megállítani a kurdokat akik egyre erőteljesebben fejtik ki véleményüket Ankarával szembe és nem riadnak el attól, hogy  visszatérjenek fegyveres harcokra.

.

Másodrészről ott van az Iszlám Állam és a többi terrorszervezet, akik szép lassan de kialakították sejtjeiket és csoportjaikat a törököknél is, és ha folytatódik a szíriai és iraki kormányerők előrenyomulása akkor ezrével fognak beáramlani török területekre.

Harmadrészről, pedig kezdenie kell valamit a hátba támadott damaszkuszi vezetéssel, akik nem felejtették el Erdogan árulását. Szíria bár anno lemondod az észak-szíriai területekről (dél török tartományok),de a mostani  kialakult helyzetben, megváltozhat Damaszkusz véleménye. A központi török kormányzat mindent megtett a lakosság asszimilálódásáért, de sok helyen még száz év után is többségben vannak a szír alaviták, keresztények és arabok akiknek a felszabadítási frontja jelen pillanatban szír területen harcol a kormányerők mellett a terrorszervezetek ellen, de a nyilatkozatok alapján a harcukat a körülmények változásával kiterjeszthetik a határ túloldalára. A határ túloldalára szakadt szírek folyamatos tüntetéseket tartanak Assad mellett.

A török hatóságok a mai napon egy biztonsági zónát hoztak létre a határmentén, hogy a megakadályozzák a terroristák visszaáramlását. A mai napon rendkívüli telefonbeszélgetést folytatott a török és az amerikai elnök. Erdogan és Obama megállapodtak arról, hogy a következő hetekben amerikai támogatással és segítséggel a török hadsereg hermetikusan lezárja a török-szír határ azon részét amit a túloldalon az Iszlám Állam ural, továbbá szigorítja és fokozottabban ellenőrzi többi határátkelőt, korlátozva a határátkelőket.

A szíriai és az iraki vezetés többször figyelmeztette Törökországot, hogy az efféle politizálás visszájára üthet, de négy év kellett ahhoz hogy a mára meggyengült a választásokon éppen csak győzni tudó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ezt felfogja. Nagyon úgy fest, hogy visszanyalt a fagyi, és most a töröknek kell megenni a fekete levest.

Orientalista.hu – Sinoda

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,






Back to Top ↑