Halal – Haram (1.rész)
2015. 04. 16.
Fogyasztási cikkekre
Al-Baqarah Chapter 2 : Verse 169
Túl sok figyelem terelődik olyan muzulmánok ordítozásaira, akik nem egy fejlett világbirodalmat, hanem a kőkorszakot idézik vissza. Ha ilyen lenne az Iszlám, mint ahogy beállítják, akkor ma nem lenne másfél milliárd követője.
Mai európai gondolkodók számára azonban nem mindegy, hogy az Iszlám felfogások melyike képes beilleszkedni az emberiség mai rendjébe. Egyes mecsetek agymosott légköre és Allah Akbar-t üvöltöző infantilis rendje lesz-e a meghatározó, vagy egy olyan infrastruktúrát alakítunk ki, amelyik opciót jelenthet nem muzulmánok számára is anélkül, hogy bárkire ráerőltetnénk az Iszlámot. Ennek az opciónak életképesnek kell lennie és megfelelni annak a trendnek, amelyet 1400 évvel ezelőtt kialakult kalifátusok más népeknek is felkínáltak. Ennek szellemében tárjuk az olvasók elé azokat a szokásokat, melyek ma másfél milliárd ember életének meghatározó elemei.
Halal – Haram az alkoholra
Al-Baqarah Chapter 2 : Verse 220
„Kérdeznek az alkoholról és a szerencsejátékról, mondd bennük a hatalmas bűn és a haszon az embereknek. Azonban a bennük lévő bűn nagyobb, mint az okozott hasznuk. Kérdeznek, mit áldozzanak, mondd: ami a gondviselésből maradt. Ekképpen nyilvánítja ki Allah számotokra bizonyságokat, hátha tán elgondolkodtok.”
Az Alkoholra nem találjuk a kategorikus Haram tiltást a Koránban, mégsem magyarázhatjuk ki. Nem csak fogyasztása, hanem szállítása, előállítása, a vele való üzletelés, sőt az alkoholt fogyasztó társasággal az együtt tartózkodás sem megengedett, sőt, kerülendő. Az alkohol nyomokban sem megengedett ételekben, italokban, édességekben és más fogyasztási cikkekben.
Tilalmát az Iszlám különböző fokozatokban vezette be. Mekkában a borfogyasztás az Iszlám előtt általános volt, az azzal folytatott kereskedés pedig nagy bevételt jelentett a borkereskedőknek. Azonban az elnyert haszon nem volt mérhető a kárral, melyet egészségben, családi és emberi kapcsolatokban okozott. Ezért a Korán is első fokon összeveti a kárt a haszonnal és az eredményt az alkohol károkozásának javára hirdeti meg.
Al-Nisa’ Chapter 4 Verse 44
„Ók, kik hisznek! Ne közeledjetek úgy az imára, hogy fejetekben a bódulat addig, míg nem tudjátok, mit mondotok. Úgy sem, ha szennyezettek vagytok, kivéve, ha utazás közben vagytok, s majd (később, ha mód nyílik rá) megmosdotok. Ha betegek vagytok, vagy úton vagytok, vagy ha illemhelyről jöttök, vagy nőt érintettetek és nem találtok vizet, akkor végezzétek el a Tayammumot (homokkal mosdást), azt a legmagasabb pontról véve, üdvöset és töröljétek be vele arcotokat és kezeteket. Allah az Elnéző, a Megbocsájtó.”
A második lépcsőben tiltott a bódultság állapotában imára menni. Azaz ima nem végezgető bármilyen szer befolyásoltsága alatt. Az ima egy spirituális megtisztulás, melyre a felállás a fizikai megtisztulás után lehetséges. Az állapotmegtisztuláshoz tartozik a bódulat elvetése, a testi megtisztuláshoz pedig a bemosakodás az ismertetettek szerint. Itt kell hangsúlyozni, hogy nem csupán az alkohol elvetendő, hanem a kábulat állapota, tehát minden, ami ezt az állapotot létrehozza.
Al-Ma’idah Chapter 5 Verse 91
„Ó, kik hisznek! Márpedig az alkohol, a szerencsejáték és a bálványok (testesítik meg) a Sátán művének undorító voltát, hát kerüljétek el ezeket, talán így boldogultok.”
Itt egy továbblépés látható. Az alkohol, bódító szerek és a szerencsejáték eredetére utal az ája. Mivel a Halal-Haram elmélet azon alapszik, hogy mely eszközrendszer és magatartásforma szolgálja Allahot és mely szolgálja a Sátánt, hiszen akkor eredetük is nyilvánvaló, ezen az alapon az alkohol és szerencsejáték a Sátán kategóriájába esik. És itt hangzik el az, hogy elkerülendő! Ezzel a szóval váltja ki a Haram tiltást. Azért, mert a Sátán létezik, van, velünk együtt él, ezért hasztalan a Haram szintű tiltás, hiszen attól még létezne, viszont elkerülni lehet, sőt előírt.
Al-Ma’idah Chapter 5 Verse 92
„Márpedig a Sátán közétek akarja vetni az alkohollal és a szerencsejátékkal az ellenségeskedést és gyűlöletet, majd letaszít titeket az Allahról való megemlékezésről és az imáról, hát nem végzitek-e be?”
Történelmileg ez az ája az Uhudi csatavesztéshez fűződik. A muzulmán csapatok egy része lerészegedett és nem tudta teljesíteni feladatát. Ez az engedetlenség, felelőtlenség a Sátán kezére játszott és a csata elveszett.
Íme, itt pedig a magyarázat. Mit is akar a Sátán? Mire használja a Sátán a saját eszközrendszerét? Az ellenségeskedés és gyűlölet szítására az emberek között. Ez szolgál a Sátán számára a bizonyításhoz Allahnak arra, hogy teremtménye gyenge és Allahnak nincs hatalma felette. A teremtés óta erről szól a vita Allah és a Sátán között. Akkor most már látjuk, hogy nem csak az alkohol és a szerencsejáték tartozik az elkerülendő kategóriában, hanem minden, ami a Sátán eszközrendszerébe tartozik az ellenségeskedés és a gyűlölet szítására.
Orientalista.hu – Mihálffy Balázs
